A 2010. április 1-jén hatályba lépett 2009. évi CLII. törvényt leváltó szabályozás értelmében évente 90 napon át lehet alkalmi munkát végezni, míg 120 napon át idénymunkát. Idénymunkának számít a mezőgazdasági és idegenforgalmi munka. Az időbeli korlátok a munkaadókat érintek, mivel a munkavállaló 120 nap leteltével átmehet másik munkaadóhoz, így gyakorlatilag egész évben dolgozhat, ha van mit.
Nem vonatkozik létszámkorlát az idénymunkára. Ugyanakkor alkalmi munka esetében a főállású munkavállalók létszámához viszonyítva határozandó meg az alkalmi jelleggel foglalkoztatottak száma. Ennek értelmében az 1-5 főt foglalkoztató cégek 2, a 5-20 fő közöttiek 4, míg a 20 fölöttiek állandó munkavállalóik számának 20 százalékáig alkalmazhatnak idény- és alkalmi munkásokat. Egyszemélyes vállakozások az éves munkaidőkeretük 20%-ig foglalkoztathatnak idény- és alkalmi jelleggel munkaerőt.
Túlléphető az alkalmi foglalkoztatás napi létszámkorlátja az éves keret azonban nem. Csúcsidőszakok idején a vendéglátásban ez hasznos lehet.
A munkaadó bejelentési kötelezettségének telefonon vagy az ügyfélkapun keresztül tehet eleget. December elsejétől ez egy sms-ben is elintézhető. Az elektronikus bejelentéstől a jogalkotó az alkalmi munkavállalói könyvvel elkövetett visszaéléseknek kívánja elejét venni. Amennyiben a munkavállaló igényli, munkaszerződés is köthető, mely egy egyszerűsített nyomtatvány lesz.
Az idény- illetve alkalmi munkára kirótt közterhek rendszere is jelentősen leegyszerűsödött. Idénymunka esetében személyenként napi 500, míg alkalmi munkások esetében 1000 forint közterhet kell beadni a munkáltatónak a közösbe.
Az augusztus elsejével hatályba lépett törvényt tervezet korában kifogásolta a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet (VISZ), mivel a tervezetben nem volt nevesítve a vendéglátás. Az az alkalmi munkák közé soroltatott, így magasabb közteherrel adózik. A VISZ hiába próbálta elérni, hogy a honatyák a vendéglátás javára döntsenek a törvény parlamenti megszavazásakor, szándékát nem sikerült keresztülvinni.
