A régióbeli szinergiák erősítése céljából megvalósuló „Házunk tája” szakmai bejárás-sorozat Bács-Kiskun megyében kezdődött februárban, majd Csongrád megyében és múlt héten Mórahalmon folytatódott. A szervezők összekötötték a kellemeset a hasznossal, és nem csak a dél-alföldi turisztikai szakmát, hanem a „beutaztatókat”, azaz MABEUSZ-tagokat is meghívták, hogy egy workshop keretén belül felvehessék egymással a kapcsolatot. A Turizmus Online is részt vett a szakmai bejárás első napján.

Nem nagyon ismerik ezt a területet

„Mórahalmot nem lesz könnyű eladni, ezt mindannyian tudjuk” – mondta az odavezető úton Módli Ilona, a MABEUSZ Termékfejlesztő munkacsoportjának elnöke. Véleménye szerint – amivel az összes jelen lévő utazási irodás egyetértett – ez egy speciális peremterület, ami túlságosan „kiesik”, ráadásul az odavezető út sem rejt nagy izgalmakat. Azt sem titkolták, hogy Szegeden, Gyulán, Makón kívül nem is nagyon ismerik az itteni településeket, például Mórahalmot és annak vadiúj, négycsillagos szállodáját sem. 

Ilona beszélt arról is, hogy a nyugati turisták – németek, franciák, olaszok - sokkal nyitottabbak Budapest vagy körutak iránt, míg a dél-alföldi régió inkább a szerbeknek és románoknak érdekes. Hogy ez mennyire így van, arról egy adat: a mórahalmi fürdőben a vendégek kb. 40%-a szerb, ám egyes napokon ez az arány akár a 80% -ot is elérheti.

„Valóban sok nálunk e két nemzet turistája, de nem akarunk lemondani a nyugati piacról sem – jó lenne, ha a beutaztatás nem érne véget a főváros határainál, hanem Dél-Alföld is úticél lehetne. Szeretnénk megmutatni, micsoda változások történtek a magyar pusztán” – ezt már Gulyás Péter, a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság vezetője árulta el, aki ebéd után prezentációt tartott a fejlesztésekről és újdonságokról.

Mennyi? 30!

„2011-ben szép számmal kerültek átadásra olyan projektek, amelyek uniós támogatással, magyar állami finanszírozással kiegészülve valósultak meg – számuk közel harmincra rúg. A kecskeméti fürdőfejlesztés, a makói Hagymatikum megnyitása, a gyulai Erkel Ferenc Emlékház interaktívvá fejlesztése, a Gyulai Pálinkamanufaktúra és a Békési Pálinkacentrum fejlesztése…

Péter úgy véli, ezek az attrakciók hozzájárulhattak ahhoz, hogy 2011-ben a válság ellenére a dél-alföldi régióban nem csak a vendégek és a vendégéjszakák száma nőtt, hanem a turisztikai bevételeké is. Bizonyos szempontból valóban vannak hátrányai a régiónak, de vallja: nem azt kell nézni, hogy mi nincs, hanem, hogy mi minden van!

Berta Zsolt, a Móra-Tourist Nonprofit Kft. (TDM) menedzsere vette át a szót, és a város új attrakcióiról és az egészségturisztikai fejlesztéssorozatról mesélt. Például a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő fejlesztéséről, valamint a Colosseum Hotelról, ami a város turisztikai életének legnagyszabásúbb beruházása. „Szeretnénk megtartani a belföldi turistákat, de a román piacon is hatékonyabban kívánunk fellépni” – fűzte hozzá az elhangzottakhoz.

Leszűrték a tanulságokat

Az előadások után kezdődött a kötetlen workshop, amikor a MABEUSZ-irodák rövid kapcsolatfelvételre fogadták asztalaiknál a dél-alföldi szolgáltatókat. Később körbekérdeztük a jelenlévőket: a szolgáltatók egybehangzó véleménye szerint nagyon hasznosak voltak a rövid megbeszélések, be tudtak mutatkozni, el tudták mondani az elképzeléseiket, bár néhányan hiányolták a szerb és román beutaztatókat.

A három napos bejárás végén Módli Ilona számolt be nekünk a tapasztalatokról. „Számtalan érdekességet ismerhettünk meg, amiről eddig kevés fogalmunk volt csak: a Röszkei Paprika Park, a Babos Tanya csupán néhány ezek közül, de fantasztikus élmény volt Somodi Sándor előadása is, aki a Pannon Bormíves Céh egyedüli alföldi tagja. Most már tudjuk azt is, mi a különbség a szegedi és a kalocsai paprika között” – mesélte nevetve Ilona, aki szerint, ha valamit el akarunk adni, elengedhetetlen, hogy magát a terméket nagyon jól ismerjük.

Ez a bejárás, és persze a workshop jó alkalom volt az ismerkedésre, ám Ilona kiemeli: hiába látnak fantáziát a dél-alföldi régióban és Mórahalomban is, a beutaztatásban azonnali eredményeket nem lehet elérni. Úgy véli, először konkrét produktumokkal kell még több magyar utazót idecsábítani, és fontos, hogy folytatódjon a párbeszéd a turisztikai szakmával is. Éppen ezért, már körvonalazódik egy hasonló workshop a gyulai szolgáltatók és a MABEUSZ között.