A tihanyi Kálvária eredeti szobrai Siklódy Lőrinc alkotásai, amelyeket 1927-ben állítottak fel a balatoni településen. A kultúrtörténeti értékkel bíró tizennégy stációt, a három feszületet, a bronz corpusokat valamint az oszlopos teraszt 1960-ban feldúlták, a köveit építkezésekhez és gödrök feltöltéséhez használták, a kereszteket pedig elszállították. A corpusokat később a zalaszentgróti temetőben, a földre hajítva találták meg. A sümegi prépost közbenjárására 1968-ban az ottani temetőben állították fel azokat.
Tihany önkormányzata 2007-ben a IV. Károly Alapítvánnyal közösen határozta el a Kálvária helyreállítását. Erre a 2011-ben indult, összesen 793 millió forintos Tihanyi Legenda Projekt (KDOP-2.1.1/A-09-2f-2010-0001) teremtette meg a lehetőséget. A 2013 első felében befejeződő, a település több pontját is érintő projekthez az Európai Unió és a Magyar Állam a Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) keresztül közel 600 millió forinttal járul hozzá.
Tihany Község Önkormányzata hosszú előkészítő munka után indította útjára a Tihanyi Legenda Projektet, ami várhatóan 2013 első felében fejeződik be. A projekt részeként már megújult a nagyközség, immár Mádl Ferenc nevét viselő főtere, aminek köszönhetően az Apátsággal vizuális kapcsolat jött létre, illetve kulturált módon vált megközelíthetővé a Belső-tó. A projekt érinti az Ófalu és az Apátság között futó Pisky-sétányt is. A Kálvárián most visszaállított szobrok Hernádi Zsolt bronzöntő fémszobor-műves és Varga Zoltán restaurátor munkái, amelyek a régiek pontos másolatai. Jelenleg folyik a Kálvária lépcsőinek kialakítása, illetve hamarosan befejeződik a keresztek mögötti, kis kápolna építése is.