Az október 8-án napvilágot látott KSH adatok szerint 2010 I. félévében a népesség 23%-a utazott belföldön, tett legalább egy alkalommal többnapos belföldi utazást.

Az utazások száma (7,9 millió), az azokon eltöltött idő (29,5 millió nap) 2, illetve 1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A lakosság az előző évinél 4%-kal többet, 100 milliárd forintot költött el, a turisztikai fogyasztás kevésbé nőtt, mint az infláció. Szálláshely-szolgáltatásokra 33 milliárd, vendéglátó szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 23 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyagvásárlásokat is) 22 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmada a budapestiektől származott, és 28%-a a Balaton régióban valósult meg. a négy- és annál több éjszakás utakon.

Az utazásokban a hétvégi típusú (1–3 éjszakás) utak voltak többségben, ilyenen a lakosság 19%-a vett részt.  

Jellemző a régiós különbségekre, hogy az ország gazdaságilag elmaradottabb régióinak lakossága ritkábban utazik, mint a fejlettebb régióké. A fővárosban és Pest megyében lakók körében az utazók aránya 24, a Közép-Dunántúlon 22, míg az ország többi területén mind össze 13–20% volt.

A jobb módúak utazási aktivitása nagyobb volt, csakúgy, mint a nyaralóval rendelkezőké; közülök 55% „hosszúhétvégézett”.

Szintén befolyásoló tényező a személygépkocsi megléte; az ilyen járművel rendelkezők 20%-a számolt be 1-3 éjszakás utazásról, míg a személygépjárművel nem rendelkezők 16%-a. Az utazások során személygépkocsit 69, autóbuszt 19, vonatot 12%-ban vettek igénybe az útnak indulók.

Az utazások harmadát a 25–44 éves korosztályba tartozók tették, de nem sokkal marad el ettől a 45–64 éves korosztályba tartozók utazásainak száma sem.

A meglátogatott régiók sorrendjében Budapest–Közép-Duna-vidék vezet, majd a Balaton következik, az Észak-Alföld és Észak- Magyarország után a Közép-Dunántúl zárja a sort. Érdekes, hogy az utazások legnagyobb része a saját régióba irányult.

Egy turista egy nap alatt átlagosan 3200 forintot költött el a hétvégi típusú utazása során, ami 2%-kal több, mint az egy évvel korábbi.

A négy- és annál több éjszakás utazások jellemzői

Négy- vagy annál több éjszakás utazáson a lakosság 8,2%-a vett részt 2010 első félévében, ami bővülést jelent az előző évhez képest. Ugyanakorr a regionális különbségek lényegesen nagyobbak, mint a hétvégi típusú utazásoknál.

A fővárosiak 17%-a vett részt ilyen utazáson, Észak-Magyarországon és az Alföldön élőknek azonban csak 4,8–5,5%-a, de a dunántúli régiókban sem haladta meg a 8%-ot.

A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkező háztartásokban élők 41%-a tett az időszak során négy- vagy annál több éjszakás utazást. A személygépkocsit használók 9, a többieknek azonban csak 6%-a utazott belföldön ilyen időtartamra.

A lakosság a félév során összesen 1,5 millió négy- és annál több éjszakás utazást tett, melyek során az előző évinél 5%-kal több, 11 millió napot töltött el. A Közép-Magyarországon lakók 2,1 millió napot töltöttek el a Balatonnál, ami az üdülőkörzet vendég forgalmának 58%-a. A Budapest–Közép-Duna-vidék és a Balaton adta a teljes belföldivendég-forgalom közel felét. Az ország többi részére elsősorban a régión belüli utazások voltak a jellemzők.

Az utazások fő motivációja az üdülés, pihenés (57%), de számottevő a rokonok, ismerősök meglátogatása is (24%), az utazáson töltött idő 5%-a hobbi jellegű munka végzéshez kötődött.

Az átlagos tartózkodási idő 7,7 nap volt, ennél lényegesen hosszabb ideig tartottak az egészségmegőrzési, wellnessutak (9,1 nap), rövidebb ideig pedig a hivatalos okból (6 nap), a hobbimunka, kertészkedés céljából tett utazások (6,9 nap), valamint az ismerősök meglátogatása (7,1 nap).

A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák (28%) a legnépszerűbbek. Minden harmadik éjszakát ismerős által nyújtott szálláshelyen töltöttek az utazók, a saját második otthon részesedése 21% volt.

Az utazások 73%-a gépkocsival történt, az autóbusz részesedése 14, a vasúté 13% volt

Az egy utazó egy napjára jutó költés az egy évvel korábbinál 10%-kal magasabb, 3600 forint volt.

Miért nem keltek útra

A magyar lakosság 77%-a nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. A turizmusból való kimaradás oka – lényegében régiótól függetlenül – leggyakrabban anyagi eredetű (47 %), illetve egészségügyi probléma (20%), előbbire az Alföldön lakók hivatkoztak az átlagosnál lényegesen gyakrabban.

A lakosság 16%-áról feltételezhető, hogy bár az első fél- évben nem utaztak, azt a későbbiekben megteszik. A nem utazóknak mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné.