A program huszonöt éves történetében első alkalommal viselheti magyar város e megtisztelő címet. Első lépésben a stafétabotot veszik át a pécsiek január 7-én Bécsben a 2009-es kulturális fővárosától Linztől a Collegium Hungaricumban megtartásra kerülő rendezvény keretében. Az igazi megnyitónak azonban január 10-én a baranyai székhely megújult főtere ad otthont. A Széchenyi téren a város kilenc történelmi korszaka elevenedik meg - diákok, táncosok, bábosok, színészek, zenészek -, csaknem félszáz szereplő részvételével.
A januártól év végéig tartó programfolyamban kiemelt helyen szerepelnek a város lakóit közvetlenül érintő események. A megújult közterek számos rendezvény helyszíneként szolgálnak majd, többek között a Parti Galéria rendhagyó módon megrendezésre kerülő Ilyenek voltunk kiállítás-sorozata újabb állomásának. A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódva a Városfoglalás címet viselő, a galéria falai közül kilépő, Pécs közel kétszáz pontján megjelenő tablók sora azokról szól, akikre büszke környezetük. A tárlat anyaga megjelenik tablókon a város közterein, vagy az érintett személyekhez kötődő házak falára felhelyezett posztereken. A kezdeményezés megmozgatta az egész várost, s hozzájárult a „Pécs tudat” egyedülálló formálásához, a tablókon családok ismerhettek magukra, rokonaik segítségével bepillantást nyerhettek múltjukra. Ennek az egyedülálló, a helyi kisközösség szöveteit feltáró tárlatfolyamnak a folytatása, újragondolásaként a 2010-ben Városfoglalás néven megrendezésre kerülő kiállítás középpontjában a már elhunyt, vagy tiszteletre méltó korú, élő emberek állnak, őket ismerheti meg a nagyközönség.
A tervek szerint több mint 100-150 posztert helyeznek el a kiválasztottak lakóhelyén, munkahelyén. A több nyelvű, fényképekkel illusztrált tablók késő őszig lesznek láthatók, s kisebb ünnepség a keretében leplezik le azokat március 13-án. A 2010. január 31-ig beérkező ajánlásokat február végéig értékeli a civil zsűri, amelynek tagjai között egyaránt megtalálható a muzeológus, a művészettörténész, az irodalmár-helytörténész, mint a kommunikáció-kutató. A különleges kiállítás anyaga később kötet formájában is megjelenik.
