Az idei első öt hónapban összesen 1 millió 193 ezer külföldi vendég 3 millió 169 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 8, az éjszakáké pedig 6%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához viszonyítva.
A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül kizárólag az olasz és német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Oroszországból, Romániából, Franciaországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők vendégéjszakáinak száma nőtt.
A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő növekedést regisztráltak a szálláshelyek, a vendégek száma 14, a vendégéjszakáké 12%-kal bővült. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három- és egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek, a kétcsillagos egységekben stagnált a forgalom 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának emelkedése – a balatoni, a közép- és dél-dunántúli régió kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt.
Dobott az adatokon az elnökség
A forgalmi adatokra hatással volt, hogy hazánk látta el az idei első félévben az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az érkező vendégek fogadására kijelölt – négy-, illetve ötcsillagos – konferenciaszállodákban a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 16, illetve 15%-kal emelkedett. Az elnökség keretein belül a külföldről érkező vendégek elsődleges úti célja Budapest volt.
2011 első öt hónapjában a főváros szállodáiba érkező külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 11, illetve 8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés 1–1 százalékponttal haladja meg a tavalyi évben regisztrált fellendülést.
Elpártoltunk a panzióktól
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 1 millió 282 ezer belföldi vendég 2 millió 817 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt emelkedett (1%-kal) az elmúlt év azonos időszakához képest. A belföldivendég-forgalom 76%-át fogadó szállodákban 8, illetve 7%-os növekedés figyelhető meg a vendégek, illetve az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az év eleji alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 23%-kal csökkent, a belföldivendég-szám visszaesése a kilenc turisztikai régióból ötöt érintett.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában a külföldi vendégek esetében 3,5%-kal esett vissza, míg a belföldieknél stagnált. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlen képet mutatott az év első öt hónapjában. Január–májusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma – főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének következtében 19%-kal romlott, a wellness-szállodákban a kapacitásnövekedés ellenére 4%-kal mérséklődött az éjszakák száma az előző évhez viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli és az észak-alföldi turisztikai régióban csökkent összességében a vendégforgalom. Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 8%-kal.
Magasabb foglaltság, javuló árbevétel
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 41%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 59%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 47%-os foglaltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 48%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 27%-os kihasználtsággal működtek.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 7,5%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–májusban összesen 84 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 45 milliárd forint volt.
Az időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 950, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 5726 forint volt. Az ötcsillagos kategóriában az előző év azonos időszakának értékét 6 százalékponttal meghaladó foglaltság, illetve a szállodai átlagárak 17%-os növekedése a (bruttó) REVPAR-mutató 26%-os emelkedését eredményezte május hónapban.
Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–májusban 8900 és 30 100, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3400 és 19 000 forint között alakult (ami körülbelül 33–113, illetve 13–71 eurónak felel meg).
A nettó átlagár májusban a két–ötcsillagos kategóriájú házakban alacsonyabb volt, mint az első öt hónap átlagában. Májusban átlagosan 267 forint volt egy euró, az első öt hónap átlagában megegyezik az előző évi értékkel.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéknövekedése lényegesen elmaradt a nemzetgazdaság egészétől, a beruházások hosszú idő óta visszaesnek, csakúgy, mint a foglalkoztatottság. Az áremelkedés viszont az ágazat egészében csak 2,2% volt az I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
