Folytatódott 2012-ben az alkoholmentes italgyártó ágazat mélyrepülése. Az éves szinten 170 milliárd forint termelési értéket előállító, közvetve és közvetlenül több tízezer embernek munkát adó hazai gyártók tíz százalékkal kevesebb terméket adtak el itthon, mint egy évvel korábban. A kisebb forgalom, az alapanyagköltségek emelkedése és a növekvő adóterhek nyomán az ágazat 2011-2012-ben mintegy hétszáz fős elbocsátásra kényszerült.

Az alkoholmentes italok hazai piaca – az ásványvizek kivételével – évek óta zsugorodik. A kedvezőtlen folyamat 2008-tól drasztikusan felgyorsult. A magyar élelmiszeripar egyik legfiatalabb és korábban lendületesen növekvő ágazata a csökkenő kereslet és az emelkedő költségek miatt 2004 és 2011 között
ö

A szénsavas üdítőitalok fogyasztása csaknem egy évtizede folyamatosan csökken, ma már csaknem 25 százalékkal kevesebb termék fogy, mint 2003-ban. A negatív trend 2012-ben sem fordult meg, a gyártók 4 százalékkal kevesebb terméket adtak el, mint 2011-ben.   

A gyümölcslevek értékesítése szintén csaknem negyedével esett vissza 2007-óta. A tavalyi esztendő különösen kedvezőtlen volt, hiszen az értékesítés 14 százalékkal maradt el a 2011. évi eredménytől. Ez utóbbi trend nemzetgazdasági szempontból azért is különösen káros, mert a gyümölcslevek gyártói a magyar gyümölcsök egyik legfontosabb felvevő piacát jelentik, amely területen jelentős fejlődés is elérhető lenne. 

Az élelmiszeripart általában sújtó tehernövekedés (növekvő energia és üzemanyagárak, az alapanyagok drágulása) mellett jelentősen megugrottak az alkoholmentes italágazatot különösen érintő adók, illetve egyéb jogcímen kivetett új közterhek is (környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, élelmiszerlánc-felügyeleti díj). A környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az áfa elvonások csaknem 30 százalékkal nőttek tavaly, egyetlen év alatt.

A költségek növekedését a gyártók a csökkenő kereslet mellett nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, az ágazat termékeinek árindexe ezért csaknem egy évtizede elmarad az infláció és a költségszint növekedése miatt indokolt mértéktől. A fogyasztói árak átlagosan mindössze 10-30 százalékkal emelkedtek 2005-óta.

Mindezek következtében a hazánkban gyártott termékek komoly versenyhátrányt kénytelenek elszenvedni a külföldről érkező import termékekkel szemben, a cégek az exportot erősítő beruházások helyett így a túlélésért küzdenek. Az elmúlt két évben hétszáz munkahely szűnt meg az ágazatban, a kedvezőtlen folyamat várhatóan 2013-ban is folytatódni fog.

Az alkoholmentes italok értékesítésének visszaesése közvetlenül érinti az ágazat agrárbeszállítóit és a kereskedelmet is, ami halmozódó veszteségeket jelent a magyar gazdaság számára. Szövetségünk ezért is reméli, hogy a magyar államháztartás egyensúlyi helyzetének javulása – más ágazatokhoz hasonlóan – idővel lehetőséget teremt az élelmiszeripari különadók (környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó) fokozatos csökkentésére.