Francia tolmácsként ön már akkor bortúrákat vezetett, amikor a borturizmus kifejezés még nem is létezett.
A kilencvenes évek elején rendszeresen tolmácsoltam francia üzletembereknek, akik szabadidejükben szerettek volna magyar pincéket látogatni és borokat kóstolni, azonban ennek itthon még nem volt kultúrája. Szeremley Huba badacsonyi, Báthori Tibor etyeki és a Disznóko tokaj-hegyaljai pincészete volt az elso, ahová vendégeket vittem, és a borok mellé falatkákat is kínáltak, tehát megvolt már az a professzionális körítés, amely egy mai borkóstoltatást jellemez. Amikor elokerült a bor, a francia üzletemberek kiléptek térbol és idobol, mint a kisgyerek az áhított játékkal, s átadták magukat a bor élvezetének. Ekkor érlelodött meg bennem, hogy sommelier leszek.
A külföldiek közül kik érdeklodnek a magyar borok iránt?
A nyolcéves Gundel éttermi tapasztalatomból is merítve az angolokat és az amerikaiakat emelném ki, ugyanakkor örvendetes az egyre növekvo számú spanyol borszereto turista is. Gyakran viszek francia mezogazdasági szakembereket többek között Tokaj-hegyaljára és Egerbe. A franciák ugyanis nem hisznek a modern csapatépíto tréningekben, ahol az emberek kivetkozve önmagukból számukra idegen szerepekben tetszelegnek. Egy borkóstolás viszont a természetes közeg, ahol a csoport tagjai nyitottabbá válnak, és közelebb kerülnek egymáshoz.
Milyennek találja a magyar bor hírnevét a világban?
A magyar bor sajnos csak itthonról világhíru. A tokaji az egyetlen, amely a legjobb éttermekben is megtalálható. Ez azért is fájó, mert a magyar szolofajták unikumnak számítanak Európában. Tapasztalt külföldi sommelier kollégák számára is meghökkento az az egzotikus ízvilág, amely egy furmintot vagy egy hárslevelut jellemez. Jól felépített marketinggel lenne keresnivalónk a világban. Sokszor úgy érzem, hogy lelkes külföldi borszakértok többet tesznek a magyar borok jó hírének terjesztéséért, mint mi magunk. Sajnos még mindig nem tudunk élni a lehetoségeinkkel, ölbe tett kézzel várjuk, hogy felfedezzenek bennünket.
Milyen konkrét marketinglépésekre gondol?
Külföldi szakembereket – sommelier-ket, étteremvezetoket, szakújságírókat – kellene Magyarországra hívni, legalább évi három-négy alkalommal. A nagyközönséghez ugyanis a szakembereken keresztül vezet az út. Ezenkívül Magyarország külföldi nagykövetségei is ideális helyszínei lehetnének a rendszeres borbemutatóknak. Ebben a magyar sommelier-k mint a magyar borok nagykövetei fontos szerepet kaphatnának. Magyarországon gyakran tartok borkóstolókat nagykövetségek vagy multinacionális cégek számára, de a külföldön történo bemutatkozás és jelenlét lenne az igazán hatékony.
Mi hiányzik a jól prosperáló hazai borturizmushoz?
Eloször is meglepoen hangzik, de Magyarország a borturizmus területén nincs lemaradásban. Franciaországban például a borturizmus egészen új keletu. A francia értelmezo szótár 2007-ben még nem is tartalmazta ezt a kifejezést. A legtöbb pincészetnél egyáltalán nem fogadják tárt karokkal az embert. Nagyon jó ismeretségekkel kell ahhoz rendelkezni, hogy az érdeklodo boramator bebocsátást nyerjen Champagne vagy Burgundia pincéibe. A magyar vidéket járva francia vendégeim leggyakrabban a kiegészíto programokat hiányolják, foleg az esti órákban. Sok helyen este hat után megáll az élet. Nehezen tudok alternatív programot ajánlani a családosoknak is, elsosorban a noknek és a gyermekeknek. A szelíd sportok, mint a kerékpározás, de a tenisz és a golf is kellemes kikapcsolódást jelenthetne. Pozitívum viszont, hogy a pincészetekhez kapcsolódóan sok helyen üzemelnek éttermek és épültek nívós szálláshelyek, gyakran wellnesslehetoséggel: ilyen a Crocus Gere Borhotel Wine Spa vagy a Bock Pince Panzió Villányban, a tokaji borvidéken a tarcali Andrássy Kúria Wine & Spa, de sorolhatnék egyéb példákat is. A wellness jó irány, de fontos eltalálni a színvonal és a fizetoképes kereslet egyensúlyát. Szintén örvendetes a helyi fesztiválok gyarapodása, ami a hazai és a külföldi látogatók számára egyaránt vonzó. A borturizmus fejlesztése a borászatok jól felfogott érdeke, mert a hozzájuk odaérkezo vendégeknek hangsúlyosan helyben tudnak bort eladni, tehát nem kell a bort utaztatni.
Mely nemzetek nyitottak a magyar borkultúra iránt?
Néhány évvel ezelott az orosz turistákra fogadtam volna, és saját finanszírozásban Szentpéterváron el is sajátítottam a boros szaknyelvet. Sajnos tévedtem, sem az orosz, sem a mostanában feltörekvo piacnak tartott indiai turisták nem érdeklodnek különösebben a magyar borok iránt. Én óvatosan a japánok felé nyitnék, de mivel nincsenek hozzászokva a borhoz, a szakember asszisztenciája különösen fontos. A japánok a magyar komolyzene nagy kedveloi is, így a kultúra és a borkóstolás esetükben jól ötvözheto. Hasonlóan jók a tapasztalataim az amerikai, a francia és a belga vendégekkel kapcsolatosan is.
