A Tisza-gát már most is része az Észak-Dél Transzeurópai Kerékpárútnak, az Eurovelo kerékpáros útvonalrendszernek. Három évvel ezelőtt, az Eurovelo-táblák kihelyezését követően eleinte nem sok minden történt egy integrált aktív turisztikai program megvalósítása érdekében. 2006–07-ben viszont valami megindult, ugyanis az árvízvédelem fejlesztésekbe fogott: a gátakat több helyen megerősítették, magasították. Az árvízvédelem szerint elsődleges cél, hogy a gátak koronáit összefüggő, szilárd burkolattal lássák el a folyó teljes hazai szakaszán, amely egy újabb esetleges árvíz idején biztosíthatja a járművek és homokzsákok gyors célba jutását. Ekkor jöhet a képbe a projekt hozománya, a gátakon – kvázi árvízvédelmi melléktermékként – kialakuló komplett kerékpárútrendszer. Az új útszakaszok minősége ráadásul annyira jó, hogy görkorcsolyázásra is alkalmasak.
A Tisza jelenleg 600 kilométer hoszszan folyik keresztül Magyarországon. Így egy 600 km hosszú infrastruktúra szolgálná a kerékpározás szerelmeseit. De miért van szükség ilyen attrakcióra? A létrejövő „Tisza kerékpársztráda” felfrissítené az európai kínálatot. Európa biciklistársadalma még mindig a Duna ausztriai szakasza menti kerékpárutat ismeri. Sokan azt hiszik, hogy ha Bécsig el lehet kerekezni a Duna mentén, akkor Budapestig is. Sokan ebben a tévhitében kelnek útra, és maradnak hoppon Győr alatt.
A Tisza kerékpársztráda jelenleg spontán alakul, azaz mozaikszerűen burkolnak le egy-egy gátszakaszt a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, de a szakaszok lassan öszszeérnek. A trendet becsülve akár egy éven belül teljes biztonságban végigkerekezhetünk, időjárástól függetlenül, a folyó teljes hazai szakasza mellett, hol a jobb, hol a bal parton. Az infrastruktúra fejlesztése jelenleg előbbre jár, mint a hírverés. A lehetőséget kevesen ismerik, pedig 50–70 kilométert már most is lehet egyben teljesíteni.
Ha a gát 600 km-es aszfaltburkolata megvalósul úgy, hogy a folytonosság nem szakad meg – azaz a folyó legalább egyik oldalán mindig van minőségi burkolatú kerékpárút –, akkor a projekt első szakasza készen is áll. Innentől kezdve az attrakció működőképes, sport- és rekreációs célra alkalmas. Ezután szükséges lenne a tiszai sodronykötélkompok korszerűsítése. Ezek a tradicionális tiszai kompok most is működnek, de a várható rendszeres kerékpárosturizmus miatt korszerűsítésre, kapacitásbővítésre, illetve szociális helyiségek kialakítására lenne szükség a kompállomásokon.
A kerékpárút gazdasági hatása igazán a projekt második részében jelentkezhet, amikor a környező attrakciókat 5–20 km hosszú kerékpárút- szárnyvonalakkal integráljuk a Tisza-gáthoz. A Tiszát 90%-ban ártéri erdők szegélyezik, így a Tiszatavon, Szeged városán és Tokaj szőlőhegyén kívül a régió attrakciói távolabb helyezkednek el. Gondoljunk csak Ópusztaszerre, a Hortobágyi Nemzeti Park központi részére, a pusztára, a nagykunsági gyógyfürdőkre vagy a Tokaj-hegyaljára. Megfontolandó a Kecskemétet a Tiszával összekötő 30 km-es szakasz megépítése is, hiszen így létrejönne a biztonságos kerékpáros-öszszeköttetés két nagy folyónk között. (Kecskemét és Tass között már most is lehet minimális forgalmú utakon kerekezni). Három fő vasútvonal is kiemelt feladatot kapna, a Budapestről Szegedre, Szolnokra és Tokajba induló vonalakon lehetne kialakítani a fővárost a tiszai kerékpártúra kiinduló állomásaival öszszekötő köldökzsinórrendszert, azaz tervezhető, kulturált kerékpárszállító szisztémát. Építeni lehetne a Nyíregyháza–Rétköz kisvasútvonalra is, hiszen így még egy százezres nagyváros közönségét lehetne biztonságosan a gátra juttatni. A kerékpárút olyan régiókat kötne öszsze, amelyeknek nagy szükségük lenne a gazdasági fellendülésre. A napi távok végén ott vannak a szárnyvonalakon elérhető és rekreációra kiválóan alkalmas alföldi gyógyfürdőink, szálláshelyeink. E fürdők többsége örülne a plusz-vendégforgalomnak. A programban szerepet kaphatna a Tisza mentén található 25–30 gátőrház is.
Európa szabadidő-kerékpárosai ki vannak éhezve egy új, nagy kalandra. A Tisza-gát kerékpárossztráda őket szólítaná meg. Ez a vendégréteg jómódú, kulturálisan nyitott, egészségtudatos középosztálybéli. A kezdeti időkben elsősorban a 35–70 év közötti, aktív szabadidő-sportolókkal lehetne számolni, akik akár egy hetet is nálunk töltenének. A külföldi fiatalok megszólítására is kiváló lenne egy ilyen új vonzerő. Bízom benne, hogy ez a projekt záros határidőn megvalósul, és sikerének fül- és szemtanúi lehetünk.
