„A kerékpáros-turizmus Európa egyik legdinamikusabban fejlődő idegenforgalmi ága, amely akkor is rohamosan bővül, amikor más termékek iránt a kereslet stagnál – állítja László János, a 2002 óta működő civil szervezet, a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke. – A világ fejlettebb országaiban a kerékpáros turista középkorú, középosztálybeli, három-négy csillagos hotelekben száll meg, és komoly összegeket költ elsősorban a vendéglátásban, hiszen a bicikliseknek rengeteg energiára van szükségük” – hangsúlyozta az elnök. Nyugat-Európában és Kanadában hatalmas a versenyfutás a biciklis turisták kegyeiért. Németországban Dunát lehet rekeszteni az őket célzó csomagajánlatokkal, akárcsak az északolasz városokban. Ciprusban kampányt építenek erre a termékre, Szicíliában a középkategóriás szállodák különb kerékpárparkkal rendelkeznek, mint a hazai bicajosegyesületek. Magyarország földrajzi és természeti adottságainál fogva ideális helyszín a kerékpáros-turizmus számára, és László János reméli, ezt a döntéshozók és a szolgáltatók is mihamarabb belátják. Hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül, illetve nem csak bicikliutakat kell építeni. „Sokkal fontosabb az, hogy kerékpárbaráttá tegyünk hazánkban magát a közlekedést. Amszterdamban jóval kevesebb a kerékpárút, mint Bécsben, mégis a holland fővárosban bicikliznek többen. Budapesten 170 kilométernyi bringaút van, háromnegyedük viszont használhatatlan, többek között azért, mert a járdára festették fel őket, vagy autók parkolnak rajtuk. Elsősorban szemléletváltásra van szükség a döntéshozók, a vállalkozók, az infrastruktúra- fejlesztők és a lakosság részéről, hogy ne csak a motorizációt mozdítsák elő, hanem a kerékpárt is közlekedési eszköznek tekintsék, és ne a közlekedést zavaró tényezőnek.
A kerékpározás népszerűsítésére létrejött MK tavaly szeptemberben az európai mobilitási hét alkalmából elindította az első magyar közösségi kerékpár-turisztikai portált, a www.hunbike.hu-t. A tartalom még feltöltés alatt áll, de hamarosan hozzáférhetők lesznek a hazai kerékpárútvonalak, a túrázók számára szükséges információk és a szervezet által létrehozott kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat tagjainak listája is, amelyhez azok a szálláshelyek, éttermek, kerékpárboltok és egyéb vállalkozások csatlakozhatnak, amelyek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a biciklisek könnyen és egyszerűen igénybe tudnak venni. Az MK-hoz csatlakozó klubtagok egyébként számos kedvezményt kapnak a klubbal szerződött szolgáltatóknál, a MÁV és a GYESEV vonatain, és a tagság baleset-biztosítást is magában foglal.
Évi 2 milliárd bringautakra
Kormányzati szinten is vannak elképzelések a kerékpáros-turizmus fejlesztésére: a Kerékpáros Magyarország Program 2007-2013 tervezet alapján 2013-ra 1000 km új turisztikai kerékpárút és-sáv kiépítésével és 2340 km kitáblázásával létrejön az összesen 3340 km hosszú, elsőrendű turisztikai törzshálózat, amely jelenleg még csak 2367 kilométert ölel fel. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a központi költségvetés és az önkormányzatok révén összesen 60 milliárd forint jut infrastruktúra-építésre és karbantartásra, a kerékpáros közlekedés kultúrájának, valamint a kerékpározás turisztikai fejlesztésére. A központi költségvetésből évi 2 milliárd fordítható a kerékpáros- infrastruktúra fejlesztésére, ebből egymilliárd az EuroVelo úthálózat bővítésére. Az utóbbi célra a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális és közlekedési operatív programjaiból 2013-ig 42 milliárd forint fordítható. Folytatódik a kerékpárosbarát települések, illetve munkahelyek pályázata is. A közlekedési tárca célja, hogy Magyarország részesedése az európai biciklisturizmusból 2013-ra 4–5 százalék legyen, a belföldi turizmuson belül pedig 10 százalékra emelkedjen. Ezért a program részletesen foglalkozik a bicajosturizmusban rejlő lehetőségekkel is. Megemlíti, hogy ez a szegmens Európában és lassan hazánkban is elmozdul a magas minőségű turizmus irányába, jóllehet, nálunk a biciklis túrázás kedvelőinek többsége még mindig az 5000 forint alatti sávot jelölte meg a fejenként és naponta elkölteni tervezett összegként. A belföldiek viszont stabil piacot jelenthetnek, mert 70%-uk Magyarországot tekinti kedvenc kerékpáros úti céljának. Ma évente 300 ezer biciklit adnak el itthon.
Nincs már miniszteri biztos
A hazai kerékpáros-társadalom azonban attól tart, hogy a közelmúltban a fővárosban és vidéken megindult kedvező tendenciák megtorpannak amiatt, hogy június vége óta ismét nincs felelőse, és várhatóan nem is lesz a kerékpárosügyeknek a kormányzatban. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter ugyanis nem hosszabbította meg a 2005 őszén miniszteri biztosnak kinevezett Bodor Ádám szerződését, aki civilben a Magyar Kerékpárosklub egyik alapító tagja és az Európai Kerékpáros Szövetség elnökhelyettese. Hároméves munkája alatt megszületett a Kerékpáros Magyarország Program, kialakultak a fejlesztési programok, megindult a tárcák közötti párbeszéd, a pályáztatás, új szakaszok épültek, bővült az EuroVelo-hálózat, elkezdődött a KRESZ és a kerékpárút-építés jogszabályi változásainak előkészítése, és tavaly már címzetten került pénz az ország költségvetésében kerékpároscélokra is. Ezután váratlan elmozdítása és posztjának indoklás nélküli megszüntetése legalábbis óvatosságra int.
Régiós összefogás
A biciklisturizmus a német vendégek visszacsalogatásában komoly szerephez juthat, lévén, hogy ebben a szegmensben a legnagyobb európai piac Németország, ahol rohamosan nő azok száma, akik két keréken képzelik el nyaralásukat. 2001-ben 1,8 millió, 2004-ben viszont már több mint 2,4 millió német töltötte döntően kerékpározással nyaralását. A bringás túrákra szakosodott utazásszervezők ebben az időszakban évente közel 13%-os növekedést realizáltak. Az ottani kerékpárosok fizetőképességét jelzi, hogy a német Bike magazin olvasói fejenként átlagosan évi 1046 eurót költenek hobbijukra.
A kerékpáros turisták fontosságát Európa-szerte tovább növeli, hogy minden más turisztikai ágnál nagyobb mértékben igénylik a helyi termékeket, hiszen csak korlátozott úti felszerelést hozhatnak magukkal. Ez pedig piacot jelent a helyi, tájjellegű termékek előállítói és a szolgáltatók számára.
Magyarországon azonban még csak most születnek a komplex kerékpáros turisztikai termékek. 2008 elején alakult például a Termál Út Kis-Balaton Kerékpáros Egyesület (Teker Egyesület). A szervezetbe tömörülő szolgáltatók (szállodák, gyógyfürdők, marketing- és szálláshely-egyesületek, kerékpárkölcsönzők stb.) célja nyugateurópai mintát követő térség létrehozása, amely kiszolgálja a kerékpározni szerető vendégek minden igényét. A zalakarosi kezdeményezéshez már hévízi és kehidai szolgáltatók is csatlakoztak. Az egyesület feladatai közé tartozik 300 km túraútvonal kitáblázása a régióban, érintve a legtöbb élményt és látnivalót nyújtó helységeket, a kitáblázott túraútvonalak hozzákapcsolása a Balaton-bringaúthoz, térkép készítése a kijelölt útvonalakról, megfelelő géppark biztosítása a régió különböző pontjain, kerékpárbarát vállalkozási hálózat szervezése, többnyelvű információs és marketingkiadványok készítése és terjesztése. (Az egyesület júniusi tanulmányútjáról szóló fényképes beszámolónkat következő számunkban olvashatják.) A Kerékpáros Magyarország Program elképzelései szerint éppen az ilyen térségi turisztikai mintaprojektekből, valamint a vállalkozók anyagi hozzájárulásából jöhetne létre 2013-ra egy országos hálózat 500 kerékpárosbarát szolgáltató részvételével. Ehhez új szálláshely-kategóriát, az úgynevezett bike hotelt is létrehoznának, amely minősített és sokrétű szolgáltatásokat nyújtana kerékpáros turisták számára.
Helyzet Pesten
A kerékpárra nem csak vidéken van igény. A Studio Metropolitana Budapestről szóló online felméréséből az derül ki, hogy a fővárosi lakosság leginkább a kerékpáros és tömegközlekedést fejlesztené Budapesten. Az MK, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó Critical Mass mozgalom nem rendelkezik reprezentatív adatokkal, de úgy tapasztalják, hogy a fővárosban minden évben megduplázódik a naponta kerékpárral közlekedők száma. „A világ vezető bicajos nagyhatalma lehetne a magyar főváros, tekintve, hogy ilyen lehetetlen körülmények között is rengetegen tekernek nap mint nap, és Budapest ad otthont a világ legnagyobb bringás felvonulásának” – hangsúlyozta László János. A világszerte elterjedt, városi kerékpáros felvonulás, a Critical Mass célja, hogy felhívja a figyelmet a biciklizés mint közlekedési forma fontosságára, illetve hátrányos helyzetére. Az induló 2004-es évben 4000-en vettek részt a budapesti eseményen, tavaly az őszi felvonuláson már 50 ezren, az idei tavaszin pedig már 80 ezren voltak.
Az MK azon is fáradozik, hogy Budapesten is meghonosítsa a jelképes összegért használható közbicikli intézményét. A bringákat önkiszolgáló módon, kijelölt állomásokon veheti fel, illetve rakhatja le az ember, a lopások megelőzésére a bankszámlánkról lefoglalható kaució szolgál. Az Amszterdamból indult kezdeményezés ma már a világ számos országában és városában akadt követőkre. Franciaország és Ausztria több településén kerekezhetünk a közbringákkal, de igénybe vehetjük azokat többek között Barcelonában, Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Córdobában, Münchenben, New Yorkban, Párizsban és Rómában is. Június végétől Washingtonban, hamarosan pedig számos más amerikai nagyvárosban is lesz ilyen szolgáltatás. A rendszert elsősorban a városi közlekedés, a munkába járás megkönnyítésére hozták létre. Ezt a párizsi példa is jól mutatja: a francia fővárosban egyhuzamban csak félórát karikázhatunk a kölcsönjárgánnyal, és akár éves bérletet is válthatunk rá. Mindemellett azonban a turisták is birtokba veszik a közbringákat világszerte. Párizsban tavaly július óta használhatók a bicikli és a szabadság szavakból megalkotott, „vélib” nevű kerékpárok, amelyekből 2007 végén már 20 ezer volt elvihető mintegy 1450 állomáshelyről. A sors fintora, hogy a fokozott igénybevételre tervezett vélib nevű eszközt – amelyről a budapestiek még csak álmodnak – a Schwinn-Csepel gyártja hazánkban. Sajnos nem ez az egyetlen példa arra, hogy környezettudatos vívmányainkkal mi magunk nem, csak a környező országok élnek: Európa-szerte napelem- és napkollektor-gyártó nagyhatalomként tartják számon Magyarországot, miközben nálunk az állami támogatások hiánya és a megfizethetetlen árak miatt még mindig elenyésző mértékű a megújuló energia előállítására alkalmas eszközök felhasználása.
A bringásturizmusra azonban a fővárosban is vannak jó példák. A külföldieket is vonzó szórakozóhelyen, a Szódában kölcsönözhető kerékpár és tandem egyéni városnézésre, de vezetett túrákon is bejárható a város, ráadásul a szolgáltatók garantálják, hogy egyedi oldalát mutatják be Budapestnek. Különféle útvonalak léteznek, köztük olyan, amely a sportosabb résztvevőket a budai hegyekbe kalauzolja, a legújabb termék pedig a budapesti fürdőket felölelő csomagtúra, amely fürdőbelépőt is magában foglal.
Fejlődő EuroVelo
Az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig futó, kontinensünket átszelő egyik kerékpáros turisztikai útvonal, a 6-os számú EuroVelo (EV6) magyarországi szakaszának kitáblázása idén júliusban fejeződik be, így már 440 km összefüggő kerékpáros-útvonal várja a bicikliseket Rajkától Hercegszántóig a Duna mentén. A Magyarországon áthaladó másik EuroVelo-szakasz, amely a Tisza mentén halad (EV11), 2009-ben lesz kiépítve, illetve kitáblázva.
Biciklistények
A kerékpáros turistákra általánosságban jellemző, hogy első útjukat saját országukban teszik, és a továbbiakban külföldre is elmerészkednek. A legtöbben párban utaznak, vagy családdal. Az európai túrázók 55%-a biciklizik egyik szálláshelyről a másikig, 40%-a csillagtúrázik, 5% pedig városi turista, és kerékpárral fedezi fel a nagyvárosokat és környéküket. Átlagosan 7–11 napos túrákat tesznek, leggyakrabban a legismertebb utakat veszik célba, térségünkben például a Duna völgyét, amelyet több mint 100 000 turista látogat évente. Egy nyugat- európai felmérés szerint a kerékpáros turisták számára a vízpart és a termálfürdők jelentik a legnagyobb vonzerőt. Fontosak még a kitáblázott útvonalak és a kerékpárbarát szolgáltatások is.
Van, amiben nem Prága a jobb
„Budapesten évente megduplázódik a biciklisek száma. Prágában is nő a kerékpáros-forgalom, de messze nem ilyen ütemben. A Prágában élők kevesebb mint egy százaléka, a budapestiek két-három százaléka biciklizik mindennap. Prágában nyáron látni annyi bringást, mint Budapesten télen – magyarázza Justin Hyatt, egy környezetvédő civil szervezet, a World Car Free Network prágai munkatársa. Földrajzi adottságaink előnyünkre szolgálnak, hisz a nagy kiterjedésű sík területekkel is rendelkező Budapesten szívesebben ülnek kerékpárra az emberek, mint a dimbes-dombos cseh fővárosban. Prágában a sok macskaköves útburkolat is kevésbé kerékpárosbarát. Míg azonban nálunk a HÉV kivételével ki vannak tiltva a kétkerekűek a tömegközlekedési eszközökről, a cseheknél a metróban szállítható a bicikli, ráadásul ingyen. Sőt, ott már megjelent az ingyen elvihető bringa is, egyelőre azonban kevés sikerrel. A turisták, ahogy nálunk, Prágában is tudnak néhány helyen bicajt kölcsönözni. A bicikliutak kiépítettségében is mi vezetünk: ott 130 km, nálunk 170 km kerékpárút van. A jelenleg 11 országra kiterjedő modellprogram, a Közép- és Kelet-Európai Zöldutak (CEG = Central and Eastern European Greenways) prágai munkatársa, Daniel Mourek szerint Prága még mindig nem ismerte fel a kerékpáros-turizmusban rejlő potenciált, holott több zöldút és EuroVelo-útvonal is áthalad rajta. A zöldutak olyan többfunkciós útvonalak, amelyeket gyalog, lovon, kerékpáron, illetve más motormentes módon közlekedő vagy túrázó emberek számára hoznak létre. A civilek által karbantartott útvonalak lehetnek zöldfolyosók, történelmi és kereskedelmi útvonalak, folyók vagy vasutak mentén haladó ösvények, vízi utak. A Drezda és Prága között húzódó útvonal számos bringást vonz, de a cseh fővárosban még kevés turista teker. Jóllehet a városnak jó vasúti összeköttetései vannak Berlinnel, Drezdával és Béccsel, infrastruktúrája és közlekedési morálja egyelőre nem kedvez az európai biciklis turistáknak. Prága évente 1,5 millió eurót áldoz a kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére uniós forrásokból, jövőre azonban még ennél is nagyobb összegből, mintegy 10 millió euróból épülnek többek között kerékpáros- és gyalogoshidak a Moldva felett.