A 2003-as közlekedésfejlesztési terv szerint a kerékpáros közlekedés arányát Bécsben 2010-ig 8%-ra kell növelni, aminek keretében 2008-ig 30 millió eurót fektetnek be a kerékpár-közlekedésbe. 2020- ra pedig a motorizált egyéni közlekedők arányát 35-ről 25 százalékra szorítják vissza.
A kerékpározható utak hossza mára eléri az 1000 kilométert, ez a 90-es évek elején még alig 190 kilométernyi volt. A németek még a sógoroknál is aktívabbak. Az Allgemeiner Deutscher Fahrrad- Club statisztikái szerint 2005-ben a németek 45,4%-a nyaralása során legalább egyszer kerékpározott, míg 14,3% nagyon gyakran használta a biciklijét. A következő három évben 6,5 millió német biztosan tesz majd kerékpártúrát, azonban közel 54%-uk ezt az országon belül tervezi. A nemzetközi kerékpáros-turizmusba bekapcsolódó országok egyre inkább a tematikus utak kialakítása felé mozdulnak.
A hozzá kapcsolódó infrastruktúrát is fejlesztik, programokat kínálnak, és mindezt profi marketingmódszerekkel reklámozzák. A fejlesztők számára a francia Loirevölgyi és a Duna forrásától Bécsig tartó szakasz lehet a követendő példa.
Hazai helyzet
Itthon egyre népszerűbb, de nem igazán elterjedt a kerékpáros-turizmus. A gépkocsi még a mai napig is sokak számára státuszszimbólum, pedig Budapesten ma ugyanannyi kerékpár van, mint személygépkocsi. A fővárosiak 30%-a szabadidejében legalább alkalomszerűen kerékpározik. A hétköznapi közlekedésben azonban csak 1-2%-ot tesz ki a kerékpározók aránya. Magyarországon jelenleg 1500-2000 km hoszszú kerékpárút-hálózat található. A parlament 2003 áprilisában fogadta el a 3500 km hosszú, kerékpárbarát főútvonal-hálózat nyomvonaltervét. Szervezetekből nincs hiány; a Magyar Kerékpárosklub, a Városi Biciklizés Barátai Egyesület, a Zöld Fiatalok Egyesület, a Bringaút Egyesület, és hosszan sorolhatnánk az egyéb zöldszervezeteket, amelyek céljai között kiemelkedően fontos szerepet játszik a kerékpáros közlekedés és -turizmus fejlesztése. Kerékpározásra jelenleg a Tisza-tó, a Balaton, a Fertő tó és a Szigetköz térsége alkalmas, de az Őrség, a Zselic és a Zalai-dombság is népszerű. A bringások számára szükséges szolgáltatások még gyerekcipőben járnak. A leggyakoribb kritika a kerékpárszállítás, a biciklitároló, a kerékpárkölcsönző, valamint a szerviz hiánya.
Magyarországi EuroVelo-útszakaszok
A 11-es jelű EuroVelo 6000 km-es útvonala Európa legészakibb pontjától (Nord-Cap, Norvégia) a görögországi Athénig vezet, Finnországon (Kemijarvi, Kajaani, Helsinki), a balti államokon (Tallinn, Daugavpils, Vilnius), Lengyelországon (Varsó, Krakkó), Szlovákián (Kassa), Magyarországon (Sárospatak, Tokaj, Szolnok, Szeged), Jugoszlávián (Belgrád), Macedónián (Szkopje) és Görögországon (Thesszaloniki, Athén) keresztül. A Magyarországi 400 km hosszú szakasz nagyjából kerékpározható: a Bodrog és a Tisza folyók mentén vezető kis forgalmú utakon és jó állapotú gátakon biztonságosan lehet kerékpározni. Folyamatban vannak a nagyobb városokon átvezető (például Sárospatak, Szolnok, Szeged) útszakaszok építése.
A 6-os jelű EuroVelo út 5000 km hosszú, az ínyencségek és a bor útja a Loire és a Duna mentén halad, Franciaországon, a Loire völgyén (Orleans), Svájcon (Bázel) és Németország déli részén (Bajorország, München), majd a Duna partját követve Ausztriában (Passau–Bécs), Szlovákiában (Pozsony-Komárom), illetve Magyarországon (Győr–Esztergom– Budapest–Csepel-sziget–Baja), Jugoszláviában (Belgrád), Bulgáriában (Rusze), illetve Romániában (Turnu Magurel) vezet Constanta (Románia) kikötőjéig. Készen van a Szigetközben, Mosonmagyaróvár és Győr között (kb. 40 km), Esztergomnál (6 km), Leányfalu és a Csepel-sziget között (kb. 40 km), illetve a Duna bal partján is: Zebegény és Dunakeszi között (kb. 35 km) továbbá Ósükösd és Baja között (kb. 15 km). Az eredeti nyomvonalat több helyütt újra kellett tervezni, mert a többszöri kompozás jelentősen megdrágította volna a kerékpározást.
Stratégiai kérdések
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elkészítette a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Kerékpáros Magyarország Programot. A cél a hazai kerékpáros-úthálózat 2013-ig történő megkétszerezése, bár még így is elmaradnánk az uniós átlagtól. Az eredeti 60 milliárd forintos forráshoz további egymilliárdot szavazott meg a parlament. A 2007. évre csaknem kétmilliárd forintos kerettel hirdettek pályázatot. A következő júliusi pályázati kiírásnál az észak-alföldi, a nyugat-dunántúli, a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régiókból pályázhatnak erre a célra. Az utak melletti szolgáltatások kiépítésére, biztonságos fedett tárolók, kölcsönzők és szervizek létesítésére is lehet pályázni.
Bár az EU többnyire a szubszidiaritás (helyi szinteken történő döntések és fejlesztések) elve mellett tör lándzsát, a civil szervezetek szerint az EuroVelo kilencszáz kilométeres magyar szakaszát előnyösebb lenne állami, központi projekt keretében megvalósítani. „Az autópályák, vasútvonalak sem kis szakaszokban, szétaprózva, pályázati úton születnek. Ha az EuroVelo nem önálló állami projekt, nincs garancia, hogy megépül” – véli László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Attól is tartanak, hogy a hálózat végül nem lesz összefüggő, mert lesznek nem pályázó vagy nem nyertes önkormányzatok. „A múltban bizonyos önkormányzatok drágán adták a telkeket, az egész beruházás kétszer annyiba került, és az utak minősége is kifogásolható” – érvel Bodor Ádám kormányzati biztos. – Ötvenszázalékos önerő mellett is a pályázatokra eddig háromszoros túljelentkezés volt” – jelentette ki a tárca képviselője. Pozitív fejlemény a www.hunbike.hu portál tesztelése. A háromnyelvű honlapon túraajánlatok és interaktív térkép is található. A teljes üzem 2008 tavaszán indul, és várhatóan a Magyar Turizmus Zrt. hivatalos kerékpároshonlapjaként is funkcionál majd.
