Míg a külföldiek 800 ezerrel kevesebb, összesen 9,4 millió vendégéjszakát töltöttek el 2006-ban november végéig kereskedelmi szálláshelyeken, mint az azt megelőző év azonos időszakában, addig a belföldiek 500 ezerrel többet, mintegy 8,7 milliót. Az egyenleg így nem mutatott drasztikus csökkenést (–1,7 százalék), mivel a külföldi vendégéjszakák 7,8 százalékos visszaesését jórészt ellensúlyozta az 5,8 százalékos belföldi növekedés. A külföldi vendégéjszakák számának visszaesése azonban azért kedvezőtlen tendencia, mert bár a belföldiekével közel azonos arányban (52 százalék) részesülnek a külföldiek a vendégéjszakák arányából, az utóbbiak adják a bevételek kétharmadát.
Mindezek ellenére azonban nem csökkentek, hanem éppen ellenkezőleg, növekedtek a kereskedelmi szálláshelyek bevételei 5,5 százalékkal, amelyek a szálláshely- és vendéglátószolgáltatásokért 5 százalékkal többet tudtak elkérni. A 3-5 csillagos szállodák, kihasználtságuk kis mértékű visszaesése ellenére 1600 forinttal tudták növelni átlagáraikat, és 16 százalékkal magasabb bruttó szobaár-bevételre tettek szert. Míg a fővárosban 3-6 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma a szállodákban az év 12 hónapja során, vidéken ugyanezekben a kategóriákban – a balatoni háromcsillagos egységek kivételével – 2-10 százalékkal nőtt. Vidéken folytatódott a wellnesshotelek dák diadalmenete: a külföldi és belföldi vendégéjszakák száma közel azonos mértékben nőtt, és együttesen 71 százalékkal emelkedett. A gyógyszállodák viszont nem muzsikáltak ilyen jól: a külföldi vendégéjszaka-szám 11 százalékos csökkenését a belföldiek 7 százalékos gyarapodása sem tudta ellensúlyozni.
Még mindig olcsók vagyunk
„Miután a 2005-ös annyira kiemelkedő év volt a magyar turizmus számára, tisztában voltunk vele, hogy a szállodai vendégéjszakák számát tekintve és az árbevétel vonatkozásában is némi visszaesésre vagy stagnálásra számíthatunk” – értékelte a 2006-os évet Kopócsy Andrea, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) elnöke. Ennek ellenére a szállodák kapacitáskihasználtsága csak 1 százalékkal, 59 százalékra csökkent. Némileg árnyalja a képet, hogy jóval kevesebb külföldi érkezett, ráadásul rövidebb időre. Ez a tendencia a fővárost is jellemzi, ahol a kedvezőtlen eredményekhez az őszi zavargások, az évközbeni áfaemelés és a ferihegyi magas reptéri díjak miatt 12 százalékkal visszaeső fapados járatsűrűség mind hozzájárultak – véli az elnök. A bruttó szobaár-bevételek ennek ellenére Budapesten is emelkedtek, főként az 5 csillagos szállodák forgalmának köszönhetően – teszi hozzá a szakember, aki a szállodai szobaár-bevételek országszerte jelentős, kategóriától és területtől függően 6-36 százalékos emelkedését nagyrészt a kedvező forint-euró árfolyammal magyarázza.
Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke szerint a bevételek kedvező alakulásában az is közrejátszott, hogy hosszú évek óta először euróban is tudták növelni az áraikat a szállodák, mintegy 3-5 százalékkal, ami részben a fapadosok okozta 2005-ös keresletbővülésnek köszönhető. Mivel a vendégéjszakák csökkenése ellenére is nőttek az átlagárak, a szakember szerint 2007-ben sem indokolt az árcsökkentés. Különösen, hogy a Deloitte hagyományos Hotel Benchmark felmérése és számos más tanácsadó cég kutatása szerint Európa nagyvárosai közül még mindig Budapesten a legalacsonyabbak a szállodai átlagárak.
Több a szervezett utas
Somogyi Zoltán szakállamtitkár új külpiaci stratégiát sürget, tekintve, hogy míg főleg a német és általában az európai uniós forgalom csökkent, az orosz, az USA-beli és kínai forgalom jelentősen nőtt. Európa országaiból 11 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Mindezek mellett sem történt komoly változás legfontosabb küldőpiacaink rangsorában. Németországot a második helyen továbbra is Nagy-Britannia követi, a harmadik helyen pedig Ausztria áll. Az Egyesült Államok viszont helyet cserélt Olaszországgal, felküzdve magát a negyedik helyre. A hatodik helyet továbbra is Hollandia foglalja el. „Mivel a folyamatosan csökkenő német vendégéjszakaszám még mindig akkora volument képvisel, mint a Németországot a rangsorban követő 5 legfontosabb célpiacé összesen, továbbra is kiemelt szerepet szán a németországi külpiaci marketingnek az MT Zrt. – mondta el lapunknak Róna Iván, a társaság vezérigazgatója.
Kopócsy Andrea, az MSZSZ elnöke viszont nem vár áttörést, tekintve, hogy a németek már olyan régóta és gyakran járnak Magyarországra, hogy egyre nehezebb számukra újat mutatni. A brit visszaesést nagyobb érvágásnak tekinti, mivel két éve az egyik legdinamikusabban növekvő küldő országunk az Egyesült Királyság, ahonnan a fapadosok járatritkítása miatt is jöttek kevesebben. A pálfordulás másik oka lehet, hogy a trendkövető utazóknak számító britek hamar új úti célok felé veszik az irányt.
Idén sok utazásszervező nyitott eddig még kevésbé bejáratott piacok felé, mint Korea, Mexikó, Japán, Skandinávia és Kanada. Az utóbbiból 11 százalékkal több vendég érkezett – mondta el lapunknak Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke, aki tagjaik számára kedvező tendenciaként értékelte, hogy 3 százalékkal nőtt a szervezett utak keretei között hazánkba érkezők aránya.
Sikeres évzárás
Tavaly a beutazással ellentétben a belföldi turizmus nagyon jól teljesített elsősorban a szállodai fejlesztések és a minőségi szolgáltatások bővülésének köszönhetően – véli az MSZSZ elnöke, és hozzáteszi, hogy a belföldi piacon két egymást erősítő tendencia is megfigyelhető: a wellness-szállodák népszerűsége és a hétvégi kiruccanások növekedése. A belföldi szállásdíj-bevételek a wellnesshotelekben 85 százalékkal növekedtek. A kedvező árak, például a félpénzes és egyéb akciók, illetve az üdülési csekk-forgalom, amelynek értéke a kereskedelmi és magánszálláshelyeken 2006. január- novemberben 12 milliárdra, azaz duplájára nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, a konjunktúrát tovább erősítették. Somogyi Zoltán turisztikai szakállamtitkár reményei szerint ez a trend 2007-ben sem törik meg, mivel sokan az idén fogják beváltani a tavaly kapott csekkeket. Úgy véli, biztató az is, hogy az őszi budapesti incidensek hatására bekövetkezett októberi és novemberi jelentős visszaesés után decemberben már négyszázalékos növekedést jeleztek a hotelek a vendégéjszakák számában.
Debrecen, Pécs, Sármellék
Tavaly először három regionális repülőterünkre is indultak menetrend szerinti járatok, Debrecenre, Pécsre és Sármellékre. A várakozásokkal ellentétben nem változtattak a beutazó turizmus területi koncentráltságán a járatnyitások. Egyrészt azért, mert főként üzletemberek vették igénybe a pécsi és debreceni légi összeköttetéseket, másrészt azért mert a két járatot 8, illetve 6 hónapos üzemelés után megszüntették üzemeltetőik. A Budapest és Debrecen között közlekedő járat működését a jegyváltási gondok és az áfaelszámolással kapcsolatos problémák nehezítették – hangsúlyozta az OLT képviselője. A Pécs-pogányi repülőtér első és egyetlen, Bécsből közlekedő járatát az Austrian Airlines azzal az indoklással szüntette meg, hogy az utasszám mindvégig alatta maradt az előzetes várakozásoknak. A sármelléki Fly Balaton maradt tehát az egyetlen regionális repülőtér, ahova ma is közlekednek menetrend szerinti járatok. Május óta Londonból, november óta pedig Frankfurtból repül nagy sikerrel a Ryanair, 2007 márciusától pedig beszáll mellé a Germanwings is egy berlini járattal, a Lufthansa pedig tárgyalásokat folytat stuttgarti, düsseldorfi és hamburgi járatok indításáról. A területi koncentráltságon azonban a Ryanair londoni járata sem sokat segített, mivel az azzal érkező brit vendégkör, amelytől a Balaton környéki szálláshelyek sokat vártak, jellemzően továbbutazik Budapestre.