Kitüntették a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotóit

Rangos állami kitüntetést kaptak a Másfélmillió lépés Magyarországon című film egykori alkotói.

A jeles eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi köszöntőt mondott. Beszédében a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című filmsorozat alkotóit a nagy magyar felfedezőkhöz hasonlította, és méltatta azt a kitartást, erőt és lelkesedést, amely ezt a csapatot példa értékű kulturális teljesítményre sarkallta, majd megemlékezett azokról, akik már nem lehetnek az alkotók között, Rockenbauer Pálról és Tubay Lászlóról. Ezt követően a miniszter Magyarország köztársasági elnökének megbízásából állami kitüntetéseket (Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt) adott át a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című filmsorozat alkotóinak - számolt be az eseményről a turistamagazin.hu.

Sinkó László betegsége miatt lánya, Sinkó Andrea vette át a rangos kitüntetést. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszél, mielőtt állami kitüntetéseket adott át a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat alkotóinak.

A kitüntetettek:

1. Peták István (szerkesztő) – lovagkereszt

2. Sáfrány József (asszisztens) – lovagkereszt

3. Sinkó László (narrátor) – tisztikereszt

4. Szabados Tamás (operatőr)- lovagkereszt

5. Stenszky Gyula (operatőr) – lovagkereszt

6. Faludi Sándor (hangmérnök) – lovagkereszt

7. Péterfay Attila (gyártásvezető) – lovagkereszt

8. Heincz László (világosító) – arany érdemkereszt

9. Tolnai Ferenc (munkatárs) – arany érdemkereszt

10. Petres Pál (munkatárs) – lovagkereszt

A 10 fős mozgó stáb tagja volt még Tubay László segédoperatőr is, aki a napokban hunyt el, így ő és Rockenbauer Pál, a Másfélmillió lépés Magyarországon című film rendezője sem kaphatta meg a rangos kitüntetést, mivel ebben a kategóriában posztumusz elismerés nem adható.

Az ünnepélyt követően a csapat több tagja is hangsúlyozta: nem gondolták volna, hogy valaha is ilyen magas állami elismerésben részesülnek, és jó érzéssel tölti el őket, hogy több évtized elteltével is ekkora értéket jelent az, amit közösen megalkottak.

Heincz László elérzékenyülve említette, hogy már az óriási díjat jelentett számára, amikor a csapat közösen elindulhatott erre a fantasztikus „kalandra”. A filmben megfogalmazott üzenetek, értékek ma is élőek és aktuálisak a fiatalok számára – fogalmazott az egykori világosító. A csapat a közös munka során igazi, szoros baráti társasággá érett, úgyhogy minden évben kétszer is találkoznak, egyszer nyáron, egyszer pedig ősszel, Rockenbauer Pál halálának évfordulóján – ezt már Szabados Tamás említette.

Az ünnepséget követő kötetlen beszélgetés alkalmával több kedves és felejthetetlen emléket is felidéztek a hajdani forgatásokról. Megemlítették, hogy már az indulás is elég kalandosra sikerült, mert itthon nem lehetett jó minőségű bakancshoz, sátorhoz és bizonyos túrafelszerelésekhez jutni, sőt a főzéshez alkalmas gázégőt Bécsből szerezték be. De kihívást jelentett számukra az is, amikor az egyik barlangi felvételnél a barlang mélye „elnyelte” a kamerát, vagy amikor egy elcsigázott nap után száz tojásból készítettek tojásrántottát. A közös élmények frissen élnek az emlékezetükben, amelyeket minden találkozásukkor szívesen felelevenítenek.

Egy meghatározó film születése

A Másfélmillió lépés Magyarországon c. film ötletgazdája Peták István volt, akit 1977-ben a John Hillaby Gyalogszerrel Európában c. könyve inspirált. Az ötletre Rockenbauer Pál rögtön „vevő” volt, így ők ketten kezdték el kidolgozni a film tervezetet. Az első terv szerint az MTV Ifjúsági Osztályán készült volna el a filmsorozat (Fiatalok, induljatok!), de nagy anyagigénye miatt lesöpörték az asztalról.

1978-ban az újonnan alakított természetfilmes Natura Szerkesztőség vezetésére Rockenbauer Pált kérte fel a TV elnöke, aki addig az Ismeretterjesztő Főszerkesztőségen dolgozott. Egy évig Peták István gyűjtötte az anyagot a forgatási helyszínekről, majd a meglévő információkat átadta Rockenbauer Pálnak.

Először négy évszakos beosztásban tervezték az anyag bemutatását, de nem tudtak megegyezni abban, hogy melyik tájon, melyik évszakban lenne jobb forgatni, mert mindegyiket hasonlóan szépnek tartották. Végül Rockenbauer ötlete alapján az egyben történő bejárás mellett döntöttek.

1978 őszén az előzetes terepszemlekor a teljes útvonalat Rockenbauer Pál és Sáfrány József gyalogosan végigjárták, személyesen is megismerve a tervezett anyagban feltüntetett bemutatandó helyeket és a majdani szereplőket.

Forgatás több mint ezer kilométeren

A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 31-én reggel 7 órakor indult el az Országos Kéktúra keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milicről, és összesen több mint ezer kilométer megtétele után 1979. október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatt.

A következő év tavaszán több helyszínre is vissza kellett menjenek (Bükk és Mátra), mert a filmek előhívásakor kiderült, hogy tönkre ment az anyag. Az utómunkák közel 550 napig tartottak A forgatást valamivel több mint másfél éves utómunka követte, amelynek során a hatalmas mennyiségű anyagot végső formába kellett önteni.

Először 13 részesre tervezték a sorozatot, mert ennyi tájegységet (Zemplén, Cserehát, Bükk, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Pilis, Gerecse, Vértes, Bakony, Balaton-felvidék, Kemeneshát, Kőszegi-hegység) mutat be.

Végül 14 rész készült el, mert a Bakony anyaga nem fért bele egybe.

A film aláfestő zenéje Alföldy-Boruss István zenei szerkesztő munkája, aki zenéivel a tájhoz illő motívumokat illesztett a szövegek és a képek alá.

A filmsorozat vetítése

A tizennégy részes sorozat első epizódja 1981. május 12-én, keddi napon került először adásba. Hetente egyszer láthatták a nézők 18:20-as kezdettel, az Esti mese és a Híradó előtt.

A film epizódjai:

1. Zempléni hegyek között

2. A Hernádtól a Sajóig

3. Keresztül a Bükkön

4. A Mátra gerincén

5. Cserháti tájakon

6. Barangolás a Börzsönyben

7. A Pilisi Parkerdőben

8. Gerecse, a vörös márvány hazája

9. A Vértes erdeiben

10. Bodajktól Zircig a Bakonyban

11. Zirctől Nagyvázsonyig

12. A Balatonfelvidéken

13. Sümegtől az Alpokaljáig

14. Ősz az Alpokalján

A sorozat vetítését többször is megismételték. VHS kazettán is megjelent, majd 2006-2007-ben, digitálisan felújítva, DVD formájában is kiadásra került.

Kulisszatitkok 

A Natura Szerkesztőség Nagy Richárd akkori TV elnöknek köszönheti létrejöttét, aki szeretett vadászgatni, és vadász barátai folyamatosan kérték, hogy legyen olyan műsor is, ami a vadászokról a vadászoknak készül. Mivel tematikáját nézve, az ilyen típusú film is egyfajta természetfilmnek minősült, így önként adódott, hogy Rockenbauer Pál legyen a műsor főszerkesztője. Ő azonban ezt nem akarta elvállalni, mert nem nagyon szívelte a vadászatot. De mivel a Másfélmillió lépés tervezetét először – nagy és drága nyersfilm anyagigénye miatt - lesöpörték az asztalról, Rockenbauer nyomást gyakorolt az elnökre, és csak azzal a feltétellel vállalta el a műsor főszerkesztését, ha a Másfélmillió lépés Magyarországon c. film is elkészülhet. (A film nyersanyagigénye 16 ezer méter volt, ez a mennyiség többnek bizonyult a főszerkesztőség egész éves igényénél).

Hosszabb egyeztetések után végül Nagy Richárd „zöld utat” adott a majdani kék útnak, vagyis a film elkészítésének.

31 forintos napidíj

A stáb tagjai a fizetésük mellett kapott 31 forintos napidíjból látták el magukat, a hetvenhat nap alatt egyszer sem tértek haza, bár tartottak időnként pihenőnapot, amikor a ruháikat kimosták. Három inggel és három gatyával indultak, amit később kettő-kettőre redukáltak, az egyik rajtuk volt, a másik a hátizsákon száradt. Csak olykor aludtak turistaszálláson, sátraikat a hátukon cipelték a többi személyes dolgaikkal együtt. Szinte mindenki szakállt növesztett, pedig előtte egyikük sem volt szakállas. Mindenkinek volt kék színű egyen pólója a Kéktúra jelvényével, amit a Televízió készíttetett. Ezen kívül hasonló képpel matricákat is készíttettek, amiket a forgatások helyszínein kiragasztottak. A Rockenbauer által tervezett, a Graboplast által gyártott anyagból készült esőkabátjaikat a TV szabósága varrta meg. A stáb tagjai közül néhányan dolgoztak az akkor még csak részben jelzett Dél-Dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra forgatásain is. Később többjüket idejekorán elbocsátotta az új vezetés a TV munkatársai közül. Erre a filmre szívesen emlékeznek vissza, mely meghatározó élmény volt az életükben, a nagyobb filmekben való munkák ellenére is.

Forrás: turistamagazin.hu


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.