Bármilyen meglepő, a kulturális turizmus egyik speciális válfaja, az irodalmi turizmus gyökerei egészen az időszámításunk előtti ötödik századig nyúlnak vissza, amikor a történetírás atyja, Hérodotosz műveinek nyomán először a görögök, majd a rómaiak zarándokoltak el a Nílus partjaihoz. Hosszú szünet után, a XIX. század elején az irodalmi turizmus az angol irodalom aranykorszakának köszönhetően új lendületet kapott. Keats, Byron, Shelley és társaik a britek ezreivel ismertették meg Itália tájait, kedvet ébresztve a dél-európai utazáshoz...
A klasszikus irodalmi utak az adott író életének, valamint regényeinek helyszíneire is elkalauzolnak. Az írólegendák körüli kultusz nagyban hozzájárul az adott településen a fenntartható turizmus kialakulásához. A kortárs írók esetében viszont nehéz megállapítani, hogy a népszerűség csupán átmeneti, vagy a szóban forgó földrajzi helyek végleg felkerültek a turizmus térképére. A képet némileg árnyalja, hogy a bestsellerek jól bevált helyszíneken játszódnak (Róma, Párizs, London), a szerző többnyire nemcsak magával a történettel, de a földrajzi helyek kiválasztásánál sem vállal nagy kockázatot. Az irodalmi utaknak létezik két speciális válfaja, amely Magyarországon is elterjedt: a kifejezetten szakembereknek meghirdetett, alkalmi jellegű utazások, valamint az iskoláskorúak számára szervezett, irodalmi jellegű osztálykirándulások.
A klasszikusok
Az irodalmi utazás a brit turizmusban lelhető fel a legkikristályosodottabb formában. Egy átlagos Shakespeare-körút Stratford városából indul, ahol a művész szülőháza és sírja is található. A program általában két színházi előadást tartalmaz, értelemszerűen a Royal Shapespeare Company tolmácsolásában, amelyet műhelybeszélgetés követ. Majd a résztvevők a híres Globe színház kulisszái mögé is bepillanthatnak. A világ két legkedveltebb, klasszikus írónője, Agatha Christie és Jane Austen művei köré teljes iparág nőtte ki magát, de a Charles Dickens- és Thomas Hardyrajongók is széles a kínálatból válogathatnak. Bath városában a Jane Austen-kultusz szinte tapintható. Az évente rendezett tíznapos fesztivál mellett a közelmúltban sikerrel debütált a XXI. századi turista igényeit is kielégítő ingyenes mp3- audioséta. Bath attól vált kultikus központtá, hogy az írónő két regénye is itt játszódik: a „Klastrom titka” és a „Meggyőző érvek”.
Az Ultimate Adventure brit utazásszervező kifejezetten a krimiírókra koncentrál, és sokkal többet kínál egy hagyományos kulturális utazásnál. Agatha Christie, Sherlock Holmes, Colin Dexter, Dick Francis, Andrew Taylor, Natasha Cooper és Simon Brett munkássága mind-mind megismerhető az Ultimate Adventure által szervezett utak során, a programot előadások és workshopok tarkítják, kortárs detektívregény-írók aktív közreműködésével. A British Connection gazdag kínálatában a Jane Austen- és Agatha Christie-túra a legnépszerűbb, az utóbbi egy vérbeli „Whodunit?”, vagyis „Ki volt a tettes?” típusú program (erről részletesebben lásd keretes írásunkat) az Orient Expressz vonaton. Skóciában Ian Rankin, Alexander McCall Smith és Sir Arthur Conan Doyle műveit követhetjük nyomon. Profiknak és egyetemistáknak is egyaránt tanulságos a Literary Medley – vagyis az „irodalmi vegyes” túra. Az Irish Connection márka alatt kínálják a W. B. Yeats és Írország-utat, valamint a C.S. Lewis-körutat. Népszerű még a skót irodalmi kocsmatúra Edinburgh-ban, amely négy író: Robert Fergusson, Robert Burns, Sir Walter Scott és R L Stevenson törzshelyeiből csemegéz.
A párizsi irodalmi városnézések már évtizedek óta népszerűek. A francia klasszikusok lakóhelyei, Victor Hugo háza a Place des Vosges téren vagy Honoré de Balzac lakása Passy-ban igazi zarándokhelyek, de a túrák érintik George Sand, Hemingway, James Joyce, Gertrude Stein és Edith Wharton kedvenc helyeit is. Oroszországban a körút Fjodor Dosztojevszkij, Vlagyimir Nabokov és Alexander Puskin szentpétervári lakását mutatja be, de részt vehetünk a „Bűn és bűnhődés” sétán, továbbá meglátogathatjuk Lev Tolsztoj, Anton Csehov és Maxim Gorkij lakhelyét is Moszkvában, majd a program barangolással zárul a novodevicsi temetőben, amely számos író végső nyughelye. Az egyik legszélesebb palettát az Adelanta Tours kínálja, amely egész Európába szervez egyénre szabott irodalmi körutakat. Angliában Shakespeare, Dickens, Jane Austen, Thomas Hardy, Wordsworth, a Bronte nővérek, Byron és D.H. Lawrence a sláger. A párizsi és provanszál túra két központja Párizs és Avignon vagy Párizs és Aix en Provence. A fővárosban Victor Hugo, Balzac és Hemingway nyomába szegődünk, Normandiában Flaubert és Maupassant a kalauzunk, míg Provence- ban Petrarca, Mistral, Daudet, Edmond Rostand és Marcel Pagnol emlékeit követhetjük. Dublinban az „Ulysses” sétán Joyce hősének nyomába eredhetünk. A német körút Schiller, Heine, Nietsche, Thomas Mann, Bertolt Brecht, Hermann Hesse és Günter Grass munkásságán kalauzol végig, miközben bemutatja a legfontosabb irányzatokat is: „Strum und Drang”, klasszicizmus, romantika, naturalizmus és politikai realizmus. Velencében tematikus túrák tucatjai alapulnak regényhősökre: a leghíresebbek Thomas Mann „Halál Velencében” regénye, „A velencei kalmár” és Casanova történetei. A Casanova privát túra az egyik legszórakoztatóbb Velencében: Első állomása a Palazzo Merati, ahol a híres nőcsábász és családja élt, majd a Santa Maria del Giglio, ahol anyja szeretője, az erotikus költőként ismert Giorgio Baffo lakott. Az út elvezet a kedvenc kocsmákba, szórakozóhelyekre, végül Murano szigetén fejeződik be, ahol Casanova enigmatikus szerelme, az M. M.-nek nevezett apáca lakott. Az irodalmi turizmus kialakulásához sokszor elég egyetlen kultikus hely, mint például Júlia erkélye Veronában. Júlia balkonos háza egyébként csak 1930-ban épült, sírját a lelkes helyiek még annál is később alakították ki.
A populárisok
A populáris műfaj egyik válfaja az irodalmi értékkel kevésbé bíró, ugyanakkor rendkívül szórakoztató „egy-két évet éltem Párizsban” típusú újságírói könyvek, amelyek gyakran néhány év múltán mulatságosan porossá válnak. E műfaj klasszikusa Peter Mayle akinek 1990-ben írt regénye, „Az egy év Provence-ban” indította el ezt az új, bulváros, sokkal könnyedebb utazási mániát. Sarah Turnbull „Kezdjük újra Párizsban” regénye egy ausztrál újságírónő első hat évét írja le. Hasonló stílusú az „Egy év a Fenében” című Stephen Clarke-regény, amelynek már a harmadik folytatása jelenik meg. Némileg egzotikusabb Sarah Macdonald „Szent tehén” című spirituális indiai utazása. Az utóbbi évek legzajosabb sikere természetesen a Da Vinci-kód, amely többfajta városnézést is inspirált. Hasonló sikereket könyvelhettek el a Harry Pottertúrák különféle változatai is, bár ma már gyakran látunk eladatlan Potter könyveket könyvesboltok polcain, ami néhány éve elképzelhetetlen volt. Európát elhagyva tartósabb sikernek ígérkezik Arthur Golden „Egy gésa emlékiratai” könyve, nem kis részben a gésákat körülvevő előítéletek és tévhitek miatt. Az irodalmi túrát Kiotó város turisztikai hivatala szervezi, és Japán leghíresebb negyedébe, Gionba kalauzolja a résztvevőket.
Magyar írók és helyszínek
Az irodalmi utazások világméretű népszerűsége ellenére a magyarországi kínálat rendkívül limitált. A szervezett osztálykirándulásokon kívül nagyítóval kell keresni irodalommal kapcsolatos úti ajánlatot. Kerek évfordulók alkalmával még csak-csak találunk jubileumi túrát, ezenkívül csupán egy-két erdélyi irodalmi utazás található a palettán. Az irodák közül a Hontours szervez erdélyi nagykörutat magyar írók nyomdokain. Egy hétnapos irodalmi utazás alatt az alábbi útvonalat barangolhatjuk be: Arany János – Nagyszalonta; Kazinczy Ferenc – Érsemlyén; Kölcsey Ferenc – Sződemeter; Petőfi Sándor – Koltó, Fehéregyháza; Ady Endre – Érmindszent, Nagyvárad; Benedek Elek – Kisbacon; Reményik Sándor – Kolozsvár; Tamási Áron – Farkaslaka; Áprily Lajos – Brassó, Nagyenyed. Létezik még egyhetes centenáriumi Wass Albert-emléktúra, és a kínálat itt befejeződik. Magyarországon Tokaj városában szerveznek speciális városnézést, irodalmi és borút néven.
De mi lehet az oka az irodalmi utak hiányának? Talán „a külföldit úgysem érdekli, a belföldi vendégnek meg minek” szemlélet? Pedig a feltételezés nem helytálló. Nemzetközi tapasztalatok alapján kétfajta külföldi vendégtípusra a magyar írólegendák és szárnybontogatók is számíthatnának: azokra, akik sokat tudnak Magyarországról és azokra, akik szinte semmit. A kereslet néhány éve már az ajtón kopogtat. Sokan mosolyogtunk március 15-én az öklömnyi kokárdákkal grasszáló japán turistákon. Kiegészítve egy korhű ebéddel, a „Talpra Magyar” japán fordításával valami dizájnos kis képkeretben, kellemes séta a Táncsics-börtönhöz, néhány anekdota, és íme, a tematikus program.
Na, de mi újság Magyarországgal mint regényhelyszínnel? Mennyire vagyunk érdekesek a külföldi szerzők számára? Ha én marketinges lennék, mindent megtennék, hogy városom, országom regény helyszíne legyen. A jól megírt történet ugyanis a legjobb ingyenreklám. A „Prága” című Arthur Phillips- regény pikáns módon éppen fővárosunkban játszódik. Főszereplői Prágába készülő külföldiek, akik végül hazánkban kötnek ki. Egy kicsit keserű lehet a szájízünk, mert joggal érezhetjük, hogy az író nem merte bevállalni regényét „Budapest” címmel. Ezenkívül fellelhető még egy felejthető, Peter King által írt 2003-as krimi, a „Dine and Die on the Danube Express”, amelynek szépséghibája, hogy az állítólagos magyar főszereplő neve Magda Malescu.
Az irodalmi turizmusnak igenis lehetne szerepe a kulturális kínálatban. A szakemberek rendszeresen megfogalmazzák, hogy a szezon megnyújtásának legegyszerűbb módja a programok, fesztiválok rendezése, amelyeknek remek kiegészítői lehetnek az irodalmi utak. A „whodonit” programok pedig a kisebb szálláshelyek számára jelenthetnek túlélést, és egyúttal az önálló arculat kialakításához is hozzájárulnak. Európában gyakorta olyan településeken is rendeznek krimihétvégéket, ahol egyáltalán nincs turisztikai attrakció. Kis befektetés, kevés tőke szükségeltetik, viszont sok kreatív humánerőforrás, amely állítólag a magyarok sajátja.
Európai irodalmi séták
A S.É.T.A. (Városi Emlékezet Térképei Európában) elnevezésű nemzetközi projekt 2006-ban indult, amelynek keretében írók és költők műveinek részletei, útinaplóik és róluk készült fotók alapján irodalmi turistatérképet készítenek hét ország szakértői. A magyarországi projektet a Laterna Magica kulturális szervezet koordinálja. A munkában részt vevő 42 kutató a hét városban (Bukarest, Athén, Budapest, a spanyol Zaragoza, az olasz Potenza, a francia Arles és a lengyelországi Lódź) egy antológiába gyűjtötte össze azokat a helyszíneket, amelyek XIX–XX. századi írókhoz, költőkhöz vagy más kulturális emlékhez kapcsolódnak, majd egy irodalmi útvonaltérképeket készítettek. A térképek később az internetre is felkerülnek. Az 1000 példányban kiadni tervezett angol nyelvű antológiát könyvtárak kapják majd. Magyarországon a hat budapesti útvonalat tartalmazó térképen szerepel a Bécsi kapu téri ház, ahol báró Hatvany Lajos szalont szervezett, amely a Nyugat című folyóirat íróinak találkozóhelyként szolgált, a Táncsics utca 13. számú ház, ahol Tóth Árpád utolsó tíz évét töltötte, valamint a Tabán, Krúdy Gyula kedvelt helye. Rajta van az Attila úti Petőfi Sándor Gimnázium, ahova József Attila járt, a mai József Attila úton egykor állt Kávéforrás kávézó, ahol az 1840-es években Hans Christian Andersen dán meseíró is megfordult, valamint a Ferenciek terén álló Kárpátia étterem, ahol Esterházy Péter Harmonia Caelestis című kötetének egy epizódja játszódik. A 150 budapesti helyszín között van a Füvészkert is éppúgy, mint Pilinszky János Hajós utcai lakása.
Meghívás egy gyilkos vacsorára
Az irodalmi túrák egyik speciális válfaja, az interaktív krimimegfejtő program, vagyis a „Whodonit?” (helytelen, szlenges angolsággal: „Ki vót a tettes?”) hazája Nagy-Britannia, bár az Egyesült Államok az utóbbi időben jó diák módjára már megelőzte mesterét. Az amerikai helyszínek többnyire éttermek, szállodák és panziók, bár nemrég egy amerikai hajóstársaság is jelentkezett interaktív krimihétvégével. Európában a kínálatban középkori várak, kastélyok és múzeumok is megtalálhatók. A helyszín és a program hossza a vendégek interaktivitását is nagyban meghatározza. Az éttermi változatban a vendégek többnyire kérdőívek kitöltésén keresztül jutnak közelebb a megoldáshoz. A legautentikusabb a kastélyokban szervezett krimihétvége, ahol a vendégek maguk is szereplők, sőt többnyire az áldozat és a gyilkos is közülük kerül ki. A Sleuthzone.com oldal gyűjti össze azokat az amerikai helyszíneket, ahol interaktív krimiket rendeznek. Jól menő cégek vezetői is gyakran rendelnek „whodunit” programokat, mivel csapatépítés szempontjából kifejezetten hasznosak lehetnek. A Nürnbergben élő ír származású Richard Greene németországi éttermekben szervez „whodunit” estéket. „Angliában annyira mindennaposak a tematikus vacsorák, hogy arra gondoltam, miért ne működne Németországban is” – emlékszik Greene a kezdetekre, bár bevallja, hogy hosszas győzködésre volt szüksége, mire az első show megszületett. A háromórás gyilkos vacsora elején hat színész 15–30 perces jelenetekre bontva adja elő a krimit, fokozatosan adagolva a gyanús jeleket. Egy asztal alkot egy csapatot, akik feladatlapokon keresztül jutnak közelebb a megoldáshoz, amelyre legtöbbször már a desszert előtt fény derül. A vendégek sokszor annyira belemerülnek a játékba, hogy még az evésről is elfeledkeznek. A profik alaposan felkészülve, fényképezőgéppel, jegyzetfüzettel és kész stratégiával érkeznek. Csak tavaly 20 000 vendég élvezte a Greene szervezte gyilkos vacsorát, akinek társulata évi 250 előadást tart, és 60 színészt foglalkoztat. Ötlete nyomán ma már gombamód szaporodnak a hasonló kezdeményezések. Üde színfoltot jelentenek a szabadtéren rendezett „whodonit” programok Velencében, ahol a sikátorok félhomálya további izgalmat kölcsönöz az amúgy sem unalmas játéknak. Magyarországon az Újreneszánsz színház készít angol és magyar nyelven is interaktív krimiket, elsősorban cégek számára. Évekkel ezelőtt a Merlin színháznak volt egy vacsorával egybekötött interaktív krimielőadása, és a Gózon Gyula Kamaraszínház is sikert aratott ilyen jellegű programjával.
