A látogató megismeréséhez először a helyzetükbe kell képzelni magunkat. Legtöbbször úgy érkeznek honlapunkra, hogy több száz, vagy ezer lehetőség közül választanak, ezért átlagosan öt másodpercet szánnak arra, hogy meggyőzhessük őket: amit keresnek nálunk van. Ebből adódik, hogy másodpercekben kell gondolkozni és abban a tudatban, hogy a konkurencia csak egy kattintásnyira található.

Először tehát siető emberekkel találkozunk, akiket meg kell fogni, és azt kell adni nekik, amiért jöttek: magát az információt. Az első pozitív benyomás után kicsit több időt kapunk, hogy bizalmukba fogadjanak, és elkezdjenek olvasni is, majd szállást foglaljanak. Folyamatosan jelen van egy ingerküszöb, azaz egy határ, amelyet átlépve odébbáll a látogató. Nézzük meg, milyen elemekre kell odafigyelni, hogy megmaradjon a jó közérzet, az információigény, és a bizalom.

Milyen elemekből dolgozunk

Egy honlap két fő vizuális elemből áll. Az állandó elemekből, mint a menük, a fejléc és az oldal kerete, valamint az aloldalanként változó részekből, mint a szöveg, a képek, a videók, és a különleges funkciók. Az állandó elemek a felismerhetőséget, az arculatot és a navigáció céljait szolgálják, míg a többi az információigényt elégítik ki, funkcionalitást biztosítják. Az internetezők bizonyos elemek helyzetét úgy megszokták, hogy azoknak törvényszerűen ugyanazon helyen, hasonló külalakkal kell megjelenniük. Ennek az oka nemcsak a megszokásban, hanem a szem mozgásában, és a praktikusságban is keresendő.

A szem mozgásából adódó pozíció például a logó helyzete, amelyet automatikusan az első szempillantásra a bal felső sarokban keresünk, és azonosítjuk vele a honlapot, az alatta található szlogenből pedig az oldal tartalmára következtetünk. Megszokásból ismerjük fel, mi a menü, és ugyanebből kifolyólag keressük őket a megszokott helyeken. Menüket vízszintesen az oldal tetején és alján, függőlegesen pedig a bal vagy a jobb oldali sávban keressük.

Mindez az elrendezés nem azt jelenti, hogy minden honlapnak azonos külalakkal kell rendelkeznie, csupán azt az elvet sugallja, hogy meg kell kímélnünk a látogatót minden honlapra érkezéskor fennálló oldalszerkezet és navigálás megtanulásától. Ha logikus, egyértelmű és már megszokott helyzetekkel találkoznak, sokkal inkább tudnak a mondanivalónkra koncentrálni, így a mi üzenetünk is sokkal jobban átadható. Arról nem is beszélve, hogy több időt fognak eltölteni nálunk, hiszen később lépik át az elkattintási ingerküszöböt.

A látogató olvasási szokásai

A látogatók nem olvassák el a honlap minden betűjét, hanem szkennelve informálódnak, azaz a főcímet, alcímeket, listaelemeket, és a szövegben található félkövér szövegeket futják át. Ez a legjobb módszer, amivel kiszűrik a számukra értékes információkat. Ha az első szűrésnek megfelelt az oldal, a tartalmat részletesen is elolvassák, sőt, más aloldalakra is ellátogatnak.

Ennek a szokásnak megfelelve az olyan szövegoldalakat, amelyeknek a tartalmát végigfutva a lényeg azonnal leszűrhető, gyakrabban olvassák el, így a honlapról nagyobb arányban érkeznek foglalások.

A képek és videók hatásai

Aki végképp nem olvas, mit nézhetne mást, mint a képeket, és videókat. Az internet fejlődése lehetővé teszi, hogy nemcsak a képek, hanem a videók is gyorsan betöltődjenek. A szálláshelyet kereső utazók kifejezetten igénylik, hogy vizuálisan is megismerhessék úti céljukat, pláne azt a helyet, ahol megpihennek, azaz a szállodát. A szöveghez kapcsolódó képanyag nagymértékben növeli az összhatást, a szöveg alátámasztásaként meggyőző erejű, és a látogatók is szívesen nézik őket. Érdekes példa, egy képen szereplő szempillantás iránya. Amikor a szem iránya a kiemelni kívánt szövegre irányul, a szemlélődő követi azt, és elolvassa az üzenetet. A honlapról kifele tekintő arc pont a lényegről tereli el a figyelmet.

Az űrlapok és a foglalás

A felhasználók zöme nem szereti, amikor adatairól faggatják, vagy hosszas űrlapokat kell kitöltenie. Egy szállodai honlapon tehát maga a foglalás jelenti a kritikus pontot, ahol bizony elkerülhetetlen a sok adat bekérése. Egy tanulmány szerint a látogatók 40%-a adja fel a foglalást a túl bonyolult rendszerek miatt, valamint felmérés bizonyította azt is, hogy ha egy foglalás sikerrel végződik, annak végrehajtójából nagyobb valószínűséggel válik visszatérő vendég. Érdemes tehát a foglalási űrlapnál a felhasználóbarátság minden eszközét használni, kerülni a fölösleges kérdéseket, és csak a legfontosabb adatokat elkérni. A látogatók szokásainak ismeretében a honlap olyan környezetté tehető, ahol szívesen időznek a leendő vendégek. Sok gondosan összerakott apróságon múlik az eredmény, amely meglepően nagy hatékonyságnövekedést jelent.