Lyon Saint-Exupéryről elnevezett repülőtere tíz évvel ezelőtt lett az Air France első vidéki hubja, és ma is Párizs után a 2. legforgalmasabb franciaországi tranzitreptér. Napi 274 járat 45 desztinációba szállít utasokat Európába és Észak-Afrikába. Hamarosan az Egyesült Államokba is indulnak járatok. Az évi 3,5 millió utasból 834 ezer az átszálló, 56 százalékuk üzleti utazó. Többségük Toulouse, Bordeaux, Nantes, Marseille, Nizza és Strasbourg felé veszi az irányt. A növekvő népszerűség miatt a közelmúltban duplázták meg a Lyon–Barcelona, Lyon–Madrid, Lyon–Róma és Lyon–Velence járatok számát, és a Lyon–Bordeaux, valamint a Lyon–Toulouse viszonylat gyakoriságát is 30 százalékkal bővítették. 2008 nyarán indul az első Lyon- New York nonstop járat. Az új úti célok között szerepel még Birmingham, Firenze és Hamburg. A fapados járatok aránya csupán négyszázalékos.

 A magyar turisták számára is valódi alternatívát jelent a lyoni hub a KLM–Air France Budapest–Lyon közvetlen járatának köszönhetően. A reptér a forgalombővülés ellenére is utasbarát, egyszerű a tájékozódás, és a minimális tranzitidő is alig 25 perc, ami számos nagyobb reptéren lehetetlenség lenne. Ehhez persze nagyban hozzájárul a modern technika; a jegyek 94 százaléka e-jegy, és a becsekkolások fele is online módon vagy a felállított automatákon keresztül történik. Lyon nemcsak fejlett légi közlekedéséről híres, de innen indult európai hódító útjára a TGV szuperexpressz is, amely 1981-ben kötötte össze először a várost Párizszsal. Az alig kétórás menetidő Lyont szinte külvárosi közelségbe hozta. Ma a reptérnek 15 várossal van vasúti összeköttetése. 44 év után a villamosközlekedést is újjáélesztették Lyonban, amelynek legújabb útvonala a városközpontot köti majd össze a reptérrel legkésőbb 2009-ben.

A Beaujolais lankáin termesztett szőlőből készült világhírű vörösbor és a nem hivatalos szakácsolimpia, a Bocuse d'Or csak két dolog, amely Lyont a világ kulináris fővárosai közé emeli. Az élő gasztrolegenda, Paul Bocuse mellett még öt, három Michelin-csillagos séf dolgozik a térségben. 1506-ban itt nyílt meg az első franciaországi tőzsde, és Lyon volt a selyemszövés hajdani központja is. Itt jelent meg először nyomtatásban a híres-hírhedt „Világ proletárjai, egyesüljetek!” felhívás. A 2000 éve alapított óváros az UNESCO-világörökség része, amelyen a római kortól kezdődően minden korszak hátrahagyta kulturális névjegyét. A korhű házak utca szintjei éttermek és üzletek százait rejtik. Az egyik ilyen reneszánsz palota, a Cour des Loges szálloda szerény bejáratából nem is sejthető, hogy az épület milyen grandiózus, árkádos belső tereket rejt.

A városi kapualjak közel 300 passzázst, helyi nevén traboule-t rejtenek. A gyakran jelentéktelennek látszó vaskapuk mögött feltáruló belső udvarok és átjárók között órákig bolyonghatunk anélkül, hogy két hasonlót találnánk. A trabouletúráknak érdemes helyi idegenvezetővel nekivágni, hiszen nem tudhatjuk, mi van az ajtó mögött, hol bukkanunk ki. Az önkormányzat eddig ötven házzal szerződött, amelyeknek lakói este hétig kitárják kapuikat a helyiek és a turisták előtt, cserébe az önkormányzat hozzájárul költségeikhez. A traboule-ok után a 35 múzeum közül érdemes felkeresni néhányat. A Musée Lumiére négy szintet szentel a mozgókép történetének bemutatására, a La Maison de Guignol nemcsak múzeum, hanem kávéház és marionett színház is.

Lyont elhagyva, Beaujolais felé haladva a kacskaringós utak mentén megbúvó festői falvak házai aranyként ragyogják be a tájat, miközben egymást érik a kisebb-nagyobb borászatok. A régió legszebb középkori városa az erődítményszerű la Pérouges.