„Magyarország: NYITVA”. Ezekkel a szavakkal köszöntötte Vértes Éva, a Servus Magazin tulajdonos-főszerkesztője az egybegyűlteket, most, mint a rendezvény háziasszonya, aki önmaga is mindig nyit valami új felé, egy olyan eszközzel, amely összekovácsolja a kulturális turizmus értékteremtő szolgáltatóit. Biztosan állítható, hogy a megfogalmazott három terület szerepe a beutazó látogatók esetében sokszor nyitott kérdések sorozata egyelőre, hiszen a hungarikum-megnevezések és a magyar termékjelölés-rendszer sem világos, sokszor ködös a fogyasztó számára – tette hozzá a nyílt nap főszervezője, Bódis Gábor. Hogy egy sikeres magyar márkatulajdonos mit gondol az országimázsról, mit tesz, tehet ezért, és legfőképp, milyen eszközökkel, arra kereste a választ az elég tömény, de elismert és kitűnő előadókat meghívó esemény első tematikus blokkja. 

Van mit megmutatni

Részletek, nem megszokott, unalomig ismételt beállítások, tündöklő és tükröződő városkép-mozaikok, naprakész és aktuális hangulat-témák, akár hajnalban, akár késő este: nos, ezek mind jellemzik a jó fotóanyagot, amely nélkül a mai, minden igényt kiszolgáló desztináció-kommunikációs munka nem lehet sikeres. A Krisztian Bodis Photography felvételei megfelelnek a modern elvárásoknak, és azt is bizonyítják, hogy nem csak fotótéma lehet egy-egy jól elkapott pillanat, nem csak életmód ma már a városfotózás, ha valaki ilyen professzionálisan dolgozik. Mindez a városnak is hoz valamit a konyhára: van mit megmutatni ebben az országban, büszkén és szívet melengetően, illusztrálta képeivel a fiatal, de ma már befutott, a városfotózásban legelismertebb márkanév, Bódis Krisztián, aki nagyméretű poszterfotóival színesítette a termet.

Kell a magyar példa

„Szeretnék magyar multi lenni!” - reagált az egyik kérdésre a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa és igazgatója, aki a névválasztással és a palackok címkéjén mindig megjelenő magyar szent korona-illusztrációval, már önmagában sokat tesz az ország népszerűsítéséért. Balogh Levente sikere az ország sikere is egyben, hiszen a minőségi termékhez társult hiteles kommunikáció ma már a kezdeti három világsiker mellé újabb 45-öt hozott! A „hazai világsiker” szlogennel végződő spot kitűnő érzékkel épít Puskásra is, akinek hírnevét gondozó Puskas.com ajándékait vehette át a közönség szerencsés tagja a rendezvény végén.  A világ legjobb marketing-kommunikációja díjat is a Szentkirályi zsebelte be nemrég Rióban, hiszen, ahogy hallottuk, mindent jól kell megfogalmazni, de meg is kell élni, nem elég beszélni róla. Nem a csodára várva kell magunk elé tekinteni: csak magunkra és egymásra számíthatunk, és igenis megfér egymás mellett a Csabai és a Gyulai kolbász is, összefogással, egymást nem gyengítve, hanem erősítve – hangzott a válasz egy provokatívabb kérdésre. A világsiker titka nem más, mint a világszínvonalú termék: vízben legalább jók vagyunk! 

Mit, kinek, hogyan?

Az első tematikus blokkot Jankovich Orszkár újságíró és fordító előadása zárta. A korábban médiában dolgozó szerkesztő, internetes keresést végzett a napokban azt vizsgálva, hogy az Ungarn szóra mit dob fel a Google. Nos, kapaszkodjanak meg: a bányajáradék-témát. A turizmus sikeressége a jó üzenetek eljuttatásában rejlik. Kitűnő példa erre a romkocsmák összefogása és alulról szerveződő összehangolt PR-tevékenysége, ez meg is mutatkozik a Budapest szóra történő kereséskor. A magyar márkákat tervszerűen és előre felépített program szerint jól lehetne kommunikálni a turizmus különböző platformjain is, ha nem lenne gazdátlan ez a téma is. Mit, kinek, hogyan? A török fürdőt, például, nem lehet török nélkül eladni, mert a hitelesség és az élmény hiányzik a termékösszetevőkből – mutatott rá a szakember. A mai IT sikertermékeknek, mint a Prezi.com, gyakorlatilag nincs sajtója, de arról sem lehet olvasni, hogy az M8-as híd milyen egyedülálló technikával készült, magyar mérnöki munkával. 

Rajtunk múlik

Van élet és siker a hivatalos szervek mellett is. Így született meg a Magyar Termék Nonprofit Kft. 13 alapító cég civil összefogásaként. A legelterjedtebb és legelfogadottabb jelölésrendszer jó úton halad afelé, hogy a mai százat is meghaladó embléma alkalmazási gyakorlatot kiváltsa egy egységes szimbólumsorozattal, amely minőségi védjegy is lehetne egyúttal. Kecskeméti Attila cége egy multi élelmiszer áruházláncban megpróbált úgy összeválogatni egy bevásárlást, hogy a kosárba csak magyar, vagy hazai előállítású termékek kerüljenek. Az ebédre való összeállt, két és fél óra válogatás után, ami annak köszönhető, hogy a jelölések nehezen azonosíthatóak vagy félrevezetőek. Az Unió nem komálja a magyar termék megnevezést, a helyi termék szóösszetételt viszont elismeri, az ilyen típusú promóciót még dotálja is. Ausztria EU-forrásokból évente 1 milliárd eurót költ helyi termék népszerűsítésre, egységes jelölést alkalmazva, amelyen megjelenik a régiónév is. A nemrég létrejött MT-AMC összevonás arra mindenképp jó lehet, hogy a helyi termékeket megmutatja a turistáknak, hangzott el a második blokk első bemutatójában. 

Minőség + Menőség

Ha Budapest, akkor jól cseng a fülünkben a név, vagy inkább jól görgetődik a monitoron a We Love Budapest weblap. Száraz István ötletgazda most új ötlettel jött: ez nem más, mint a második számú kiemelt turisztikai desztináció, a Balaton, illetve a hozzá kapcsolódó portálfejlesztés. A termék nem elég, tartalom is kell, kompromisszumok nélkül. A professzionális We Love Balaton portál nem élesedett mindaddig, amíg a nulladik körös munka le nem zárult, vagyis a helyi, egyéni kezdeményezések számba vétele és összefogása. Hol van az a bizonyos túlmisztifikált NETA ilyenkor? De, mindegy is, hiszen ahogy a főváros esetében pár éve, úgy most a magyar tenger térségében is várható egy boom: egyre trendibb a Balaton. Jó TDM-szemlélet tükröződik a  régióban, hiszen most nyáron valamennyi tó körüli étterem kedvezményesen juthat hozzá a badacsonyi borokhoz, lesz tehát magyar bor a vendégasztalon! Az ötlet most is nagyszerű, jó böngészést és színes-hasznos tartalmakat ígérnek a fejlesztők. 

A kenyere a szimbóluma

Minden nemzet kenyere egyben a szimbóluma is, vallotta szinte nagykövetként Beöthy Csanád, amikor a Lipóti 3 kg-os parasztkenyér történetét felvezetőjében említve, bemutatta a Napifriss Szendvics-filozófiát. Hogy ez valóban hiteles és befogadható legyen, erről is gondoskodtak, hiszen a rendezvény végén gazdag kóstolót kapott a hallgatóság ezekből, csakúgy, mint a Szentkirályi újdonságokból és a Benczúr édességekből. Magyar is és hagyományos is az a szendvics-választék, amely kizárólag magyar kolbászt, kőrözöttet és sonkát rejt magában, a legváltozatosabb péksütemény költeményekben, amelyek a budapesti Lipóti Pékségekben már kaphatóak. Miért fogy el mind már 12-kor az üzletekből? Mert kínosan ügyelnek a napi frissességre. Innen a név is. Vacsorára pedig hazavihető az a nagyméretű kenyér is, és ez kérem, már turizmus a javából, amellyel egyre többször fotózkodnak a turisták. 

Csúcstetteink

Harmadik, és a legtöbb vitát kiváltó blokknak a Hungarikumok téma ígérkezett, hiszen, ma pusztán piaci előnyöket remélve, egyre többen biggyesztik e szót termékük elé. Sőt, Németországban egyenesen Ungarnikumra keresztelt, se sokszor egyáltalán nem minőségi produktumba futhatunk bele. Mi a teendő? A Hungarikum Bizottság Titkársága kommunikációs szakreferenseként érkező Pappné Máté Erzsébet segítette megérteni azt a folyamatot, amely a hungarikum, mint védjegy és mint elnevezés megszerzéséhez vezet. A magyarság csúcstetteit jelenti ma az a 16 hungarikum, amelyek között a világörökségek is ott találhatóak. Rendet kell tenni a névhasználat terén, ma sokan csak rárepülnek a témára. Itt is felmerült a kérdés, lehet-e Puskás hungarikum vagy nem. A hivatalos állásponbt szerint csak teljesítmény vagy szellemi hagyaték lehet az. Kell ehhez tehát a kezdeményezés is, de méginkább a párbeszéd. Hölgyek, urak, ezt nem szabad megspórolni!

Tradíció + Innováció

Mi lehetne nagyobb hungarikum, mint a Pannonhalmi Bencés Főapátság? Sikertörténet és üzleti profizmus ma az, ami Pannonhalmán folyik, mutatta be a saját márkás termékeket ajándékba hozó Veiland László záróelőadásában. A tradíció mellett az innováció is jelen van, most készül az ökumenikus szappan is, amelyet a krisna tudatúakkal koopreálva álllitanak elő, nyitva a gasztro-termékek után a kozmetikumok irányába is. Az 1000 éve, szent királyunk (ez is szentkirályi!) által alapított intézmény az 1996-os világörökséggé nyilvánításkor elért 140 ezres látogatószámot 2012-ben újra hozni tudta, kisebb visszaesések után. A bencések tehát nem csak imádkoznak és dolgoznak, hanem márkát is építenek, és bízhatunk benne, hogy tevékenységük az országmárka építésben is megjelenik majd. A szinergiák jó értelemben vett kiaknázására hívta fel figyelmünket Peller Károly is, a budapesti Operettszínház táncművész-előadója is, aki énekelt, táncolt, és akitől még marketinget is tanulhatott a közönség. Még mást is bizony: hazaszeretet és vidámságot. 

Szebb és jobb

Dr. Lengyel Márton fővédnök, többször is szót kért és kapott, nagy örömünkre, hiszen tőle mindig tanulhatunk. Zárszóként a Hungary NEXT saját könyvébe irt pár sort a következő szavakkal: „Hungarikum volt számomra ez az összejövetel, ahol közös gondolkodású emberek áldozták idejüket és gondolataikat arra, hogy egy kis téglát lerakjunk a szebb és jobb Magyarország felé vivő útra.”