Páll István, a skanzen igazgatója az MTI-nek hétfőn elmondta: Szent Márton ünnepe évszázadok óta a libás ételek és az új bor körül zajlik évszázadok óta, s így lesz ez a múzeumfalu rendezvényén is. A népszokás réges rég úgy tartotta és tartja ma is, hogy Márton napján - ami november 11-én van - következtetni lehet az eljövendő év jólétére, vagy ínségére, az emberek egészségére, az időjárására, s az éppen kiforrt "új bornak is a szent bírája". A mondás úgy tartja: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik". S minél többet eszik valaki, annál erősebb lesz, s ellenáll minden kórnak. A lúd mellcsontja pedig jelzi az időjárást, ha fehér színű, akkor hosszú, havas tél jön, ha pedig barna, sáros időszak ígérkezik. Az is népi szentencia, hogy ha Márton napján hó esik, enyhe lesz a tél, ha nem, akkor meg hideg évszak várható. S amennyiben a lúd jégen jár, akkor karácsonykor sárban, vízben tocsog majd. Páll István tájékoztatása szerint a nyírségi múzeumfaluban gazdag lesz a libás ételek kínálata, a libatepertőtől, a libazsíros kenyéren át, a sült libacombig, sok-sok féle étel megkóstolható lesz. A tepertő és a libazsíros már a bejáratnál várja az érdeklődőket, új borral öblíthetik le, hogy kellően megalapozhassák az egész napos "erőevést". S persze lesznek tréfás vetélkedők is, így liba-szépségverseny, bájgúnár és buta liba viadal, sőt még lúdtoll-fosztás is. A téli falusi foglalatosságokat is megismerhetik a vendégek, így a stoppolást, üvegfestést és a betűvetést. Tanulmányozhatják a bodnárok mesterfogásait is.

A sóstógyógyfürdői skanzenbe ezúttal is több ezer nézőt várnak a szombati, 10 és 15 óra közötti Márton-napi vigasságra. Szent Márton az egykori Római Birodalom területén, Savariában, a mai Szombathelyen született Krisztus után 316-ban, vagy 317-ben. Apja katonatisztként szolgált, s ő is belépett a hadseregbe Itáliában, s a gyakorló szolgálat után, 19 évesen lett katona. Jóindulatú, segítőkész embernek tartották, egyszer egy nélkülöző koldussal is megosztotta köpenyét, amit kardjával vágott ketté. Ez a tette indította el a hittérítés útján, s a legendák szerint életét csodák, gyógyulások kísérték, s 371-ben Tours püspökévé választották, akarata ellenére. A tisztség elől egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. A vele kapcsolatos libás népszokások erre vezethetők vissza. Szent Márton szülőháza - a legenda szerint - a róla elnevezett szombathelyi kápolna helyén állt, s ott őrzik ujjereklyéét is. A vasi megyeszékhely 2005-ben kapcsolódott be a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalba, vált a római katonából lett püspök emlékét hirdető egyik zarándokhellyé.