Rá emlékezve a Tormay Cécile Kör április 15-én Mátraházán, a négy csillagos Hotel Ózon Residence-ben tartja a Tormay-Napkelet konferenciát, illetve azt követő túrát is, tudtuk meg Jobbágy Évától a társaság alapító vezetőjétől.
A rendezvény az egyik legjelentősebb eseménye lesz az emlékévnek. Az egész napos program keretében irodalomtörténészek méltatják az egykor Nobel-díjra jelölt neves írónő életművét és előadó művészek lépnek fel, akik a műveiből adnak elő részleteket.
Délután fél kettőtől avatják fel a Tormay Emlékoszlopot, amelyet közadakozásból készítettek. Ezután kerül sor az emléktúrára, melyet egymást követően két útvonalon tartanak. Az érdeklődők a Hotel Ózontól indulnak, majd a Kecskebérc érintésével haladnak tovább a Szent László Forráshoz, illetve a Naphimnusz Parkhoz, majd végül Tormay Cécile hajdani villájánál, az az általa elnevezett Meseháznál zárják a túrát, amely összesen három kilométer.
A Meseháznál pedig megemlékezést tartanak, majd negyed négykor indítják el a második túra szakaszt, amely a Wachter-emlékműnél folytatódik, érinti a Hatökör-urát, továbbá a Vörösmarty Turistaházat és végül Mátraházán, az autóbusz váróteremnél fejeződik be. Ez a túra összesen négy kilométer gyaloglást jelent. Mind a kettőre ingyenesen várják a részvevőket.
A délutáni programsorozat egyik érdekessége lesz, hogy átadják a Tormay Év Süteménye-díjat. Erről azoknak a háziasszonyoknak a süteményeit elbírálva döntenek a szakértők, akik a saját termékeikkel neveznek be a versenybe és tésztáiknak Tormay Cécillel kapcsolatos fantázia nevet adnak. Közülük választják ki és a díjazzák a legjobbakat.
Tormay Cecile-ről ezt írja a wikipédia:"Első könyvei az Apródszerelem, (1899) című novelláskötet és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötet. Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt, (1911, amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A Régi ház, (1914) családregény, a biedermeier kori Pestábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Bujdosó könyv (1920–1921) naplószerű regénye az 1918. október 31-étől 1919. augusztus 8-áig terjedő időszakról (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság) szól. Német, angol[3] és francia nyelven is megjelenve világsikert aratott. Klebelsberg Kunó felkérésére latinból magyarra fordítja középkori legendáinkat Magyar Legendárium, (1930) címen. Útiélményeiről szól a Firenzét bemutató A virágok városa (1935), és a Szirének hazája (1935) szicíliai útirajzok. Az ősi küldött című regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül férje, Kállay Miklós író fejezte be. 1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot. [4] Közéleti szerepeAz 1919 januárjában létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet, amelynek célja Károlyi Mihály ellenzékének (főképp Bethlen István új pártjának) támogatása az 1919 tavaszára tervezett választásokon. Zichy Rafael (1877-1944) válása után 1925-ben megvádolta, hogy volt feleségével Pallavicini Eduardina grófnővel, Pallavicini Ede lányával leszbikus kapcsolatot tartott fenn. A kapcsolatot részletesen tárgyalta a korabeli baloldali sajtó. A botrány kirobbantója ellen végül a két nő rágalmazási pert indított. A bíróság – Horthy Miklós Kormányzó személyes közbelépésére[5] – nekik adott igazat, Zichyt másfél év börtönbüntetésre ítélte. Tormay életében nem a grófnő volt az egyetlen nő: a háború előtt tizenöt évig fűzte gyengéd viszony egy Francesca Orsay nevű olasz nőhöz; élete utolsó évtizedében gróf Ambrózy-Migazzi Lajosnéval közösen vásárolt villájukban Mátraházán éltek.[6] 1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába egyhangúlag választották a Marie Curie halálával megüresedett székbe. Ez év július 16-ai megnyilatkozásában itt is síkraszállt Trianon ellen. 1936-ban Hankiss János, Horváth János, Pap Károly ésPintér Jenő,[7] 1937-ben ugyanez a négy ajánló és Fredrik Böök[8] jelölték a Nobel-díjra." |
