A helyiek bíznak abban, hogy a nem mindennapi létesítmény újra az ország köztudatába repíti Makót. 1955-ig megyeszékhely (Trianon előtt Csanád, utána az összevont, immár Csonka Csanad-Arad-Torontál vármegyéké) volt ez a város, manapság azonban legfeljebb a hagymáról ismeretes.

Turisztikai újságíró úti társaim többsége – bár jó részük már nem huszonéves még sosem járt Makón. A hazai nagyközönség jelentős részével is hasonló lehet a helyzet. Ez azonban hamarosan megváltozhat. A méltatlanul elfeledett város, mely olyan szülöttekkel büszkélkedhet, mint Pulitzer József, Páger Antal, Szentpéteri Csilla vagy a Ford T-modellt megalkotó Galamb József – most olyan turisztikai vonzerővel gyarapodott, amelynek messze földön nincs párja.

Nem kis beruházásról van szó, hiszen az eredeti költségvetésben szereplő 3,6 milliárd forinttal szemben végül közel 4 milliárdba került a fürdő. A kiadások közel 50%-át európai uniós pályázatból fedezték, de a kétmilliárdos önrész a 25 ezer lakosú kisváros számára komoly vállalást jelent.

De amint azt Buzás Péter polgármestertől megtudjuk: nem nagyon láttak más kitörési pontot maguk előtt, hiszen a mezőgazdaság jó esetben is stagnál, az ipar fejlődése ugyan biztató, de kiszámíthatatlan, viszont a helyi gyógyvízre és –iszapra alapozott fejlesztés hosszú távú megélhetést jelenthet a városban és környékén élőknek.

Erre pedig szükség van, hiszen az egykor szebb időket látott mezőváros – melynek 100 évvel ezelőtt még több mint 35 ezer lakosa volt – az elvándorlás problémájával küzd. Amint az immár 18 éve hivatalban levő, legutóbb immár ötödször megválasztott polgármester elmondta, olyan várost akarnak, ahol a fiatalok megtalálják a számításukat.

Más, mint máshol

De miért is olyan különleges ez a fürdő? Sokan feltették a kérdést a meghívóknak: mitől lesz más a Hagymatikum, mint a környék számos, jelentős, az utóbbi időben épült, bővített, felújított fürdője Mórahalomtól Szegeden át Gyopárosig és Gyuláig?

A válasz sokrétű: a legegyszerűbb érv, hogy építészetileg teljesen egyedülálló komplexumot sikerült a csanádi háton megvalósítani, erre pedig egy páratlan magyar építész, a tavaly ősszel elhunyt Makovecz Imre neve a garancia. A városban tucatnyi emblematikus épülethez köthető (pl. Hagymaház, buszpályaudvar) építész valóban nagyszabású és lenyűgöző dolgot tervezett. A város központjában elhelyezkedő, régi fürdő helyén emelt háromszintes komplexum olyan, mint egy ékszerdoboz.

Amint a város főtere felől megközelítjük az épületet, olyan mintha a hagyma héját lehámozva közelítenénk meg a lágyabb, belső részeket. Az ajtón belépve egy képzeletbeli világba érkezünk: lekerekített formák, fehér falak, faburkolatok, az organikus építészet valósága fogad minket. Lenyűgöző a wellness részleg közepén álló, monumentális hagymára emlékeztető oszlop, fölötte a hajlított faburkolatú tető, legfölül pedig az égboltra nyíló üvegablak.

150 kilométeres rádiusz

Tudjuk jól, hogy a hazai fürdők jó része napi anyagi gondokkal küzd. jogos lehet tehát a kérdés, hogy a makói fürdő vezetői miben bíznak. A válasz egyszerű – amint azt az önkormányzati tulajdonú fürdőt üzemeltető Spa Hungary Holding ügyvezető igazgatójától, Kovacsics Imre megtudom -, bíznak a belföldi vendégekben, ugyanakkor akár 70-80%-ban számítanak a romániai és szerbiai forgalomra.

Hogy ez nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés, azt egy a fürdő által ősszel elvégzett felmérés is bizonyít, amely szerint a határ túloldalán élők érdeklődnek egy új fürdő iránt, és napi 4-5000 forintos belépőt is reálisnak tartanának. Végül ennél is kedvezőbb szinten határozták meg a fürdőbelépők árát.

Makó turizmusára a tranzitforgalom nyomta rá eddig a bélyegét: az átlagos tartózkodás idő 1,1 éjszaka volt. Ez a város elhelyezkedéséből adódik: a nagylaki határállomás előtti utolsó nagyobb város volt idáig. Az M43-as autópálya megépülésével a tranzitforgalom egy része immár elkerüli a települést. Az eddigi igényeknek megfelelően elsősorban panziók és egyetlen szerény kapacitású, háromcsillagos hotel működik a városban, az összes kereskedelmi kapacitás alig több mint 200 ágy.

Szálloda híján

Többekben felmerült a kérdés, hogy egy ilyen európai színvonalú, különleges fürdőt szabad volt-e megépíteni kapcsolódó szálláshely nélkül. A válasz igen – mondja a polgármester, és osztom véleményét, hiszen Mórahalmon is évekig működött csúcsra járatva a fürdő, mire megépült a szomszédjában a szálloda, Bogácson pedig kiválóan megélnek a panziósok és a szobakiadók a fürdőbe pihenni, nyaralni érkező vendégekből.

Az önkormányzat azonban nem ül ölbe tett kézzel: három olyan ingatlant is ajánlanak a potenciális befektetőknek, amelyek felújításával, átalakításával a fürdő közvetlen közelében – az egyik épület esetében közvetlen átjárással – szállodát lehetne kialakítani.

Elsősorban tehát napi vendégekre számítanak Makón. Nem csupán belföldön, hanem a határon túl is 160 kilométer sugarú körben igyekeznek népszerűsíteni szolgáltatásaikat.

Komoly piac a határon túl

Érdemes egyébként egy picit átkacsintani a határon túlra: Makótól alig 60 kilométerre fekszik Románia egyik leggyorsabban fejlődő nagyvárosa, a 350 ezer lakosú Temesvár, de a 170 ezres Arad is kb. egy bő óra alatt elérhető. A potenciális piac Szabadkát és a Vajdaság központját, a szintén 300 ezernél nagyobb lakosságú Újvidéket is magában foglalja.

Amint azt a gyulai és szegedi fürdősök is jól tudják, a két szomszédos ország fürdőiben – hál istennek – nem történtek olyan komoly fejlesztések, mint nálunk, így aki arrafelé színvonalas fürdőélményre vágyik, az azt nálunk találhatja meg. és hogy meg is találja, arról a Hagymatikum óriásplakátjai, rádióreklámjai és újsághirdetései gondoskodnak majd. Nem feledkeznek meg persze a belföldi turistákról sem, őket versenyképes árakkal, hétköznapi és családi kedvezményekkel, bérletakciókkal várják. Igyekeznek a helybeliek kedvében is járni, ők a napi belépők árából 50%-os kedvezményt kapnak.

Profi gyógyászat

A makói Hagymatikum egyik legnagyobb értékét a szépségén és egyediségén túl a szolgáltatások gazdagsága adja. Ez egyszerre gyógy-, wellness- és élményfürdő, mégpedig úgy, hogy egyik funkció sem alárendeltje a másiknak.

De vegyük csak sorba a kínálatot! Találunk az épületben egy hatalmas üvegfelületekkel határolt, jókora gyógyvizes medencét, amelyből ki is úszhatunk a szabadba. Odakint akár úszhatunk, akkora a vízfelület. itt egy félórát úszkálni, nagyon a 36 fokos vízbe merülve, esőben, hóban, éjszaka – nem is lehet ennél finomabb dolgot elképzelni! Ez a víz ráadásul nőgyógyászati panaszokra, gyulladásokra és izületi problémákra is gyógyírt jelenthet. A gyógyvízhez komoly kezelői háttér is kapcsolódik: a legmodernebb eszközökkel igyekeznek a paciensek gyógyulását segíteni.

Az egyik helyi különlegesség a Maros folyóból származó gyógyiszap, amelyből testpakolást készítenek, de akár nyakig is megmártózhat az ember az enyhén radioaktív csodaszerben. Gyógyiszap-kezelést egyébként az egész országban csupán öt helyen kínálnak. A gyógyászati szolgáltatásokat TB-beutalóval is igénybe lehet venni, csupán néhány száz forintért.

A fürdőben több mint tíz fős profi masszőrcsapat várja a vendégek rohamát. A gyakorlott szakemberek egyaránt járatosan a wellness- és gyógymasszázsok világában, így a lávakövestől a levendulás bedörzsölésig sokféle különleges kezelés közül választhatunk.

Tucatnyi módja az izzadásnak

Egy masszázs és némi gyógyfürdőzés után itt az ideje, hogy átmenjünk a szomszédos szaunarészlegbe, ahol tucatnyi különféle izzasztó élvezet vár minket. Van itt fényterápiás, intim és marosi szauna, gőzfürdő és bioetanolos fáklyával megvilágított tepidárium. Az intim szaunáról annyit elárulhatok, hogy hőmérséklete 95-100 C fok, vöröses fényben játszik és mezítelen női alakok díszítik a falát.

A szaunamesterek hétközben este óránként, hétvégén kétóránként rendeznek szaunaszenánszot, ilyenkor sörös, borsmentás felöntést és profi szauázási programot garantálnak a résztvevőknek. a gőzfürdőben tengeri sóval dörzsölhetjük le bőrünkről az elhalt hámsejteket. a jókora merülőmedence mellett hidegvizes dézsa, atlanti zuhany és egy hordó jégtörmelék sorakozik, ahol egyből lehűthetjük magunkat. A kisgyerekes családokat külön részleg várja a fürdőben.

A mesefigurákkal díszített környezetben játszóház, csúszdás és tocsogó medence és baba-mama pihenő kapott helyet. Kovacsics Imre, a vezérigazgatója bízik abban, hogy évi 3-400 ezer vendég keresi fel majd a fürdőt.

Mindent a turistákért!

A város felkészült a turisták rohamára. a fürdőfejlesztéssel párhuzamosan zajlott a belváros rekonstrukciója is, melynek keretében díszburkolatot kapott számos közterület, körforgalmi csomópontokat alakítottak ki.

A Maros partján önkormányzati beruházással kalandparkot alakítottak ki, amelynek különlegessége a folyó fölött húzódó drótkötélpálya. Hamarosan folytatódnak a munkálatok, és lombkorona-sétányt alakítanak ki 8 méteres magasságban az ártéri erdőben.

Azt is tervezik, hogy a helyi – egyébként nagyon színvonalas – Erdei Ferenc Múzeumban eddig kiállított, működőképes Ford T-modellt újra forgalomba állítják, és a turisták befizethetnek majd egy makói nosztalgiautazásra. nem mindennapi élmény lesz, az biztos. Egy határon átnyúló pályázat keretében kenutúrákat is kínál hamarosan. Ehhez nemsokára elkezdik a túravezetők felkészítését.

A Maros töltése egyébként kiváló kerékpáros túraútvonal is. A városban található még egy tíz éve teljesen felújított ortodox zsinagóga, amelyet bejelentkezéssel lehet látogatni. Érdemes a múzeum mellett megtekinteni az egykori vármegyeházát is, amelyben ma a polgármesteri hivatal működik.