A minőség szem előtt tartására pedig szükség lehet, ha a fejlesztésekkel a tónál és környékén a Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület a következő, általa meghatározott célcsoportot látná szívesen természetjárás, madármegfigyelés, természetfotózás, kerékpározás és a térség kulturális javainak megtenkintése közben: „brit szakemberek, hobby turisták, valamint belföldi AB státuszú, 25-50 közötti magyar fogyasztók és AB státuszú, 6-14 év közötti gyeremke(ke)t nevelők.” Bizonyára senki sem emel majd szót az ellen, ha fenti kritériumok nem minden pontjának megfelelő vendégek is jönnek majd a térségbe ökoturistáskodni.

De addig is...

lesz mit tenni. Tervekből és elszántságból nincs hiány. Kérdés, hogy ezek maradéktalanul megfelelnek-e az ökoturizmus elvárásainak. Mindenek alapja egy, a tó térségének fejlesztését (is) meghatározó törvény lehet, mely - mint kiderült a konferencia során - elkerülendő a túl sok törvény rémét, a Balaton-törvénybe épülhet be. Bár a munka még a legelején jár - árulta el L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője, a Parlament Kulturális és sajtóbizottságának elnöke a konferencia során megrendezett sajtótájékoztató alkalmából. L.Simon úgy látja: a törvény elméleti alapjait jövő év elejéig fektethetik le akár a helyi LEADER egyesület és a TDM részvételével. Ezt követheti tavasszal a törvény megalkotása. A szabályozás még ebben a ciklusban meglesz - biztatott L.Simon.

Ami az egyéb tennivalókat illeti, a képviselő szerint forrást kell biztosítani a tóparti védművekre, melyek „katasztrofális” állapotban vannak, több helyen balesetveszélyesek. Felújításuk, vagy eltávolításuk a tópart természetes állapotába történő visszarendezése mellett milliárdos tétel. Szintén megoldandó a csónakkikötők felújítása, melyre az üzemeltetőket jogszabály is kötelezi. Persze ha ez történetesen a sporthorgász szövetség MOHOSZ, akkor a források megint csak hiányosak. A feladat azonban rövid távon megoldandó - így L.Simon.

Öko, nem öko?

A partok visszarendezése messzemenőkig illeszkedik a természet szemléletű turizmusfejlesztésbe. Ahogy az is, hogy amennyiben MNV-vel folytatott tárgyalások sikerrel zárulnak, a '70-es években mesterségesen létrejött Cserepes-sziget átkerül Gárdony kezelésébe, és a szigeten tanösvény valamint ökoturisztikai látogatókzöpont épül. Szintén átépítenék az északi partnál húzódó evezős versenypálya a sportturizmus jegyében, mely az ökoturizmus mellett a másik kitörési pontot jelentheti a térség számára.  A képviselő szerint falusi turizmus összekapcsolva az ökoturizmussal igazából Pákozdon, Sukorón és Nadapon megalapozott, ugyanakkor a madárrezervátumáról híres Dinnyés térsége is fejleszthető.

L.Simon kifejtette: üdvös lenne, ha a térségben is megjelenne a kínai tőke. Egyértelműen azonban nem derült ki, hogy az alapvetően helyi különlegességeket felvonultató, helyi emberek, helyi tulajdonú vállalkozások által prenzentált ökoturisztikai kínálatba hol férnek majd bele az esetleges kínai beruházások.

Ahogy  számos jószándékú terv mellett ökoturisztikai kérdőjeleket pár a képviselő által ismertetett fejében még kristályosodnia kell az ökoturizmus gondolatának, melybe egy olyan parányi területen, mint a Velencei-tó térsége, nem biztos, hogy belefér egy fapados repülőtér fejlesztése L.Simon szerint a végletekig elhanyagolt egykori katonai bázis ilyetén fejlesztése üdvözlendő lenne, a Dinnyési rezervátumot nem veszélyeztetné. Szükség van minden olyan fejlesztésre, mely a turistákat idehozzák és nem veszélyeztetik a környezet épségét” - mondta a képviselő a Börgöndön tervezett repülőtérfejlesztéssel kapcsolatos kérdésre reagálva. A romos egykori katonai bázis helyére álmodott, úgynevezett fapados repülőtérnek számos ellenzője akadt. 2006-ban a Duna-Ipoly Nemzeti Park környezetvédelmi szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy több értékes madárfaj is eltűnhet a környékről a fel- és leszálló repülők miatt, illetve ugyanez megzavarná a Velencei-tó végében található, a 7-es főút által amúgy is ketté osztott Dinnyési Fertő tízezres madárkolóniáinak vonulását.

Nem tudni még mi lesz a sorsa a Gárdonyi-félszigetnek. Az egykor mesterségesen, mederkotrásból létrejött  22 hektáros félszigetet 2004. Június 22-én értékesítette az önkormányzat 875 millió forintért egy ingatlanbefektetőnek. A félszigeten tervezett beruházást elvitte a válság, nincs finanszírozó, de a spanyol befektető hamarosan új elképzeléssel rukkolhat elő - derült Gárdony alpolgármesterének szavaiból.

Jó szomszédok

A turisztikai célok eléréséhez fontos lehet az összefogás. Azonban a térség két meghatározó településének viszonyát több nézeteltérés is terheli. Gárdony és Velence között problémás eset a Gárdony által fúrt termálkútból fakadó víz megosztása, L.Simon szerint a Velence Resort & Spa termálmedencéit is tápláló kút használatára vonatkozó megállapodást Oláhné Surányi Ágnes, Velence polgármestere folyamatosan felrúgja. A képviselő bírálta a Velencei-tó Kapuja projektet is, melyet elhibázott beruházásnak, hovatovább, a Velencei-tó szégyenének tart. A kivitelezés behozhatatlan csúszásban van, két hónapja nem folyik munka. L.Simon meglátása szerint hiába adott haladékot az uniós támogatást folyósító NFÜ decemberig, a beruházás nem készül el. „Nem bírta a szarka farka” - ironizált a képviselő, aki szerint gyógyír a velencei önkormányzat projektből fakadó anyagi nehézségeire egy új választás lehet, mely után az újonnan felálló testület megoldhatja a problémahalmazt.

A tó velencei sarka valóban nem az ökoturizmus fellegvára, különösen jelenlegi állapotában nem. A Velence Spa & Resort tömbje mellett még a napos őszi nap ellenére is lehangoló a volt ifi szálló és a kapcsolódó szolgáltató egységek egyvelege, kiegészítve a tó kapujaként eddig megépült földszintes falanszter-torzóval. Augusztus 24-én még arról számolt be Csabina Zoltán projektmenedzser, hogy a munkálatok októberre befejeződnek. Szeptember 28-án pont nem úgy nézett ki.

Tanácsok külföldről

A konferenciával egy időben szervezett tanulmányi út résztvevői összetételéből úgy tűnhet, hogy komolyabban kívánják a brit piacot meggyúrni. Mathew Matson, a brit lastminute.com európai hotel-értékesítési vezetője meggyőzőnek tartja a térség kínálatát az alapján, amit szerdáig látott, de kommunkálni kell, mert az Egyesült Királyságban nem ismert. Külön kitért Budapest közelségére. Kardos Endre, az MT Zrt. volt londoni külképviselőjének videóüzenetéből kiderült: a britek igen nyitottak a magyar ökoturisztikai kínálatra, de ehhez nagyon kemény marketing munka szükséges. Ezentúl teljeskörű szolgáltatást várnak el nemzetközi színvonalon. Az árat pedig fontban kell megadni, ez már félsiker - üzente a szakember.

Az olasz Giancarlo Malacarne, a Pó-delta térségének ökoturizmusát fejlesztő LAG Delta 2000 TDM elnöke szerint a turizmus e formájának fejlesztésében alapvető az együttműködés a kis utazásszervező cégekkel, a szereplők folyamatos képzése, illetve szakidegenvezetők alkalmazása.