Az Adózás a környező országokban című könyv bemutatásának apropóján Beer Gábor, a KPMG adópartnere, a kötet társszerzője leszögezte: bizonyos esetekben egyáltalán nem éri meg a működés áthelyezése, még a pozitív példaként sokszor emlegetett Szlovákiába sem. Míg ugyanis a társasági adó a 2010-től hatályos magyarországi rátával megegyező 19 százalék északi szomszédunknál, a veszteség elhatárolására ott csak öt évig van lehetőség (Magyarországon nincs időlimit). Figyelembe kell venni azt is, hogy a társasági adó alapjából Szlová-kiában nem lehet levonni bizonyos, a holdingok működéséhez kötődő költségeket, míg idehaza igen. És míg az élőmunkára rakódó terhek egyelőre valóban alacsonyabbak északi szomszédunknál, nem mellékes körülmény, hogy az euróban számított bérek viszont magasabbak a hazai színvonalnál.
A tanulság: csak bizonyos vállalkozásoknak éri meg a „kiköltözés”. Ilyenek lehetnek többek között a finanszírozó társaságok, amelyeknek előnyére válhat a magyar 25 százalékosnál jóval alacsonyabb, 19 százalékos áfaterhelés. Beer Gábor ezzel párhuzamosan ugyanakkor arra figyelmeztetett: a magyar adójogszabályokban szerepelnek az effektív üzletvezetéssel kapcsolatos elvárások. Vagyis a törvény előtt nem állnak meg azok a megoldások, amikor egy-egy vállalkozás kizárólag a magyarországi adózás elkerülése végett helyezi át a telephelyét más államba, valós tevékenységét azonban Magyarországon fejti ki. Az ilyen esetekben a revizorok erőteljes fellépésére és adóhiány megállapítására kell számítani. Kérdés az is, hogy az adójogszabályok mennyire változnak az egyes országokban. A szakemberek ennek kapcsán leszögezték: az EU-direktívákra épülő helyi szabályozás minden bizonnyal időtálló, az egyes részletek azonban nemcsak nálunk, hanem az országok többségében igen gyakran módosulnak. Ezért egy külföldön tevékenykedő cégnek mind a hazai, mind az ottani törvények változását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.
Többszörös lehet az adókulcs
Bár a szerzők hangsúlyozzák, az adókulcsok mértéke „nem minden”, a könyv ezen a téren is segít eligazodni: egyebek mellett a közép- és kelet-európai társasági adóteher összehasonlítására is lehetőséget ad. Az adatok szerint a legmagasabb nominális adóterhelés az ausztriai és a szlovéniai cégeket érinti, itt ugyanis a társasági adó kulcsa 25 százalék. Ukrajnában az idén még 21 százalék ez a közteher, jövőre azonban a horvát szintre, 20 százalékra csökken. Ezeket az országokat a már többször említett Szlovákia követi a maga 19 százalékával, majd a román 16 százalék következik. A szerbiai és a bulgáriai vállalkozások e tekintetben igen szerencsésnek számítanak, ezekben az államokban ugyanis csupán 10 százalék a társasági adó mértéke. (Világgazdaság)
