A EU országok mellett a rendszerhez kapcsolódott Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra is kiterjedő adatsor szerint 2008 decemberében a 31 érintett ország 510 millió lakosa közül 182 millió rendelkezett egységes egészségbiztosítási kártyával, ami a teljes lakosság 35,7 százaléka. A főigazgatóság szerint legmagasabb, 80-100 százalék közötti arányszám azokban az országokban mutatkozik, ahol az EEK-t a nemzeti egészségbiztosítási kártya hátoldalán helyezték el, vagy ahol az EEK kártyát automatikusan kiadják. Ebbe a csoportba tartozik Luxemburg, Csehország, Ausztria, Olaszország és Svájc. Más országokban - például Nagy-Britanniában - széles körű ismeretterjesztő kampánynak köszönhetően nőtt meg a kiadott kártyák száma. Pozitív példaként említik, hogy egyre több országban lehet interneten keresztül is igényelni a kártyát a postai és személyes igénylésen túl. Az anyag szerint egyes országokban részben annak tudható be az alacsonyabb arány, hogy az állampolgárok kevesebbszer töltik külföldön szabadságukat. Példaként hozzák Görögországot a 0,8 százalékos arányt produkáló Görögországot, ahol az Eurostat 2006 adatai szerint a lakosság által megkezdett (legalább 4 éjszakás) utazásoknak csupán 11 százaléka irányul külföldre. Ugyanakkor maguk is hangsúlyozzák, hogy a kártya nemcsak az idegenforgalmi célú utazásokra érvényes. A főigazgatóság adatai szerint a kártya elterjedtsége Romániában a legkisebb (0,1 százalék), a régi uniós államok között is alacsony Spanyolországban (3,9), Franciaországban és Finnországban (7,5-7,5 százalék). Magyarországon a lakosság 5,5 százaléka rendelkezett tavaly a kártyával, ami alig több az uniós átlag egyhatodánál. Ezzel az érintett államok között az utolsó harmadban foglalunk helyet. A velünk együtt csatlakozottak közül a jelentős vendégmunkás gárdát kibocsátó Lengyelország az utolsó (1,6 százalék), miközben Csehország 91,4, Szlovákia 27,8 százalékos elterjedtséget mondhat magáénak. Mi tesszük hozzá, hogy a hazai rossz eredményben valószínűleg szerepet játszik az illetékes szervek kétarcú viselkedése is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár EEK-ról szóló tájékoztató anyaga például külön utasbiztosítás megkötésére biztatja a külföldre készülőket. Az uniós főigazgatóság közleménye ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a kártyával nem rendelkezőknek nehezebb lehet az utazás során esetleg szükségessé váló egészségügyi szolgáltatások költségeit fedezni, mivel a legtöbb esetben előre kell fizetniük. A kártya a birtokosa számára garantálja, hogy ugyanolyan szintű állami egészségügyi szolgáltatáshoz (pl. orvoshoz, gyógyszertárhoz, kórházhoz vagy egészségügyi központhoz) férhet hozzá, mint a meglátogatott ország állampolgárai - rögzíti az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának elemzése. (BTSZ)