A Merrill Lynch és Capgemini World Wealth kutatásai a magas jövedelműek számát 2006-ban 9,5 millióra tette, akiknek együttes vagyona meghaladta a 37,2 billió dollárt. A 11 éve rendszeresen publikált jelentés szerint a vagyonkoncentráció minden évben megfigyelhető volt. „Mivel nemcsak a vagyonkoncentráció, de a vagyonosok száma is nő, a luxusjavak és a drága utak iránti kereslet továbbra is dinamikus. Épp ezért érdekes, hogy még a luxusutak pontos meghatározása is hiányzik” – véli Klaus-Dieter Koch, a luxusmárkák szakértője. Mivel a luxuscikkek egyre szélesebb rétegek számára elérhetőek, a szegmentáció a piacon belül is folytatódik: megjelentek a prémiumkategóriás, az ultraluxus- és az überluxustermékek. Az ILTM (International Luxury Travel Market) 2007-es tanulmánya szerint a luxuspiac részesedése eléri a 3 százalékot, azaz a 25 millió főt. A legfőbb küldő piacok évi átlagban 10–20 százalékos növekedést produkálnak. Mivel a nemzetközi gazdasági helyzet bizonytalansága miatt a részvénybefektetések csökkennek, a vagyonok egyre jelentősebb részét fordítják exkluzív utazásokra. Az Internationale Luxusreisen számításai szerint az ebből származó bevétel évi 180 milliárd amerikai dollár, egy utazás átlagos ára 20 000 dollár közül mozog.
Magángépek
A menetrend szerinti járatok első osztályainak legnagyobb konkurenciát a magánrepülőgépek elterjedése jelenti, amihez a hosszú reptéri sorok, a szigorú biztonsági előírások, valamint a hosszas becsekkolási procedúrák is nagyban hozzájárultak. A saját gép használatával a szigorú biztonsági ellenőrzések is elkerülhetők, s mivel a kisgépek többsége nem a zsúfolt megareptereken landol, jelentős időmegtakarítás érhető el. A magánkézben lévő repülőkről a gyártók aránylag pontos információval rendelkeznek. A Rolls-Royce huszonöt-harmincezerrel számol, a Honeywell a gépparkját közel tizenháromezerre teszi. Egyedül az USA-ban 10 000 repülőt regisztráltatott magánszemély, ami a teljes állomány 15 százaléka. A repülőgép- tulajdonosok mellett egyre gyakoribbak az egy-egy alkalomra vagy rövid távra szóló repülőbérlések is. Nem kétséges, hogy akik megengedhetik maguknak, a menetrend szerinti járatok helyett egyre inkább az alternatív megoldások felé fordulnak.
Oligarchák válság idejénA pénzügyi válság nyomán napjainkban kibontakozó gazdasági válság a milliárdosokat is érinti. Sajtóértesülések szerint egyes orosz oligarchák vagyona megfeleződött a tőzsdék mélyrepülése következtében. Bőven lesznek azonban olyanok, akik a bizonytalan részvényárfolyamok és a zuhanó ingatlanárak láttán inkább elutazzák vagyonuk egy részét, mert az élményt már nem veheti el tőlük senki. |
Ultra time-share és apró úszó sziget
Nigel Beckett, a Luxury Travel Networking szakértője a szállodapiaci igények alapos ismerője: „Minden típusú szálláshelynek vannak luxuskategóriái. A luxust legnagyobb mértékben a közvetlen környezet, az úti cél vonzereje és a vendégek összetétele befolyásolja. Például a jól menő, fiatalabb generáció által favorizált helyeken inkább a high-tech szállodáké a jövő.” A time-sharing vagy a prémiumkategóriájú házbérlet jellegénél fogva is inkább az idősebb generáció körében kedvelt. A luxushajóutak, vagyis úszó szálláshelyek igazi boomját éljük. A népszerű luxushajóutakra specializálódó Seabourn teljes flottáját modernizálja, amelynek első darabja 2009 júniusában készül el. A 250 millió dollárba kerülő Seabourn Odyssey hajónak 250 lakosztálya lesz. Növekszik az igény a kisebb, ultraluxust kínáló hajók iránt is, amelyeken személyesebb törődést, rugalmasabb úti tervet és egyénre szabott programokat kínálnak. A kisméretű hajók olyan kikötőkben is kiköthetnek, amelyek a nagyok számára nem hozzáférhetőek.
Korosztályos különbségek
A luxusutazók minden korosztályban megtalálhatóak, és fogyasztási szokásaikat koruk mellett vagyonuk nagysága is befolyásolja. A 2007-es átfogó tanulmány megállapította, hogy az észak-amerikai és az európai idősebb korosztály inkább az egyszerűséget és minőséget preferálja. Kedveli a legújabb wellness-szolgáltatásokat, és minden esetben megköveteli a diszkréciót. Ennek ellenpontjaként a fiatalabb generáció a harsányabb, extravagánsabb dolgok iránt érdeklődik. Kortól függetlenül létezik a tradicionális luxusutazók csoportja (30 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezők), amely nem fitogtatja vagyonát, inkább autentikus élményeket keres, s szintén elvárja a diszkréciót. Az 1946 és 1965 között született babyboomerek a luxuspiac legjelentősebb résztvevői, bár az utána következő X generáció néhány területen már előzött, legalábbis ez derül ki az American Express Platinum Luxury közvéleménykutatásából. Az 1980 és 2000 között születettek a trendalakítók. Ők a millennium gyermekei, a holnapi luxusfogyasztók. Jobban informáltak, mint bármelyik korábbi generáció, ezért az elvárásaik is a nagyobbak. A luxusutazók között is megjelentek a szinglik, bár csoportjuk a legnehezebben körülhatárolható, hiszen a trendi szingli mellett idesorolandó az elvált és özvegy is. Egyedülállóak minden korcsoportban megtalálhatók, bár a fiatalok között nagyobb arányban.
Desztinációs trendek
A luxusszegmensben ez ideig a tartózkodási idő rövidülése, az online vagy a last minute foglalás nem volt számottevő. Napjainkban ezek a tendenciák már megfigyelhetőek. Egyre szélesedik az a vagyonos réteg, amely már nem elégszik meg az all inclusive szállodákkal és az édes semmittevéssel. Körükben terjed az aktív, a kaland-, valamint a wellnessturizmus. Másik tendencia az önmegvalósító, önképző és karitatív utazások iránti igény megnövekedése. Kétféle luxusdesztinációról beszélhetünk. Az első, amelynél nem is annyira a hely, hanem inkább a prémiumszolgáltatások jelentik a luxust, míg a második esetben az úti cél exkluzivitásából adódóan csak egy szűk réteg számára megfizethető. Az ILTM kutatása gyakorlatilag megerősítette a többi hasonló kutatás következtetéseit, amelyek az európai mediterrán térség reneszánszáról írtak. Különösen Olaszország vált ismét kurrens termékké, elsősorban a japán, a kínai és az észak-amerikai vendégkör szemében. A jómódú európaiak még mindig kedvelik a Francia Riviérát, bár már nagyobb számban fordulnak a közeli egzotikusabb országok felé, különösen Marokkó vált népszerűvé. A távoli úti célok között Thaiföld, Kína, India, a Seychelles-szigetek, a Maldív-szigetek és Vietnam a favorit. Hozzájuk csatlakozik még az örök kedvenc Egyiptom és az újak közül Dubai, Dél-Afrika, Mauritius és Omán. A legújabb trendek között néhány éve bukkant fel a „Béreljen szigetet” ajánlat, például Vabbinfaru szigetét (a Maldív-csoport tagja) napi 50 000 dollárért lehet lefoglalni.
Luxusutazás: új kiadvány, célzott elérésElső ízben jelent meg a napokban szerkesztőségünk gondozásában a Luxusutazás című kiadvány, amelyet 30 000 példányban jómódú utazókhoz juttatunk el kiadónk szaklapjainak ingyenes mellékleteként. A célközönségben orvosok, ipari üzemek vezetői, kereskedők, reklám- és marketingszakemberek találhatók. Ha kíváncsi a kiadványra, kérjük, rendeljen mutatványszámot az [email protected] e-mail címen. A következő szám várhatóan jövő év áprilisában jelenik meg. |
A legfontosabb küldőpiacok
A luxusutak iránti igény az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban növekszik a legjobban. A legnagyobb növekedést a briteknél, a legkisebbet az amerikaiaknál és a németéknél regisztrálták. Az amerikai kiutazásokat az olcsó dollár, az iraki háború és a terrorveszély negatívan befolyásolja. Az amerikai Affluence Research Center (AARC) közvélemény- kutatásában 398 férfit és nőt kérdeztek meg, akik legalább évi 339 000 dolláros bevétellel, 1,7 milliós befektetéssel és legalább 1,2 millió dolláros ingatlannal rendelkeztek. A válaszadók a dollár gyengeségét és a tőzsdei ingadozásokat aggódva figyelték, ugyanakkor utazásaikat nem befolyásolta. Továbbra is kedvelik az európai térséget, annak ellenére, hogy jóval drágább lett számukra. Elemzők mégis úgy vélik, hogy tartós válságnál Latin- Amerika, a karibi térség és Ázsia szerepe Európa rovására növekedhet, mivel valutáik többsége az amerikai dollárhoz van kötve. Az idén még 12-15 millió utazás valósul meg az európai luxusszegmensben. A legnagyobb európai küldőpiacok egyben a legnagyobb fogadók is, Franciaország, Olaszország vagy éppen Nagy-Britannia éllovas küldőországok s egyben kedvelt úti célok. A legjelentősebb keresletnövekedést Oroszország érte el, amely az UNWTO statisztikái szerint idegenforgalmi kiadásai alapján a kilencedik helyen áll. Ugyanakkor fregmentált, nehezen analizálható piac. A spanyol és a svájci piac sem elhanyagolható. A Kuoni Travel szerint Svájc a 2006-os évet az átlagosnál is kedvezőbben zárta. A keleti régiókban a lengyelek és a csehek könyvelhetik el a legnagyobb növekedést. Ázsiában Japán fölénye vitathatatlan. A hosszú átlagéletkornak köszönhetően itt is jelentős korosztály éri el a nyugdíjkorhatárt, számottevő elkölthető jövedelemmel és szabadidővel. Az új piacokon, Indiában és Kínában a növekedés két számjegyű lesz, ugyanakkor a luxusutazók száma még elenyésző. A világ vezető utazásszervezői egyöntetűen állítják, hogy Kínában ez a piaci szegmens még nem is létezik. A vagyonos kínaiak utazási szokásai csak kismértékben térnek el a társadalom szélesebb rétegeitől, és alig költenek többet társaiknál. Ugyanakkor a márkatudatosság már kialakult, és a kíniak többsége a márkás terméket nem importáruként, hanem turistaként a gyártó hazájában szeretné megvásárolni: Gucci terméket Olaszországból, Cartiert Franciaországból. Ez a luxus-bevásárlóturizmus lehet a növekedés egyik katalizátora. 2007- ben 40 dollármilliárdos kínai volt, huszonöttel több, mint az azt megelőző évben. A csúcson egy huszonhat éves, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozó áll 16,2 milliárd dolláros vagyonnal. Az első helyhez egy évvel ezelőtt elég volt alig 2,3 milliárd dollár. Az indiai fogyasztó márkatudatos vásárló, és bevételeinek már jelentős részét költi ismert luxuscikkekre. A kínaiakhoz hasonlóan a vagyonos indiaiak is ezeket a termékeket még nagyobb presztízsértékűnek tartják, ha külföldön szerezhetik be, annak ellenére, hogy a termékekre rakódó importvámok az utazás költségeit jelentősen megemelik.
Milliomosok és az ökolábnyom
A klímaváltozás és a globális felmelegedés iránti érzékenység a vagyonosok körére nem jellemző. A másik véglettel, a hátizsákos turistákkal összehasonlítva a gazdagok sokkal kevésbé fogékonyak a környezet iránt. A szakemberek szerint is nehezen érthető, hogy ez a vagyonos réteg horribilis összegeket költ saját közérzetének javítására, ugyanakkor a közös jóért, a szociális, etikai és ökológiai ügyekre mennyire keveset áldoz. Holott éppen nemtörődömségük következtében kell majd nekik is egyre magasabb árat fizetniük.