A beruházó felkínálta az önkormányzatnak azt az ingatlant, ahol a szalmatüzelésű erőmű állt volna – mondta el Koncz Ferenc. Az erőműről éppen az önkormányzati választások napján volt véleménynyilvánító népszavazás, ahol a többség a munkahelyteremtésre mondott igent. Az építés készületeit még 2006-ban kezdte el a beruházó BHD Zrt. Ezzel szinte egy időben alakult ki vita a világörökségi védettségű Tokaj-hegyaljai borvidéken és a kapujának számító Szerencsen. A cégnek már 2007-ben megvolt az építési engedélye, miközben a környék lakóinak egy része és a tokaji borászok ellenezték a beruházást, mert szerintük nemcsak a szalmatüzelésű erőmű működése okozna önmagában légszennyezést, hanem a környéken megnövekvő kamionforgalom is, és ez a kettő együtt már komolyan károsítaná a borvidék mikroklímáját. A helyiek másik fele viszont éppen az erőmű mellett volt mindvégig, mert több száz új munkahelyet vártak a beruházástól.

A szalmatüzelésű erőmű sorsa most eldőlt, ám a hétvégén frissen megválasztott fideszes polgármester, Koncz Ferenc kijelentette: Szerencsen körülbelül 1000-1500 munkahelyet kell létesíteni a következő tíz évben. Már meg is kezdte a tárgyalásokat több lehetséges beruházóval, közöttük szigetelőanyagokat előállító céggel és napelem-gyárral is. E hír hallatán újra kirobbant a vita: ha a szalmatüzelésű erőmű a légszennyezés miatt nem épülhetett meg, akkor ezek a gyárak miért működhetnének. A polgármester szerint ezek egyike sem káros a környezetre.

„Az egyik üveggyapot előállító cég. Az üveggyapotnak hulladéküveg az alapanyaga. Nyilván ennek is van bizonyos fajta hőigénye. A porral minden szempontból lehet gond, de ez technológia kérdése én azt hiszem. A napelem-gyártás megint csak természetes alapanyagra épül, ezt homoknak hívják” – idézte a műsor a polgármestert. A szalmatüzelésű erőművet korábban ellenző egyik borász testület, a Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesületének elnöke, Molnár Péter azt mondja: készek a tárgyalásra. (Agromonitor)