Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár beszámolt arról, hogy az elmúlt hetekben több zöldség-gyümölcs forgalmazónál, áruházláncok központi raktáraiban, csomagolóknál, nagykereskedőknél tartott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága (NÉBIH KÜI). A hatóság több tonna bizonytalan eredetű élelmiszert vont ki a forgalomból és semmisített meg, megakadályozva, hogy a nem biztonságos termékek eljussanak a magyar vásárlókhoz. Zsigó Róbert kiemelte: Az az élelmiszer, amelynek nem ismert az eredete, sok veszélyt rejthet. Ezért mind a hazai, mind az uniós jogszabályok úgy fogalmaznak, hogy amennyiben egy élelmiszer vagy takarmány eredete nem követhető nyomon, akkor az a termék nem biztonságos, fogyasztása az emberek és az állatok számára is egészségügyi kockázatot jelent.

Konkrét esetek

A kormány célja, hogy minél több egészséges, kiváló minőségű és biztonságos magyar élelmiszer kerüljön az emberek asztalára. Ezért a NÉBIH folyamatosan ellenőrzi a piacok, termelők, kereskedők kínálatát. A múlt héten egy zöldségfelvásárló, -kereskedő cég csomagoló üzemében 16 tonna burgonya azonnali forgalomból történő kivonását és megsemmisítését rendelték el, ezen felül további 600 kg burgonyát zároltak a szakemberek. A zárolásra illetve a megsemmisítésre azért került sor, mert a termékek származását nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. Egy másik nagykereskedő cégnél 2 tonna vöröshagymát és 2,2 tonna burgonyát semmisíttettek meg, mivel ez a cég sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a termékek származását. Ugyanezen cég raktárában egy másik vállalkozás tulajdonát képező 20,4 t burgonyát és 1,2 t lilahagymát vontak ki a forgalomból és zároltak a tételek eredetének igazolásáig. Egy Fejér megyei zöldség-gyümölcs csomagoló és értékesítő hűtőházában pedig a közelmúltban 3,7 tonna jelöletlen import termék került hatósági zár alá a megsemmisítésig. 

A központi ellenőrzések mellett a kormányhivatalok, valamint a NAV szakemberei mélységi ellenőrzéseket is folytatnak – fogalmazott Zsigó Róbert. Ennek során a határmenti területeken a külföldről érkező szállítmányokat ellenőrzik. Az elmúlt időszakban elsősorban lengyel és szlovák beszállítóktól származó termék – 22,6 tonna burgonya és 10,5 tonna vegyes zöldség – megsemmisítését rendelte el a hatóság, mert az áru eredete nem volt igazolható. Ezekben az esetekben sem tudható, hogy hol és hogyan történt a növények előállítása, milyen növényvédő szert, műtrágyát, termésnövelő anyagot és milyen gyakorisággal használtak a termesztés során és betartották-e az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. S mint mondta, joggal feltételezhetjük, hogy ezek a termékek növényvédőszer-maradékot tartalmaznak, esetleg a megengedettnél több bennük a más, káros anyag.

Gyümölcsöző összefogás

A fogyasztókkal, szakmaközi szervezetekkel való szoros együttműködés eredményességét támasztja alá, hogy az említett vizsgálatokat közérdekű bejelentésre indította a hatóság – jelentette ki az államtitkár. A tudatos fogyasztói magatartásnak köszönhetően akadályozhatta meg a hatóság, hogy több tonna nem biztonságos termék jusson el a magyar vásárlókhoz. Zsigó Róbert a sajtótájékoztatón is arra buzdított minden vásárlót, hogy ne hagyja szó nélkül az élelmiszerláncban tapasztalt problémákat, felfedezett szabálytalanságokat, hanem értesítse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt az ingyenesen hívható zöld számon (06 80/263-244) keresztül.

A szakmai együttműködés erősítése érdekében az elmúlt hetekben a Földművelésügyi Minisztériumban egyeztetések zajlottak az ágazat egyik legjelentősebb képviselőjével, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel. A megbeszéléseken szó került arról, hogy a rendszerváltás óta 1,5 millió tonnával csökkent a zöldség és gyümölcstermelés hazánkban, jelenleg 2,5 millió tonna terményt állítanak elő évente, amelynek 50%-át külföldön értékesítik. Ezt az elvesztett 1,5 millió tonnát vissza kell nyernünk, hisz igény is lenne a kiváló magyar zöldségre és az ágazatban is lenne kapacitás az emelésre – mondta az államtitkár, aki elmondta azt is, hogy a FruitVeb vezetői a minisztériumi megbeszélésükön legfontosabb feladatként az áfa csalások kiszűrését, az uniós források felhasználásának célhoz kötöttségét és a hatékony ellenőrzést nevezték meg. Ennek értelmében és ennek érdekében a kormányzat továbbra is fel fog lépni az silány minőségű, emberi fogyasztásra alkalmatlan, veszélyes élelmiszerek piacra jutásával, és az azokat forgalmazókkal szemben – erősítette meg Zsigó Róbert.