Nagy Gergely, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a felhívást elküldték minden felelős szervezethez, érintett személyhez, és kiemelten az Országgyűléshez, hogy "szüntesse meg a jogszabályi hiányosságokat". Kifejtette: arra kérik a parlamentet, alkosson olyan világörökségi törvényt, részletes szabályozást, amely azonnal alkalmazható, és nemcsak a pillanatnyi lehetőségeket veszi tekintetbe, hanem hosszú távra, a "nemzetközi követelményekkel összhangban hatékonyan képes garantálni a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó kulturális és természeti kincseink védelmét, megőrzését, fenntartható használatát". Mint mondta, az ICOMOS - amely nemzetközi műemlékvédelmi szakmai civil szervezet - visszajelzést vár a felhívása kapcsán, hiszen "sürgősen tenni kell valamit".

Az elnök szerint a Tokaji Történelmi Borvidék kapujába tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőmű és az azzal kapcsolatban született januári jogerős bírósági döntés megmutatta, melyek azok a törvényalkotási-szabályozási mulasztások, amelyek miatt akár "visszafordíthatatlan erkölcsi és gazdasági károk, jóvátehetetlen veszteségek keletkeznek Magyarország örökségi értékeiben, súlyosan megtépázva hazánk nemzetközi megítélését is". Megfogalmazása szerint egyik érintett félnek, sem az erőmű építtetőjének, sem a világörökségi területnek nem jó, ha a magyar jogrend lehetővé teszi, hogy világörökségi területen egy ilyen jellegű beruházás megvalósuljon.

"A tervezett szerencsi szalmaégető erőművel kapcsolatos, a mai jogrend szerint nyilván jogszerű döntés figyelmen kívül hagyta a világ természeti és kulturális örökségeinek védelméről szóló nemzetközi egyezményből következő védelem érvényesítésének lehetőségét, kötelezettségét" - szögezte le Nagy Gergely. Hozzátette: természetesen az lenne az ideális, ha nem épülne meg az erőmű, és "nem vetne jó fényt az országra", nemzetközi fórumokon Magyarországot lejáratná. A Tokaj Reneszánsz-Tokaji Nagy Borok Egyesülete és a Tokaji Bormívelők Társasága korábban az MTI-nek úgy fogalmazott: a jogerős bírósági döntés ellenére továbbra sem támogatják, hogy a történelmi borvidék kapujában, Szerencsen szalmatüzelésű erőmű épüljön. A borvidék értékeit képviselő borászok szerint a kormány és a parlament két mulasztásban vétkes: nem alkotta meg a világörökségi értékek védelmét biztosító törvényt, valamint amikor a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék világörökségi címet kapott, nem gondoskodott a megfelelő, nemzeti szintű jogi védelméről.

A BHD Hőerőmű Zrt. Szerencs határában, két ütemben tervezi megépíteni az eredetileg 50 megawatt teljesítményű erőművet. Az első 25 megawattos blokk megépítése áprilisban kezdődik és 27 hónapig tart. Költségvetése több mint 20 milliárd forint, amelyből körülbelül 5,5 milliárd a befektetői tőke, a többi hitel. A hitelszerződés aláírását február végére tervezik. A szükséges engedélyeket a beruházó megkapta, a projekt megvalósítása ellen környezetvédők, borászok és civil szervezetek egyaránt tiltakoztak. Az erőművi építkezés helyszínén a tereprendezés csaknem két évvel ezelőtt megkezdődött, ám a jogi procedúra miatt azóta alig történt érdemi munka, miközben 2010 januárjára tervezték az erőmű beindítását. (MTI)