A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ), amely egyebek mellett azt kérte, tegyék lehetővé a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkájának mielőbbi folytatását, s kifogásolta, hogy nem szerepel az Új Széchenyi Tervben kellő súllyal a Balaton. Erről Gál Lajos a 34 veszprémi, zalai és somogyi civil szervezetet tömörítő szövetség elnöke, Gyenesdiás polgármestere tájékoztatta pénteken az MTI-t.

Közlése szerint a Balaton térségének pozíciói az utóbbi években folyamatosan romlottak, ezért a helyi vállalkozások és civil szervezetek az új kormánytól alapvetően azt várják, hogy forduljanak meg a kedvezőtlen tendenciák. Míg ugyanis másfél évtizede az országos átlag felett volt a régió értéktermelő képessége és az alatt a munkanélküliségi mutatója, addig az újabb adatok szerint a régió egy lakosra jutó értéktermelése egyre jobban elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség viszont elérte, időszakonként meg is haladja azt - tette hozzá. A szervezet elnöke kiemelte: ezen tendenciák egyik oka, hogy a kiemelt üdülőövezetbe az országos átlagnál jóval kevesebb fejlesztési forrás jutott az elmúlt támogatási ciklusokban.

A BCSZSZ szerint a három különböző statisztikai régió területén fekvő, de gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan együvé tartozó üdülőrégió irányítását a valódi forrásokkal és hatáskörökkel felruházott BFT-nek kellene ellátnia a jövőben is. Gál Lajos hangsúlyozta: a BFT eddigi munkájának eredményeként a Balatonra vonatkozóan már van megfelelő fejlesztési koncepció, stratégia, sőt részletes fejlesztési terv is, amelyből eddig a részleges sikerek ellenére sem sikerült megvalósítani annyit, amennyi újra versenyképessé tehetné a térséget. Az újabb, érdemi lépésekhez szükséges az új kormány támogatása - mondta. Mint kifejtette, elsőként el kell végre kezdeni a BFT-ben a pár hónapja félbeszakadt munkát, amelyben a civilek szövetsége a jövőben szavazati joggal kíván részt venni. Hozzátette, hogy a BFT szeptember 10-ére tervezett ülését el kellett halasztani, mert a kormány a mai napig nem nevezte meg sem a tanácsba delegált képviselőjét, sem a tanács új vezetőjét.

A balatoni civilek állásfoglalásukban kifogásolták, hogy nem szerepel kellő súllyal az Új Széchenyi Tervben a Balaton. A vitairatból hiányolták a fejlesztések fenntarthatóságának kiemelését és a környezetvédelem prioritását. Úgy vélik, a Balaton - mint az ország második legnagyobb turisztikai desztinációja - nagyobb figyelmet és gazdasági támogatást kellene, hogy élvezzen. A megfogalmazott javaslat szerint a magyar egészségturizmus fontos részét kell, hogy képezze a termálvizek mellett a természetes gyógyvizek csoportja, kiemelt módon kezelve a turisztikai vonzerővel bíró természetes tavakat, köztük a Balatont és a Velencei-tavat.

A Balatonnal kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a legfontosabb kitörési pont a rehabilitációs és sportra épített egészségturisztika lehet, amely alkalmas a szezon meghosszabbítására is. A vitairat erre vonatkozó részével kapcsolatban a szövetség hangsúlyozta: a Balaton vízbázisának védelme, a karsztvízkészlet megőrzése kiemelt jelentőséggel bír, de szükség van a regionális vízellátó rendszerek új alapú stratégiáinak kidolgozására, a térség csapadékvíz-problémáinak megoldására és az egyéb vízkivételek ellenőrzésére is.

Az Új Széchenyi Terv vitairatához eddig közel 500 szakmai javaslat érkezett - tájékoztatott szeptember 15-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján. A minisztérium tájékoztatása szerint jövő héten indul a javaslatokat megvitató szakmai konzultációsorozat. A javaslatok feldolgozását követően indítja be a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztésért felelős tárca az Új Széchenyi Terv honlapját, melyen a javaslatok is szerepelnek majd. A két tárca hét, nagy nyilvános szakmai konzultációt szervez, melyből az elsőre e hónap 24-én kerül sor. Maga a Széchenyi Terv jövő év január 15-én indul. (MTI)