A egyezségnek az Európai Bizottság tanulmánya szerint pozitív hozadéka lesz: öt év alatt 50 százalékkal, 50 millióról 75 millióra nőhet az utasforgalom a két kontinens között. Az utasok öt év alatt 15 milliárd eurót takaríthatnak meg, és 80 ezer új állás jöhet létre a két kontinensen összesen.
Az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt úgy vélte, hogy a tagállamok és az Egyesült Államok közti kétoldalú légi közlekedési megállapodások ellentétesek az uniós joggal, ezért szorgalmaztak olyan légi közlekedési megállapodást az EU és az USA között, amely mindkét oldalon szolgálja a fogyasztók érdekeit, valamint modellként szolgálhat a további liberalizáció számára. Az EU– USA „nyitott égbolt” megállapodásra irányuló tárgyalások a 2003 júniusában megrendezett EU–USA csúcstalálkozón indultak. Azóta mintegy tizenegy tárgyalási forduló zajlott le. Az egyezménytervezet első változata 2005 novemberében született meg, további tárgyalásokat követően 2007 márciusára körvonalazódott végre olyan megállapodás, amely mindkét fél számára elfogadható.
Szabad verseny az Atlanti-óceán felett
A megállapodás célja az Unió és az Amerikai Egyesült Államok légiszolgáltatási piacainak egységesítése. Az új egyezmény értelmében a jövőben bármely uniós és amerikai légitársaság szabadon repülhetne bármely EU-n belüli és amerikai repülőtér között, és a korábbiaktól eltérően nem korlátoznák a transzatlanti járatokat üzemeltető társaságok számát. Vonatkozik ez az európai közös repülési övezethez tartozó országokra is, így az EU-tagokon kívül a Balkán, Norvégia és Izland légitársaságaira. Mindez azért is jelentős eredmény, mert az USA első ízben és egyoldalúan garantálja a szabad légiforgalmat az utasforgalom terén. Továbbá Amerika elismerte az európai biztonsági intézkedések hatékonyságát is, amely abban nyilvánul meg, hogy az öreg kontinensen végrehajtott óvintézkedéseket figyelembe veszi és elfogadja.
Lesz-e árzuhanás?
Néhány hónap múlva talán még több potenciális utas számára lesz elérhető az „ígéret földje”. Az Amerikát Európával összekötő légifolyosók eddig is a legforgalmasabbnak számítottak világszinten, mintegy 60 százaléka a járatoknak a két kontinens között repül. A tervek szerint október 28-tól hatályba lépő megállapodásnak köszönhetően az eddiginél is több légitársaság járata közlekedhet az Unió és az USA között az általuk szabadon meghatározott útvonalon. Miután a verseny élesebbé válik, vélhetőleg a jegyárak csökkentése várható – ezáltal még többen engedhetik meg maguknak a tengerentúli utazást. Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy az egyezmény hatására nem feltétlenül zuhannak majd a jegyárak. Vannak, akik mindössze 5-10 százalékos árcsökkenést várnak a hatályba lépést követően. Angol légi közlekedési szakemberek becslései szerint a kezdeti években tízszázalékos jegyárcsökkenésre lehet számítani az Egyesült Államokba tartó járatoknál.
A verseny tisztaságára mindkét fél nagy hangsúlyt fektet. Torzíthatják a légitársaságok versengését, valamint piaci pozícióikat az egyik vagy másik oldalon fellépő nyílt vagy burkolt állami támogatások. Éppen ezért fontos, hogy mind amerikai, mind európai részről az üzleti szereplők teljes körű betekintést nyerjenek egymás eljárásaiba.
Jut is, marad is
A légi fuvarozásra vonatkozó korlátozások nagy része megszűnik a megállapodás hatályba lépésével. Az egyezmény – az amerikai légitársaságok védelmében – nem terjed ki az USA belső légiforgalmára. Nem változott továbbá az a törvény sem, amely a külföldiek tulajdonszerzését korlátozza az amerikai társaságokban. Noha a jövőben európai vállalatok is érdekeltséget szerezhetnek amerikai társaságokban, valamint új piaci szereplőként részeseivé válhatnak az amerikai légi szállítási programoknak, de 25 százaléknál nagyobb részesedést a jövőben sem szerezhetnek USA-beli légitársaságban, ami azt jeleni, hogy semmiképpen sem gyakorolhatnak ellenőrzést az Egyesült Államok légicégei felett. Arra sem kapnak jogot, hogy az Egyesült Államokban saját légitársaságot alapítsanak.
Türelmetlenül várják a nyitást
A Delta Air Lines sürgeti a közlekedési miniszterek EU-tanácsát, hogy fogadják el az amerikai kormány és az EU megbízottjai között született megegyezéstervezetet, melyszerint a transzatlanti piacon teljesen megszüntetnék az eddigi szabályozást. A Delta szerint ez a szabadság hatalmas segítséget jelentene annak a több millió utasnak, akik évente az USA és Európa között utaznak – fejtette ki véleményét Jerry Grinstein, a Delta vezetője. Mindez új korszakot indítana a transzatlanti közlekedésben, és serkentené a versenyt. A Delta mint az Atlanti-óceánt átszelő legnagyobb amerikai légitársaság 2006-ban több mint ötmillió utast szállított ezen az útvonalon. Azonban a jelenlegi szabályozás megakadályozta, hogy a Delta Atlanta, a világ legnagyobb légicsomópontja és a Heathrow, a világ legnagyobb nemzetközi reptere között járatokat indítson. Nagyon fontos lenne a Deltának Heathrow-ra eljutnia, valamint komolyabb pozíciókhoz szeretne jutni az európai piacon. A Delta új járatokkal kívánja növelni nemzetközi jelenlétét, hogy utasai akkor és oda utazhassanak, amikor és ahova szeretnének. Egy szabadabb vagy kevéssé szabályozott légiszolgáltatás hatalmas hasznára válna az utazóknak, a légitársaságoknak és természetesen a szállítmányozó cégeknek az USA– EU piacon, mivel új lehetőséget teremtene a kényelmesebb és versenyképesebb szolgáltatásokra a két kontinens között – emeli ki a légitársaság közleménye.
Bővülhet a repertoár
Németh Krisztina, a Malév kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, az új egyezmény felváltja a jelenlegi, Magyarország és az USA közötti légügyi egyezményt. Ez lehetőséget biztosít, hogy a jelenlegi három USA-beli célállomás helyett – New York, Chicago és Los Angeles, utóbbi csak közös járat lehet egy amerikai fuvarozóval – az Egyesült Államok bármely városába indíthassa járatait a Malév. Ez elvi lehetőséget biztosít arra, hogy bármely USA-pont elérhetővé váljon Budapestről közvetlenül vagy más európai vagy amerikai gatewayen keresztül. A gyakorlatban a Malév utasai ebből a Malév és az American Airlines együttműködésében üzemeltetett közös járatok tekintetében profitálhatnak. „A jelenleg rendelkezésre álló flottával a már meglévő hosszú távú járatokat kívánjuk eredményesen üzemeltetni, de természetesen azt is folyamatosan vizsgálni fogjuk, hogy célszerű-e az új open sky egyezmény adta lehetőségekkel – a saját jogon üzemeltetett járatok bővítésével – élni – fűzte hozzá Németh Krisztina. – A Malév mint a Oneworld légiszövetség tagja együttműködését az amerikai célállomások tekintetében már a liberalizáció bejelentése előtt is a Oneworld vezető légitársaságával, az American Airlinesszal tervezte, ezen a közeljövőben sem kíván változtatni.”
A környezetvédők aggályai
Noha az egyezmény várhatóan olcsóbbá teszi a repülést a két kontinens között, vannak olyanok, akik az árnyoldalát is látják. A légi közlekedési ágazat számos negatív környezeti hatással jár, és jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. A megnövekedett repülőforgalommal ezek a hatások előreláthatólag tovább erősödnek. Caroline Lucas, az Európa Parlament képviselője úgy véli, a járatszámbővülés fokozza az üvegházhatást károsan befolyásoló gázok kibocsátását is. A nyitott égbolt megállapodás résztvevői ezzel szemben hangsúlyozzák: szorosan együttműködnek a téren, hogy javítsák az üzemanyag-hatékonyságot, és csökkentsék a légi közlekedés károsanyag- kibocsátását.
Interkontinentális fapados?
Új légitársaságot alapít a Ryanair kiötlője és fő tulajdonosa, Michael O’Leary: a cég Európa és az USA között kínál majd kedvezményes áron utazásokat. A Ryanairhez hasonlóan az új társaság sem a kényelméről lesz ismert, ugyanakkor a jelenlegi árak töredékéért lehet majd a kontinensek között utazni. Michael O’Leary a Bloomberget úgy tájékoztatta, hogy egy-egy tengerentúli járatra már 12 dollártól is vehetünk jegyet. Az új légitársaság is másodlagos légikikötők között működtet majd járatokat. A tervek szerint Európában London Stansted, Dublin és Frankfurt-Hahn lesznek az állomások, míg az USA-ban New York, San Francisco, San Diego, Boston, Dallas és Florida közelében fognak landolni a gépek.