A magas szintű találkozó központi témája az a kérdés volt, hogy hogyan válaszolhat érdemben a turizmus a globalizáció kihívásaira. A konferencia vitapontjainak alapját az OECD-nek a turizmus és a globalizáció kapcsolatáról szóló, frissen készült jelentése adta. A dokumentum, közel 30 ország turizmuspolitikájának stratégiai megközelítéseit tartalmazza arra vonatkozóan, hogy milyen módon, illetve mely eszközökkel tehető versenyképesebbé a turizmus ágazata az adott országokban. A konferencia egy közös akcióterv aláírásával zárult.

A meghívottak kiemelték: napjaink turizmusát, így magát a turizmuspolitika formálást is közvetlenül meghatározzák a globális kihívások. Jelentős kihívást jelent a tagállamok számára a hirtelen megjelenő, mérhetetlen gazdasági potenciállal bíró új desztinációk, mint pl. Kína, Oroszország és India turisztikai kínálata. A mindennapok kihívásai közé tartozik a gazdasági, a társadalmi, a környezeti, illetve a szervezeti fenntarthatóság biztosításának módja a turizmusfejlesztésben.

A jelenlévők megállapították, hogy a kormányzat kulcsszerepet tölt be mind az átfogó stratégiaformálásban, mind a végrehajtásban. Felelős azért, hogy az „átfogó kormányzás” (whole governence approach) szemléletét magáénak vallva koordináljon nem csupán a turizmust érintő ágazatok között, de – széles körű konzultációval közvetítsen a különböző kormányzati szintek, az önkormányzatok és a gazdaság szereplői között. A versenyképesség fokozása érdekében a tagállamok többsége szükségesnek tartja a decentralizációs törekvések erősítését, különös tekintettel az európai tagállamokra.

Az eseményen Magyarországot Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár képviselete, aki részt vett a decentralizáció témakörében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Hozzászólásában a magyar turisztikai szervezeti rendszer átalakításáról tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy a hazai turizmuspolitika alakításában mérföldkő és úttörő munka volt a 2005-ben elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, mely keretet nyújt a desztináción alapuló, decentralizált szervezeti rendszer kialakításához. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar turisztikai desztinációk közép- és hosszú távon a nemzetközi versenyben csak akkor képesek tartósan sikeresek és eredményesek lenni, ha a ma még jórészt csak marketing- és információs tevékenységeket ellátó turisztikai szervezetekből professzionális TDM-szervezetek lesznek, amelyek irányítják, stratégiailag menedzselik a térséget.