„Magyarország egészségturisztikai potenciálja a termálvízben rejlik” – vélik az Országos egészségturizmus-fejlesztési stratégia (OEFS) szerzői. Hazánk kétségkívül a termálnagyhatalmak között található 1372 termálvízkútjával, amelyből 197 elismert gyógyvíz. A finanszírozás kérdése már problémásabb. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár például 2003-ban gyakorlatilag befagyasztotta a kezeléseket végző szolgáltatóknak nyújtott támogatásokat. Ez viszont egyre kevésbé fedezi a növekvő fenntartási költségeket, és az egyes kezelések valós piaci árának csak 15-40%-át teszi ki. Ezért is sürgetik az OEFS összeállítói a külföldi állami, valamint magánbiztosítók bevonását a kezelések finanszírozásába. A hazai gyógyfürdők polgárjogi szerződés keretében bármely ország biztosítójával köthetnek finanszírozási megállapodást az adott ország állampolgárainak ellátására. Hazánkban 2005 óta az egyik legnagyobb német állami biztosító, a hamburgi székhelyű Techniker Krankenkasse áll szerződésben négy hazai szolgáltatóval – a margitszigeti Danubius-házakkal, a hévízi Rogner és Carbona szállodával, valamint a Sárvári gyógyfürdővel. Úgy tűnik, a szerződéskötés iránt lenne igény más hazai szolgáltatók részéről is, ezért a Techniker fontolóra veszi az együttműködést Hajdúszoboszlóval és Bükfürdővel. A Techniker abban az esetben köt szerződést egy gyógyhellyel, ha ügyfelei részéről az adott gyógyhely iránt jelentős az érdeklődés. Ugyanakkor a biztosító semlegességét megőrzendő nem ajánlhat konkrétan egy-egy szolgáltatót. Ha a biztosított határozott elképzeléssel rendelkezik, a biztosító rendelkezésre bocsátja a helyszíneket tartalmazó katalógusát. A Techniker biztosítottai számára az orvosi kezeléseket finanszírozza, az egyéb költségekhez – szállás, útiköltség – napi 10–13 euróval járul hozzá.
A gyógyászati város Magyarország egészségturisztikai fellegvárává válhat a Gyál és a Ferihegyi repülőtér közt félúton felépítendő, a tervek szerint munkahelyek tízezreit teremtő Medical City. A dr. Páli Jenő, a SOTE Neurokibernetikai Laboratóriumának vezetője által megálmodott intézmény őssejtterápiás és rehabilitációs központként működne, és kínai, orosz, indiai, japán, amerikai és európai finanszírozással valósulna meg. |
Ugyanakkor az OEP tájékoztatása szerint számos olyan eset előfordul, hogy a külföldi egészségturista a magánbiztosítójával áll olyan szerződéses viszonyban, amely alapján a nálunk igénybe vett kezelést az itt kapott számla alapján visszatérítik neki. Abban az estben, tájékoztat az OEP, ha egy uniós állampolgár azokat a fürdőgyógyászati ellátásokat kívánja igénybe venni, amelyeket a biztosító a jogszabályok értelmében a magyar biztosítottak számára is finanszíroz, az uniós polgár saját biztosítójától megigényli a szükséges „E” nyomtatványt, a kezelés költségét az OEP a fürdőnek megelőlegezi, majd utólag elszámol a polgár biztosítójával.
Közeledik a Közel-Kelet
Jelentős az érdeklődés az egészségturizmus iránt olyan országokban, ahol ugyan az állami szerepvállalás jelentős az egészségügyi feladatok ellátásában, de amennyiben egy adott kezelést hazai rendszerben nem tudnak biztosítani, azt külföldön oldják meg, ilyenek a közel-keleti térség egyes országai. Ez derült ki legutóbb Budapesten, a 2. európai egészségturizmus- kongresszuson. A komoly érdeklődést kiváltó rendezvényt a szaúd-arábiai központú, a királyi család vállalkozásaként számon tartott Al Raya International befektetési csoport finanszírozta. Az európai érdekeltségekkel is rendelkező Al Raya az ingatlanfejlesztés és az orvosi műszerek forgalmazása mellett egészségturisztikával is foglalkozik. Müncheni székhelyű, de párizsi, római és barcelonai képviselettel is rendelkező egészségturisztikai divíziójuk, a Seralux Company teljes körű ki- és hazautaztatási szolgáltatást biztosít az anyacég által szerződtetett intézményekbe. Az Al Raya szaúdi, illetve más, Öböl-országokból származó ügyfelei kifejezetten Európa kórházaiba és gyógyintézményeibe utaznak. A cég a szaúdi Egészségügyi Minisztériummal együttműködésben vállal kezességet az általa kiutaztatott páciensekért.
Fogak és babák A gyógyászati célból hazánkba látogató közel 350 000 fő többsége fogászati kezelésre érkezik hozzánk. A brit szigetek és Ausztria mellett Svájc, Olaszország, illetve Észak-Európa is jelentős küldőpiacnak számít. A britek száma jelentősen visszaesett a válság hatására – értesült a Délmagyarország. Az egészségturizmus dinamikusan fejlődő, de kevésbé ismert ága a babára vágyó párok által generált reprodukciós turizmus. Dr. Vereczkey Attila, a Ciris Nemzetközi Reprodukciós Intézet vezető főorvosa, alapítója szerint célországgá válhatunk ezen a területen. Ehhez hozzájárulhatnak egyrészt a 30–40%-kal alacsonyabb kezelési díjak, bár az ügyfelek számára az ár a szempontok közül a harmadik helyen szerepel. Nálunk bizonyos beavatkozások nagyobb szabadságot is élveznek, így liberálisabb szabályozás vonatkozik például az ivarsejt-adományozásra. A kezeltek egy része külföldről, elsősorban Olaszországból, Svájcból, Ausztriából, Németországból érkezik, de bejelentkeztek már az Egyesült Államokból is. Ezen országok pácienseiért hazánk Ukrajnával, Csehországgal, illetve Görögországgal és Ciprussal versenyez. |
A budapesti kongresszuson megjelent közelkeleti szakemberek egyike, a rijádi King Faisal Kórház és Kutatóközpont igazgatótanácsának elnöke, dr. Abdulaziz al-Nasser kifejtette, hogy térségükben Magyarország mint egészségturisztikai célország nem szerepel a köztudatban. Sabiba al-Aidroos, Abu-Dzabi Egészségügyi Minisztériumának képviselője ellenben megígérte, hogy felveszi listájára hazánkat mint az egészségturizmus lehetséges új helyszínét. A Dubaiból érkezett dr. Prem Jagyasi elmondta, hogy az Arab-öböl országainak lakossága rohamosan nő, míg a népesség egészségi állapota folyamatosan romlik a mozgásszegény életmód miatt, ez az egészségügyi szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezi. A közel-keleti szakemberek azzal a céllal is érkeztek, hogy együttműködési megállapodást kössenek egyebek mellett orvosképzésre vonatkozólag, amelynek keretében arab diákok hazai orvosképzése mellett növelnék a közös kutatások és továbbképzések számát. „Az Arab-öböl országainak döntéshozói projektpartnereket és tanácsadókat keresnek hazánkban a befektetési terveikhez. Elsősorban a gyógyvízhez kapcsolódó rehabilitáció terén jelentkezik érdeklődés, de ez a téma a befektetőknek még teljesen új, így további tanulmányokat és orvosszakmai meggyőzést igényel” – tájékoztatott a Magyar Turizmus Zrt. marketingigazgatója. Szűcs Balázstól megtudtuk, hogy különösen Szaúd-Arábia érdeklődik befektetési lehetőségek iránt. Hogy ennek nyomatékot adjanak, a királyság tárgyalásra hívta az Egészségügyi Minisztérium, valamint a magyar idegenforgalom felső vezetését. A meghívásra a remények szerint jövőre a szaúd- arábiai Jeddahban megrendezésre kerülő egészségturisztikai kongresszuson kerülhet sor. Mint azt lapunk Mezősi Csillától, az MT Zrt. egészségturizmus szakértőjétől megtudta, az áprilisi budapesti kongresszus csupán a kezdete egy hosszú folyamatnak; korai lenne még konkrét lépéseket várni, hiszen Magyarország a legteljesebb mértékben szűz terep a közel-keleti arab országok számára. Mezősi tapasztalatai szerint hazánk elsősorban a gyógyvíz révén elvégezhető rehabilitációs, illetve utókezelések esetében számíthat a térségből jelentős forgalomra. Mezősi úgy látja, nagyban megkönnyítené a térség egészségturistái megnyerését, ha hazánk szomszédjaival, mondjuk a visegrádi négyekkel együttműködve lépne fel. A Magyar Fürdőszövetségnél érdeklődésünkre közölték: a Közel-Keletről eddig még megkeresés nem érkezett hozzájuk.
Roham az Unióból?
Az egészségturizmus Európán belüli mozgását jelentős mértékben elősegítheti az a készülő, optimista hangok szerint akár idén hatályba lépő uniós direktíva, amelynek értelmében a másik tagállamban kezelést igénybe venni kívánó uniós állampolgár számára nem lenne kötelező saját országa egészségbiztosítójának jóváhagyását kérni a visszatérítéshez, hanem az automatikusan megtörténne. Mint azt az EÜM sajtóosztályán megtudjuk, az Európai Bíróság esetjogán alapuló jelenlegi magyar szabályozás szerint ma is léteznek már olyan kezelések, amelyek egy másik tagállamban előzetes engedély nélkül is igénybe vehetők, például a háziorvosi, fogászati és járóbeteg-ellátás. Ezen esetekben legfeljebb az a költség kerül megtérítésre, amelyet a biztosító a hazai szolgáltatónak fizetne, ha az ellátást itthon vették volna igénybe. Az EÜM sajtóosztályától megtudtuk, hogy az új irányelvtervezet egyik célja épp az esetjogban már kialakult elvek rögzítése, a tervezet kórházi ellátásnál bizonyos feltételek teljesülése esetén továbbra is meghagyja az előzetes engedélyezés lehetőségét a tagállamoknak, továbbá azt a főszabályt, hogy a belföldi költségmérték kerül megtérítésre, amelynek maximuma a tényleges költség. Szakemberek szerint a tervezett direktíva révén emelkedik a szolgáltatások minősége, ez ösztönzőleg hat az utazási kedvre, de tömegek nem fognak megindulni, inkább a határokon átnyúló régiókban növekszik meg a forgalom. Arra az aggodalomra, hogy ha egy intézmény túl népszerűvé válik, az tovább növeli a várólistákat, Luigi Bertinato, a Veneto Tartomány Nemzetközi Egészségügyi Hivatalának igazgatója úgy reagált, hogy az ilyen helyet elkerülnék a páciensek.