A pálinka mint nemzeti kincs védelme, fellépés a kulturált fogyasztásért, eredet- és minőségvédelem, tájékoztatás, a szakmaiság képviselete, nemzeti pálinkastratégia kidolgozása – ezeket a feladatokat látja el a Pálinka Nemzeti Tanács. A szervezetet a 2008-as pálinkatörvény hozta létre az európai uniós oltalom alatt álló híres magyar gyümölcspárlat védelmére. A törvény fogalmazza meg azt is, hogy a 13 tagú Pálinka Nemzeti Tanácsnak együtt kell működnie a közigazgatási szervekkel és a fogyasztóvédelmi hatósággal is. Utóbbit csütörtökön szentesítették egy együttműködési megállapodással. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot a törvény felhatalmazza arra, hogy fellépjen a tisztességtelenül kereskedők ellen. Ellenőrizhetik a pálinkareklámokat, felléphetnek azok ellen, akik kiskorúaknak adnak el szeszes italt és ellenőrizhetik azt is, hogy a pálinka megfelel-e a minőségi követelményeknek. Az európai uniós oltalom alapján ugyanis csak az az ital használhatja a pálinka megnevezést, amely csak Magyarországon termett, érett gyümölcsből készül, adalékanyagok nélkül, s legalább 37,5 fokos. A törvény azt is előírja, hogy az előállítás minden fázisának, így a cefrézésnek, érlelésnek, párlásnak, palackozásnak is Magyarországon kell történnie. Talán épp ennek a szigorú szabályozásnak köszönhető a pálinka utóbbi években felívelt népszerűsége, s a két együttműködő hatóság egyetért abban, hogy ennek a minőségnek a védelme kiemelt céljuk.