A komor jóslatok és előrejelzések, úgy tűnik, nem váltak be- ezt bizonyította az idei Pow Wow is. A májusi San Franciscó-i rendezvényen ugyanis rekordszámú résztvevő jelent meg – és csúcsot döntött az ott kötött üzletek száma is. Az amerikai utazási ipar éves vására a legnagyobb szakmai találkozónak számít – az elmúlt években azonban szinte mindenki elégedetlen volt. A részt vevő amerikai cégek, városi turisztikai szervezetek, nemzeti parkok, hotelek és autókölcsönzők a kevés tengerentúli vásárlóra, azaz jövendő partnerre panaszkodtak, az eseménynek otthont adó város vezetői pedig úgy látták, nem kap elég nyilvánosságot az esemény – vagyis nem tudják népszerűsíteni magukat. Márpedig a vendéglátóváros – idén San Francisco, tavaly Orlando – több millió dollárt fordít a nagyszabású esemény előkészítésére és lebonyolítására!

Az idei Pow Wow, úgy látszik, véget vetett a pesszimizmusnak. Az eseményen megjelent 1500 amerikai cég képviselője örömmel látta, hogy a világ négy égtája felől érkező 3000 utazási szakember megtölti a San Francisco belvárosában levő Moscone konferenciaközpont termeit. A legtöbb vásárló Kínából, Brazíliából, Dél Koreából és Oroszországból érkezett. Ami azért is érdekes, mert a hagyományos piacnak számító Kanada, Németország, Olaszország polgáraival ellentétben ezen országokból csak vízummal lehet belépni az USA-ba. A vízumkiadási gyakorlat – amit mi, magyarok szinte már elfelejtettünk – pedig igencsak bürokratikus és hosszadalmas.

A brazilok, kínaiak, koreaiak és oroszok ennek ellenére egyre többen jönnek az USA-ba, és elsősorban ők növelték meg az egy főre eső turisztikai bevételt, amely tavaly már 4000 dollárt tett ki. Az USA-ban 2010-ben 60 millió turistát regisztráltak – ebből 29 millióan érkeztek az óceánon túlról. Az éves turisztikai bevétel így 144 milliárd dollárra nőtt, az ágazat több mint 8 százalékkal részesedik az ország GDP-jéből. A jó eredményben több tényező is szerepet játszott: a válság múltával nőtt az utazási kedv, a dollár továbbra is gyenge, a terrorveszély csökkent, és az elektronikus beutazási engedélyeztetési eljárás (ESTA) is bevált. Ami pedig a jövőre nézve kedvező: a beutazási illeték 14 dolláros díjából országmarketing-kampányt indíthatnak. Már az idén 10 millió dollárból, jövőre 100 milliós keretből gazdálkodhat az erre a célra felállított szervezet, a teljes keretösszeg pedig 200 millió lesz.

Az amerikai utazási szakma ennek ellenére további lépésekre sarkallja az USA kormányát.

A legkritikusabb pont továbbra is a vízumkiadás. Kínában 120, Brazíliában pedig akár 145 napba is (!) telhet egy beutazási engedély megszerzése – csoda, hogy ennek ellenére évente 400–600 ezer ember kivárja ezt. A cél a várakozási idő lerövidítése és a vízummentes országok körének bővítése. Ez utóbbit az USA kormánya egyelőre nem akarja, joggal tartva az illegális bevándorlók beözönlésétől. A könnyítés melletti érvek sem kevésbé erősek. Az elmúlt tíz évben az USA gazdasága legalább 859 milliárd dollárt vesztett azzal, hogy részesedése a világ turisztikai iparából folyamatosan csökkent. Az iparág 1,8 millió amerikainak ad munkát közvetlenül. Az amerikai statisztikai adatok fényében bizonyosnak látszik, hogy minden egyes turizmusba fektetett dollár 8-10 dolláros újabb befektetést „fial” a gazdaság más területein, a turizmus pedig két évtizede minden esztendőben plusszal zárt: tavaly 32 milliárdos pozitív egyenlege volt az amerikai idegenforgalomnak.

A szállodások, autókölcsönzők, utazási irodák és városi turisztikai hivatalok most mindenesetre optimisták. A San Franciscó-i háromnapos rendezvény sikere reménnyel töltheti el őket, hogy jövőre még többen keresik meg az országot – és persze még többet költenek ottlétük alatt…

Optimista magyarok

Idén mindössze három magyar utazási iroda jelent meg a vásáron. A Tensi, a Morton’s és a Haris Travel Club képviselői is osztották az amerikaiak optimizmusát, mert úgy látják: nő az érdeklődés az USA iránt. A vízumkiadás egyszerűsítése és a dollár gyengesége egyaránt fontos tényező a magyar turisták számára.

A legtöbben eddig 2000-ben lépték át az amerikai határt, de a 60 ezres számot azóta sem sikerült elérni. A magyarok átlagosan tíz napot töltenek a tengerentúlon, és naponta 200 dollárt költenek személyenként.