Hazánkban jelenleg több mint negyven különböző logó hirdeti az adott termék magyar eredetét, és számtalan üzletlánc kampányol azzal, hogy hány százalékban értékesít hazai terméket. Ugyanakkor a „magyar termék” mint márka vagy mint védjegy szabályozatlan jogi kategória. Bárki bejegyeztethet ilyet, olyan szabályok nélkül, amelyek kizárnák a megtévesztés lehetőségét. "Nincs meghatározva, mi minősül magyar terméknek. Elég, ha itthon csomagolják az adott árut, vagy csak Magyarországon értékesítik azt" – hangzott el tegnap a Kézműves magyar ízek vására beharangozása alkalmából tartott háttérbeszélgetésen. Éppen ezért jött el az ideje annak, hogy miniszteri rendeletben határozzák meg a magyar termék fogalmát az élelmiszeriparban – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Miniszté­rium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. A magyar termékről szóló miniszteri rendelet túl van az egyeztetésen, és ha nem kell uniós jóváhagyásra küldeni Brüsszelbe, akkor hamarosan – akár már a jövő héten – aláírhatják. Ha uniós jóváhagyás is szükséges, akkor az eljárás három hónapig is eltarthat. Kardeván kiemelte, a rendeletben azt szabályozzák, mi számít száz százalékban magyar élelmiszernek, s milyen feltételeknek kell megfelelni a kézműves, hagyományos és pré­mium terméknek. Példaként említette, hogy száz százalékban magyar élelmiszernek számít majd, ha maximum öt százalékban használnak külföldről származó árut – például nálunk nem termő fűszert – a feldolgozás során. Az államtitkár elmondta azt is, január 15-ig tartott a hungarikumról szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetése. A beérkezett észrevételeket most dolgozzák fel, majd a dokumentumot várhatóan még az év első felében a parlament elé terjesztik. (forrás: Kecskeméti Lapok)