550 éve koronázták királlyá Mátyást, aki Európában szinte elsőként vette át az itáliai reneszánsz kultúrát. Ez adta a kiindulópontot az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak (OKM) a Reneszánsz Év meghirdetésére. Az elképzelés igen tágan értelmezi a reneszánsz fogalmát, mert nemcsak Mátyás király korára kíván visszatekinteni, hanem ideszámítja a jelen kreatív kultúráját, a modernizáció megnyilvánulásait is. Az OKM 4 milliárd forintot különített el a Reneszánsz Évre, ebből programok támogatására 1,6 milliárd jut. 2,4 milliárd a közművelődési, a művészeti és a közgyűjteményi területek között oszlik meg. A Reneszánsz Év önálló logója elkészült, a programirodától ezt és a kommunikációhoz segítséget mindazon települések, intézmények megkapják, amelyek csatlakoznak a Reneszánsz Évhez. A Magyar Turizmus Zrt. – amely egyébként a „Vizek évét” tartja – kül- és belföldi hálózatával és szokásos marketingeszközeivel vesz részt a programban.
Rubovszky Rita, a Hungarofest Kht. ügyvezető igazgatója szerint az OKM átfogó kulturális évadja nemcsak hazai programsorozat, hanem számos nagy fejlesztés is elindul a reneszánsz gondolat jegyében. A budai várban arra készülnek, hogy reneszánsz szőlőskerteket, zöldségés füvészkerteket létesítsenek az egykori várudvarban. Elkezdődik Vitéz János egykori dolgozószobája, a „Studiolo” a felújítása Esztergomban. A Sárospataki Várban reneszánsz látványkonyhát alakítanak ki. 2008 a nagy kiállítások, a támogatott nagy projektek, a pályázatok, a tudományos konferenciák, fejlesztések, valamint a kultúra értékét népszerűsítő kis helyi és nagy, országnépszerűsítő rendezvények éve lesz. Az OKM célja az is, hogy középpontba állítsa a magyar közművelődést. Más pályázatok új perspektívát kínálnak a hazai könnyűzenének, a népművészetnek és a közösségi művészetnek. „Számomra a legkedvesebbek a Reneszánsz Évben azok a lehetőségek, amelyek modern kontextusba helyezik az eredeti reneszánsz életérzést: az önfeledt vásári szórakozást, a közösségi együttlétet és a magas kultúrát. Hiszen ezek ötvözése jelenti az igazi reneszánsz kultúra mai megtestesülését és a jó értelemben vett kozmopolita kultúra bölcsőjét. Ilyen különlegesség lesz a Művészetek Palotája (MÜPA) előtt rendezendő reneszánsz nap is” – emelte ki Rubovszky Rita.
Ozorai Pipo tornái
Az ozorai várkastély 2007 nyarán felújítva nyitotta meg kapuit. A várkastélyt a firenzei születésű Filippo Scolari (Ozorai Pipo) 1416 körül kezdte el építeni. Olasz építésze a tolnai dombok közé varázsolt egy kora reneszánsz firenzei városi palotát. Termeiben idén a reneszánsz korszak építészeti és tárgyi emlékeit bemutató kiállítást rendeznek. A látnivalók sorát reneszánsz élményházzal bővítik, amelyben reneszánsz konyhát és borospincét rendeznek be, ahol a vendégek meg is kóstolhatják Pipo kedvelt ételeit és borát. Nyáron a Pipo-napokkal indul a reneszánsz programsorozat Ozorán. Július 12.–október 18. között szombatonként a reneszánsz lovagvár mindennapjaival és ünnepeivel ismerkedhet meg a látogató. Lesznek lovagi fegyverzetet és harcmodort bemutató lovagi tornák.
Kőfaragványok
Füzérradványban, a Károlyi-kastély földszinti, helyreállított teremsorában az országban egyedülálló eredeti reneszánsz kőfaragványok, díszítő elemek és berendezési tárgyak láthatók. A XIX. század végén Ybl Miklós tervei alapján felépült kastély belső tereit a századfordulón alakították át neoreneszánsz stílusban. Ekkor helyezték el, építették be a kastélyba azt a reneszánsz gyűjteményt, amelynek számos darabját a Károlyi család Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásárolta. Ezek korábban az itáliai reneszánsz palotákat díszítették. Idén láthatja először a nagyközönség az ókeresztény frízt magába foglaló, Velencéből származó alabástromkandallót is, amely a reneszánsz gyűjtemény legértékesebb darabja. A nyáron kezdődő rendezvénysorozaton reneszánsz muzsika és a zempléni fesztivál kastélybeli eseményei várják a vendégeket.
Visegrádi játékok
Mátyás Európa-szerte híres királyi palotájának rekonstruált maradványában május. 1–4. között a reneszánsz kort felelevenítő történeti játékokat rendeznek. A Mátyás Király Múzeumban több, Mátyás királyhoz és a reneszánszhoz szorosan kapcsolódó időszaki és állandó kiállítás tekinthető meg. Őszre elkészül a palotakápolna sekrestyéjének rekonstrukciója, és benne megvalósul a kápolna reneszánsz szobrászati alkotásait (Visegrádi Madonna, orgonaerkély, szentségház, Múzsák kútja) bemutató kiállítás. Elkészül a királyi palota Mátyás-kori lakosztályának enteriőrrekonstrukciója, ahol régészeti leletek, bútorok és egyéb berendezési tárgyak másolataival keltik életre a palota egykori életét. A Mátyás-kori Visegrádot bemutató virtuális kiállítás is készül. A Salamon-torony mellett a Reneszánsz étteremben reneszánsz lakoma, lovagitorna-bemutató rendelhető.
Főúri, városi és paraszt
A Királyi Régió Reneszánsz Évének rendezvénysorozata Veszprémben indult, s ez alkalommal Veszprém, a „királynék városa”, Tata, a „vizek városa” és Várpalota, „Mátyás király kedvenc helye” mutatta be idei évi reneszánsz programjait. A veszprémi Gizellanapok (május 9–12.); a „Viva, viva la musica!” (V. 24); a Kabóciádé gyermekfesztivál (június 17–22.), a Rátóti-napok (június 20–22.); a Vivace nemzetközi kórusfesztivál (július 31. és augusztus 4.) alkalmából reneszánsz elemekkel dúsították a programot (kosztümös felvonulások, lovagi tornák, kiállítások, reneszánsz zene, bál, gyermekrendezvények). Székesfehérváron március 28-án Mátyás király koronázásának emlékét ünneplik, május 17-én a reneszánsz zene és tánc iránt érdeklődőknek kedveznek, december 14- én Mátyás és Beatrix esküvőjének megidézésére kerül sor. A Nyugat-Dunántúlon még benevezhetünk a Hédervári-kastélyban február 29.-március 1. között a reneszánsz karneválra és bálra. Győr május 25-én Mátyás király udvarává alakul. Szombathelyen, a Savaria régi zenei műhely (augusztus 8–14.) alkalmából a koncertek során a reneszánsz, a barokk és a klasszikus kor muzsikája csendül fel. Körmenden, a Batthyány- kastélyban szeptember 27-én vérbő „parasztreneszánszt” rendeznek. Sárváron, a Nádasdyvárban a XIV. históriás napok (október 10–11.) gerincét ezúttal a reneszánsz képezi.
