A romániai határátlépések számát tekintve 2006-ban a Moldovai Köztársaság állt az élen (24,68 százalék, ennek nagy része átmenő forgalom) Magyarország (22,64%), Ukrajna (7,18%), Bulgária (6,61%) és Németország (5,68%) előtt. A magyar beutazás kissé hullámzó, és jellegében enyhe változást mutat. Tavaly csökkent a határon átlépők száma, de a becslések szerint nőtt a vendégek és a vendégéjszakák száma. 2006-ban 18,992 millió vendégéjszakát regisztráltak a romániai szálláshelyeken (+3,4%-os növekedés 2005-höz képest), ennek döntő hányadát (15,750 millió) a belföldi vendégek töltötték el (+5,6%). Ezzel szemben csökkent a külföldi vendégéjszakák száma (3,242 millió, –6,4%), amely így alig haladja meg a teljes forgalom 17 százalékát. A statisztikákból az látszik, hogy a magyar beutazóforgalomban szembetűnően alacsony a regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma. Ennek oka feltehetően, hogy honfitársaink előszeretettel választják az erősen adóelkerülő magánszállásokat.
A román kiutazás 2005-ben 24,7 százalékkal 8 905 764 millióra nőtt. Románia turisztikai bevételei becslések szerint 1,5 milliárd euróra rúgtak tavalyelőtt, ami a nemzeti össztermék GDP 1,5 százalékát jelentette. A turisztikai egyenleg pozitív, 2005-ben 150 millió euró volt.
A legnépszerűbb turisztikai régiók
Délkeleti szomszédunknál nincsenek turisztikai régiók. A kínálat jellege szerint hat kategória szerinti felosztásban (gyógyfürdők, tengerparti üdülők, hegyvidéki üdülők, Duna-delta, Bukarest és a megyeszékhelyek, valamint egyéb) követik nyomon a turizmus alakulását. 2006-ban a legtöbb vendégéjszakát (5 752 723) Bukaresten, illetve a megyeszékhelyeken regisztrálták, vagyis a turisztikai termékek terén a városlátogatás és az üzleti turizmus vezet. Második helyen a gyógyturizmus áll 5 453 844 vendégéjszakával. Herkulesfürdő, Félixfürdő, Szováta, Tusnád, Borszék, Olanesti már a monarchia idején is közismertek és közkedveltek voltak. A tengerparton a techirghioli sós, gyógyiszapos és a nemzetközi hírű Gerovital-kezelésekkel érnek el nagyszerű eredményeket. (A gyógyfürdőket igénybe vevők hatalmas száma a romániai szociális üdültetési rendszernek köszönhető.)
Harmadik legfontosabb termék a hegyvidék 2 062 047 vendégéjszakával. A vadregényes Kárpátok a síelésen túl mindenféle szabadidős és extrém sport kiváló terepe. Csak negyedik helyen állnak a tengerparti üdülőhelyek (686 502 ezer vendégéjszaka). A statisztikát erősen befolyásolja, hogy a megyeszékhely, Konstanca adatai nem ide számítanak.
A külföldi vendégéjszakák megoszlása hasonlóan alakul: 2 092 635 Bukarest és a megyeszékhelyek részesedése; a hegyvidékeken 234502, a gyógyfürdőkben 142 427, a tengerparton 61 812, a Duna-deltában 27 707 éjszakát töltöttek el a külföldi vendégek.
Állami és önkormányzati szervezetek
A Román Turisztikai Hivatal napjainkig a Szállítási, Építkezésügyi és Idegenforgalmi Minisztérium része volt, államtitkári rangú elnök vezette. Egyik vezérigazgatósága foglalkozott a turizmus nemzetközi kapcsolataival és az országpromócióval. Ez koordinálja a 16 külképviseletet is. Alig egy hónapja a hivatal átkerült a kis- és középvállalkozásokért és a kereskedelemért felelős – újonnan létesült – minisztérium keretébe. Belföldön csak az engedélyezési vezérigazgatóságnak működnek képviselői, a promóciónak nincsenek régiós állami szervezetei. Az információs kiadványokban központi információs hely nincs feltüntetve, csak a külképviseletek elérhetőségei találhatóak meg. A román törvények szerint azonban bármely önkormányzat tarthat fenn promóciós és információs szervezetet, sőt vállalkozások is foglalkozhatnak ezzel, de kötelező előírás erre nincs. Az önkormányzatok marketingszervezeteinek akcióit az állam támogatja, például ingyenes vásári részvételek révén. A helyi szervezeteket általában a helyi vagy megyei önkormányzatok tartják fenn. A helyi önkormányzatok a vendégéjszakák után kivetik a szállás árának 1-5 százalékát kitevő idegenforgalmi adót, amely közvetlenül a helyi költségvetést gyarapítja, nem kerül be az állami költségvetésbe. Viszont ezt az összeget nem kötelező turizmusra költeni. Az információs és promóciós szervezetek elérhetőségét Románia budapesti turisztikai képviseletének honlapján (www.romaniaturizmus. hu) találhatjuk meg.
Vannak megyehatárokon átnyúló szervezetek, ilyen a Hargita Turisztikai Egyesület vagy az Erdélyi Kárpát Egyesület, amely 13 helyen működtet turisztikai információs központot. A turisztikailag fejlettebb vidékekre jellemző az ilyen jellegű aktivitás. Most készül az országos hálózatra vonatkozó szabályozás és tervezet. A versenyképesség operatív programon belül 2013-ig több mint 40 millió eurót terveztek be e célra.
A kamaráknak nincs döntő jelentőségük a turizmusban, erősek viszont a szakmai szervezetek, amelyek a szakma kis- és közepes szereplőinek összefogását tükrözik: Romániai Bed and Breakfast Szövetség; Romániai Túravezetők Szövetsége; Román Gyógyturizmus- szövetség; Román Convention Bureau; Román Faluturizmus- szövetség, Utazásszervezők Szövetsége, Szállodaszövetség, a Román Turizmus Patronátusi Szövetsége és Román Ökoturizmus Szövetség.
Biztató gazdasági teljesítmények
A román gazdaság fejlődése biztató. Az infláció mértéke kivételével már teljesítették a maastrichti követelményeket, hamarosan beléphetnének az euróövezetbe. A nemzeti össztermék 2006-ban 7,4%-kal nőtt 2005-höz képest. A munkanélküliségi ráta 4,5%, az infláció 6,4% volt tavaly, és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A kedvező gazdasági környezethez tartozik, hogy az áfa a szállásokra 9%, minden egyéb szolgáltatásra 19%.
Az infrastruktúra-fejlesztési tervek különösen az autópálya- és közútépítések terén látványosak. A Nagylak–Nagyszeben–Bukarest– Konstanca autópálya az Országos Autópálya- és Közútkezelő Rt. optimista becslései szerint 2015-re készül el, az észak-erdélyi Brassó–Ploiesti vonal 2010-re Kolozsvárig, 2011-re Marosvásárhelyig, 2013-ra Brassóig ér. A Bukarest– Ploiesti autópályát 2010-re tervezik befejezni. A Romániába érkező turisták több mint 80 százaléka közúton érkezik, bár 14 nemzetközi repülőtér működik az országban, és tengeri kikötők is vannak.
Fejlesztések uniós támogatással
2007–2013 között a regionális operatív programokon, valamint a gazdaság- és vállalkozásélénkítési operatív programokon keresztül a kulturális örökség védelmére, a természeti erőforrások turisztikai hasznosítására, a szálláskapacitás növelésére, járulékos vonzerők fejlesztésére nyújtanak támogatást. A megpályázható összeg mintegy 500 millió euró. 110 millió euró áll rendelkezésre országpromócióra, márkaképzésre, valamint országos információs és promóciós irodahálózat kiépítésére. Emellett a román kormány a következő években több százmilliós turisztikai fejlesztési programokat tervez, amelyek elsődleges célterületei a gyógyfürdők, a hegyvidéki infrastruktúra és síterepek, valamint a Duna-delta és a tengerpart az ország turizmusfejlesztési stratégiatervezetének megfelelően. Ebben egyébként Magyarország kiemelt fontosságú küldőpiacként szerepel, több klasszikusnak számító küldőországot maga mögé utasítva – közölte lapunkkal Kerekes Gábor, a Román Turisztikai Hivatal budapesti képviseletének vezetője.
Kapcsolódó statisztikák:
Szálláshelyek Romániában (2005)
Határátlépések, szálláshelyi érkezések és vendégéjszakák