Nyilvánosságra hozta a World Economic Forum 2013. évi Turisztikai versenyképességi jelentését. A kétévenként kiadott összefoglaló 140 országot rangsorol turisztikai vonzerejük, továbbá a turisztikai ágazat fejlődési képességei alapján.
A jelentés megállapítja, hogy a 140 vizsgált állam közül a legjelentősebb javulást Panama könyvelte el az elmúlt két év során, amely az 56. helyről a 37-re ugrott. A kiváló természeti adottságokkal büszkélkedő ország előrelépése a rangsorban elsősorban az infrastruktúra komoly fejlesztésének köszönhető: a közúti, a vasúti és a légi közlekedés feltételei is jelentősen javultak. A szállodai kapacitás is bővült. A fejlesztések eredményeként a nemzetközi turistaérkezések száma az elmúlt évtized során megtriplázódott a Panamai Turisztikai Hivatal adatai szerint.
12 helyet ugrott előre a Fülöp-szigetek is az utóbbi két év során, a versenyképes árak, a természeti erőforrások gazdagsága, továbbá a turisztikai iparág kormányzati elismertsége miatt. A jelentés készítői kiemelik a Fülöp-szigetek turisztikai marketingjének és márkakampányainak hatékonyságát, ugyanakkor hangsúlyozzák: a kezdő turisztikai vállalkozások előtt számos adminisztratív akadály áll. A közúti infrastruktúra fejletlensége és a higiéniai hiányosságok is akadályozzák a további fejlődést. Örményország 11 helyet javított, ezzel a 79. a világranglistán.
Különösen a közbiztonság és az állami szabályozás javult jelentősen, ugyanakkor sikeresen visszaszorították az állami bürokráciát is a turizmusban. A vízumszabályok enyhítése és az internet rohamos terjedése is a turizmus fejlődése irányába hat.
Nagy mínuszban
A legnagyobb visszaesést Algéria mutatta, amely 19 helyet lépett hátra, elsősorban a biztonsági kockázatok, valamint a turisztikai ágazat alacsony szintű elfogadottsága miatt. A nemzetközi turistaérkezések jelentősen visszaestek az utóbbi két év alatt. Bahrain nemzetközi vonzereje is csökkent, különösen a környezetvédelmi aggályok figyelmen kívül hagyása és a gyors népességnövekedés miatt. Nagy meglepetésre 14 helyet esett vissza a listán a közismert és sikeres turisztikai desztinációnak számító Dominikai Köztársaság. Különösen a gyenge közbiztonság, a megbízhatatlan rendőrség, a magas adók és reptéri költségek játszottak közre az ország turisztikai versenyképességének csökkenésében.
Európai éltanulók
A lista élén egyébként immár ötödik alkalommal Svájc áll, a lista első öt helyét pedig európai államok foglalják el. Mi több, a top 20 ország közül 13 európai. Ausztria egy helyet javítva a harmadik lett, míg Spanyolország négy, Nagy-Britannia pedig két helyet ugrott előre. Franciaország négy hellyel csúszott lejjebb a listán, Görögország hárommal. Törökország ellenben 4 pozíciót javított helyezésén.
38. helyett 39.
Hazánk egy helyet csúszott vissza a globális versenyképességi listán a két évvel ezelőtti 38-ről a 39-re. Azt is el kell mondani ugyanakkor, hogy az előző évek során folyamatosan javítottuk pozíciónkat, ahogy erről két korábbi cikkünkben már beszámoltunk.
Érdemes megnézni azt is, milyen helyezést értünk el az egyes pontozási szempontok szerint. A szabályozási környezet szempontjából az előkelő 26. helyet szereztük meg, ellenben az üzleti környezet szempontjából már csak a 49. helyen állunk, míg az emberi, kulturális és természeti erőforrások területén csupán az 54. helyezésre futotta teljesítményükből.
A szabályozók szempontjából kiugróan magas és meglepően alacsony értékek is kijöttek. A külföldiek tulajdonlása szempontjából 16. helyen állunk, ellenben a szerzői jogok szempontjából csak a 91-en! A kormányzati jogalkotás szempontjából csak a 112. helyre kerültünk, ellenben az új vállalkozás elindításához csak minimális idő szükséges, ezért ebben a szempontból a 10. hely a miénk.
A környezeti fenntarthatóság szempontjából a 28-ak lettünk, pedig a turisztikai iparági fejlesztések fenntarthatósága szempontjából nagyon gyenge teljesítményt (102. hely) mutat az ország. A turisztikai infrastruktúra kiépítettsége jónak mondható (30. hely), az autóbérlés szempontjából maximális pontszámot kaptunk, a 100 lakosra jutó szállodai szobák számát tekintve azonban csak a 44-ek vagyunk.
Drága Magyarország!
Az áraink versenyképességét illetően nagyon elszomorító a kép: csupán 93-ak lettünk, amiben közrejátszanak a magas repülőtéri és jegyilletékek (84. hely), a vásárlóerő-paritás gyengesége (73. hely)., a magas üzemanyagárak (120. hely) és a magas adók (130. helyezés). A szállodai árak viszont igen versenyképesnek számítanak, a 12. helyen állunk ebből a szempontból.
A kormányzat turizmus melletti elkötelezettsége szempontjából csupán a 77. helyre jutottunk, pedig a kormányzat relatíve sokat költ a büdzséből az ágazatra (35. hely). A turisztikai marketing hatékonyságát tekintve nagyon lemaradtunk (108. hely), ellenben a turisztikai statisztikáink hibátlanok (5. helyezés).
Nem kaptunk túl jó eredményt a légi közlekedési infrastruktúra szempontjából (91.), pedig az 1000 lakosra jutó indulások számát tekintve hozzuk nagyjából az általános helyezésünket (36.).
A turisztikai ágazat társadalmi elfogadottsága terén nincs okunk az örömre: míg a turizmus GDP-hez való hozzájárulása szempontjából az 50-ek vagyunk, addig a turistákkal szembeni attitűd szempontjából csupán 116-ok vagyunk. Csupán 107. helyre kerültünk a fogyasztókkal való bánásmódot illetően.
Természeti erőforrásaink tekintetében csupán a 111. helyre futotta, míg a kulturális erőforrások tekintetében az előkelő 30. helyezést sikerült biztosítanunk magunknak.
A teljes jelentés elérhető a Letölthető fájlok menüpont alatt.
