A kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Stileth Nikoletta, a pápai N-Tours utazási iroda vezetője kezdeményezett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről részt vett Szunyogh Tibor, a NAV Központi Hivatala Rendészeti és Központi Ügyeleti Főosztály vezetőjének pénzügyőr századosa és szakreferense, a fogyasztóvédelemtől pedig dr. Bedecs Valéria, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője.

A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamarát dr. Rónai Fe­ renc jogtanácsos képviselte, a kamara kereskedelmi tagozatát pedig Orbán Dezső, a turisztikai szakosztály elnöke, Hanczné Mező Edina tagozati elnök, Hartmann József, az etikai bizottság tagja és Benecz Judit kereskedelmi tagozati titkár, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara és MKIK Turisztikai Kollégiuma képviseletében pedig Horváth József elnök vett részt a beszélgetésen.

A turisztikai szakmát képviselte a győri egyeztetésen Jakócs Áron, a Robinson Tours ügyvezetője, Ficsor Gábor, a Vis- ta Utazási Irodák Kft. győri irodavezetője, Vajthó Zoltán, a Gyopár Sport & Tour Kft. ügyvezető igazgatója, Stileth Nikoletta, a pápai N-Tours Utazási Iroda ügyvezetője, Nagy István, a Calippo Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. fuvarszervezője, Gál Imre, a Gál Busz Kft. ügyvezető igazgatója, Borbély Sándor a Pannonhalmi Borvidéki Bor Promóciós Kft.-től, valamint Takács Lászlóné a Noé Kft.-től.

A TÉMA NEM TARTOZIK A FOGYASZTÓVÉDELEMHEZ

A kerekasztal-beszélgetés a problémák felvázolásával kezdődött. Mint többen a szakmából elmondták, az illegális utazásszervezés több évtizede megkeseríti a tisztességes utazási irodák életét, nem beszélve a turisztikai résztvevők esetleges negatív megítéléséről. A szakmabeliek kifejtették, hogy az utazásszervezésre vonatkozó jogszabályok nem elég árnyaltak, és a mai napig nincs hatékony ellenőrzés ezen a területen. Szó esett arról is, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a fogyasztóvédelemnél is nagyobb szerepe kellene, hogy legyen ebben a témában, ám a résztvevők egy része nem tartja hatékonynak az MKEH munkáját, amelynek képviselőit egyébként szintén meghívták az egyeztetésre. Jakócs Áron elmondása szerint az MKEH nyitott az irodák problémáinak megvitatására, illetve a kerekasztal-beszélgetés tapasztalatainak utólagos megtárgyalására. Dr. Bedecs Valéria felvázolta, hogy a fogyasztóvédelemnek az utazási irodák tevékenységével kapcsolatban igen szűk jogköre van, ők csupán az utazási szerződésben foglaltakat tudják ellenőrizni. A fekete utazásszervezés esetén, amikor két magánszemély között zajlik az „üzlet”, nem ellenőrizhetnek, mivel csak társasággal, jogi személlyel szemben tudnak fellépni. A szakember emlékeztetett: az utazási irodák működésével kapcsolatos bejelentések az MKEH-hoz kerültek át 2013 elején. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője hozzátette, hogy a legális utazásszervezéssel kapcsolatban kevés bejelentés érkezik hozzájuk, ez azt jelenti, hogy túlnyomó többségében tisztességesen működnek a hazai utazási irodák.

A NAGYOBB ÜGYEKRE KELLENE ÖSSZPONTOSÍTANI

A feketeszervezés igen gyakran fordul elő az iskolákban. A kamara emiatt azt javasolja, hogy a Klebelsberg-központ írjon levelet az intézményeknek, amelyben kifejtik, milyen rizikót rejt az iskolai házi szervezés. Sok igazgató elgondolkodna a veszélyeken, és inkább szakértő szervezőt választana a későbbiekben.

Miután már szó volt a feketén szervezett iskolai síutakról és a buszok közúti ellenőrzéséről, illetve az egyes szervek kapacitásának hiányáról is, többen egyetértettek abban, hogy elsősorban adózási oldalról lehetne – és kellene – felelősségre vonni a cégeket, és nem elaprózódni például a személyszállítók ellenőrzésénél. Jakócs Áron a Robinson Tourstól elmondta, hogy a nagyobb mértékű, mikroközösségen kívüli és egyértelműen bizonyítható esetekre kellene koncentrálni, és a turisztikai szakmának is segítenie kell ebben azáltal, hogy a gyanús utazásszervezésről információkat szolgáltat a megfelelő szerveknek. Hanczné Mező Edina hozzátette továbbá azt is, hogy a NAV-nak nem a már regisztrált és adózó utazási irodákat kellene pluszterhekkel sújtania, hanem bármilyen módszerrel, de fel kellene kutatnia a feketézőket.

KI VIZSGÁLÓDJON AZ INTERNETEN?

Jakócs Áron hozzátette, hogy a sok emberhez szóló illegális utazásszervezés a legtöbb esetben az interneten szerveződik, ahol az egész országot is elérheti egy cég, és itt kellene megfogni őket. Dr. Bedecs Valéria azonban kifejtette, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség azt ellenőrizheti csupán egy weboldal esetében, hogy az üzemeltető betartja-e a honlap működtetésének feltételeit. Az, hogy a weboldalon megjelenő ajánlat valós-e, számukra irreleváns. Ők akkor vizsgálódhatnak ilyen esetben, ha valaki már megrendelte a szolgáltatást, és ezután tett bejelentést náluk.

DEFINIÁLNI KELL A FOGALMAT

Borbély Sándor a Pannonhalmi Borvidéki Bor-Promóciós Kft.-től felvetette, először azt kellene definiálni, hogy mi számít fekete utazásszervezésnek, hiszen ez nincsen árnyaltan, jogszabály szerint leírva. Jakócs Áron azt is hozzátette, hogy a jogszabályokat sokan még szakmán belül sem ismerik, és jogászok segítségével kellene megállapítani az illegális utazásszervezés fogalmát. Horváth Vilmos elmondta, hogy az üzletszerűségnek a rendszeres haszonszerzés a feltétele, azonban az már nincsen jogszabályba foglalva, hogy mit takar ez a rendszeresség. Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió csupán annyit mond ki, hogy az utasnak joga van a teljes értékű szolgáltatáshoz.

MI LEHET A MEGOLDÁS?

Bár többen úgy gondolták, hogy nem az utazási irodák feladata felkutatni az illegális utazásszervezőket, az egyes szervek kapacitásának hiányában és hatókörük szűkössége miatt Szunyogh Tibor szerint ezt a helyzetet csak összefogással lehet kezelni. Így felvetette azt az indítványt, hogy a szakma képviselői hozzanak létre munkacsoportot az érintett hatóságok és minisztériumok részvételével, hiszen a nagy volumenű lobbitevékenység következtében hatékonyan tudnának fellépni az illegális utazásszervezés ellen. Itt a prevenciónak is nagy szerepe lenne, hiszen az online és a nyomtatott sajtón keresztül értesülni lehetne az egyes esetekről, amelyek akár elrettentő példaként is szolgálhatnak. A kamara pedig tájékoztathatná azokat a cégeket, amelyek láthatóan illegálisan végeznek utazás- szervezést, hogy tevékenységük engedélyköteles.

Horváth Vilmos ezek után javasolta, hogy a gyanús eseteket az utazási irodások ezentúl ne közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hanem a kamarának küldjék, és ők továbbítják az ügyet az adóhatóság felé. Így biztosan eljut az eset az illetékesekhez, és az kivizsgálásra kerül, mivel a kamarának területi megállapodása van a NAV-val.