Tipikus horvát konyháról nem beszélhetünk, mivel az ország történelmének és földrajzi helyzetének köszönhetően az egyes régiókban más-más gasztronómiai hagyományok alakultak ki, talán ezért is hívják a horvát konyhát a „régiók konyhájának”.
Olasz hatás, fűszerekkel keverve
Isztrián nagyon kedvelik az olasz konyhát, a tengerparti részekre a tipikus mediterrán ízek és halételek a jellemzők. Az isztriai konyha alapja a változatos fűszerek használata: ételeiket rozmaringgal, bazsalikommal, majoránnával és zsályával ízesítik. Főleg roston vagy nyárson sütnek, hús helyett pedig általában halat esznek, az ételeket kevés zsiradékkal, olajjal készítik. Előszeretettel használnak fehér- és vörösbort szinte minden főételhez. A kontinentális és a mediterrán konyha összefonódik: halak, rákok, tenger gyümölcsei, kukoricaleves, köretként polenta (puliszka) nagyon kedvelt. Népszerű még a parázson párolt bárányhús burgonyával, a zöldséges rizottó, az isztriai szarvasgombás (tartuf) tészta és a kézzel készített surliće, azaz a házi nudli.
Roséto, hústál olívával, salátákkal
Az étkezéseink rendszerint rosétóval kezdődtek. Ez egy koktél, leginkább az aperol spritzhez hasonlítható, de horvát módra elkészítve, egészen különleges és hűsítő a meleg napokon.
Mivel kempingeket látogattunk meg sorban, a tanulmányút egyik legnagyobb meglepetése számomra az volt, hogy a helyi vendéglátósok milyen fantasztikus színvonalon működtetik ott az éttermeket.
Előételeik közül különösen ízletes az érlelt, illetve szárított sonka, a kulen szalámi, kolbászok, isztriai olívaolaj, bogyók és sajt, friss salátatál kíséretében (Poreć Lanterna Camping). Meleg előételként kínálták sok helyütt a tejszínes szarvasgombás tésztát zöldségekkel.
Fine dining és Surliće
Poreć kikötőjében igazi fine dining helyen jártunk, a Valamar Riviera Hotel éttermében, ahol a könnyű nyári ebéd részeként, előételként kalamáriszeleteket kínáltak tengerisügér-carpaccióval, habzó borral. Meglepő párosítás volt a sügérfilé tonhalszelettel, amelyet egy nagyon különleges, helyi teran borból és hagymából készült vörös mártás kísért kevés zöldfűszeres rizzsel. A Teran egyébként egy kissé savas, de nem túl testes, könnyű vörösbor, és észrevétlenül itatja magát. A desszert pedig málnás, belga fehér csokoládés, rebarbarás könnyű parfé volt mentalevelekkel és csokireszelékkel.
Igazi helyi ínyencség a kézzel készített házi tészta, a Surliće, ezt Krk szigetén kóstoltuk. Elég macerás dolog az elkészítése, nagyon vékony kis fapálcikákra csavarják a mi nudlinkhoz hasonló friss tésztát, majd a pálcáról lehúzzák, darabolják és vízben kifőzik.
Pincészetek, szép borok
Egy sajt-, bor- és olívakóstolást is érdemes betervezni a horvátoknál, különösen, ha olyan helyen járunk, mint a Poreć melletti Stancija Spin (Agrolaguna). Itt egyszerre kóstolhatjuk meg mindhármat, és még a sajtgyártás rejtelmeibe is betekinthetünk, amely több mint negyvenéves múltra tekint vissza. A borok közül pedig itt található az egyik legfinomabb Malvazija a Vina Laguna borháztól, de a magas ásványianyag-, különösen magas vastartalommal rendelkező Teran típusú Terra Rossát és a desszertbort, a Muscat Ruzát (rúzsa) sem szabad kihagyni.