„A hazai termelők áruinak bejuttatása a nemzetközi áruházláncokhoz, a nem tisztességes „árfelhajtó” tényezők kiszűrése, a magyar termékek piaci szerepének erősítése – ezeket a feladatokat vállalta magára többek között az ez év áprilisában megalakult Magyar Gasztro Térkép Klaszter” – mondta el Orsolyák Zoltán, a szervezet elnöke. A szakmai összefogás a Magyarországon működő, az élelmiszer gazdasághoz kötődő vállalkozásokat, egyéni termelőket tömöríti, így gasztroláncokat éppúgy, mint civil szervezeteket vagy éppen nemzetközi áruházláncokat. „Eddigi munkánk során kiemelten fontosnak tartottuk a kormányzati, vállalati és civil érdekek összehangolását, így ennek egyik megnyilvánulása a klaszter és a Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezésében először megrendezésre kerülő Magyar élelmiszeripari és beszállítói fórum és konferencia, melynek Szeged városa adott otthont – tette hozzá Orsolyák. A konferencia célja a hazai mezőgazdaságban, élelmiszeriparban tevékenykedő gyártók, termelők, forgalmazók piaci szerepvállalásának bemutatása, az érdekek összehangolása, továbbá a kormányzati és civil kezdeményezések, folyamatok megismerése.
„A mezőgazdaság, a hagyományos élelmiszertermelés elkötelezett híve vagyok, ezért örülök annak, hogy sikerült a kormányzatnak is hozzájárulnia ahhoz, hogy a jó minőségű magyar termékre igényt tartson a nagykereskedelem, a vendéglátás és a fogyasztók” – mondta el B. Nagy László kormánymegbízott. „Büszke vagyok arra, hogy Csongrád megye ad otthont először egy olyan szakmai rendezvénynek, amely nem csak beszél az együttműködésről, hanem konkrét lehetőséget teremtett arra, hogy a kistermelők beszállítói lehessenek a konyháknak, a vendéglátóknak és a multinacionális vállalkozásoknak. A kormányhivatalnak nem feladata, hogy ebben közreműködjön, de meggyőződésem, hogy erőltetnünk kell ezt az egymásra találást, mert ez gazdasági érdekünk, különös tekintettel itt Csongrád megyében, amely az ország éléskamrája” – fogalmazott a kormánymegbízott.
Felére is csökkenhet a „magyar termékek” köre
A magyar termékek piaci szerepének erősítésében kiemelt jelentősége van az ez év szeptemberében hatályba lépő magyartermék-rendeletnek, amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A jelölési rendszer egyik célja, hogy a vásárlók számára egyértelművé tegye a termékek származási helyét, összetételét. A Magyar Termék Nonprofit Kft. becslései szerint jelentősen vissza esik majd azon termékek száma, mely a „magyar termék” megjelölést használhatja, a mostani állapotokhoz képest. „Ha a teljes élelmiszerskálát nézzük, akkor jelenleg a termékek kb. 35-40 százaléka használ valamilyen magyar termékre utaló megjelenítési formát, ez az egy éves türelmi idő leteltével maximum a 10-15 százalékot fogja elérni” – magyarázza Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Fontos látni, hogy az egyes kategóriák esetében a gyártóknak nem átlagban, hanem tételenként kell eleget tenniük az elvárásoknak, így ez jelentős energiát és odafigyelést követel a termelőktől, hogy helyesen tudják meghatározni, az általuk gyártott termékek közül mi lehet majd a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” – tette hozzá az igazgató.
A jövő mezőgazdasága az utánpótlás-nevelésen is múlik
A hazai szakemberképzésben és az utánpótlás-nevelésben látja a fejlődési lehetőséget a mezőgazdasági gépforgalmazás piacán tevékenykedő Axiál Kft. A vállalat elindította a „Jövő Szakemberéért” Programját, melynek célja, hogy a szervezet bekapcsolódjon a közép- és felsőfokú szakoktatásba. „Azt látjuk, hogy egy-egy generációváltáskor egyre kevesebb jól képzett és motivált fiatal lép a nyugdíjba vonulók helyére” – mondta el Polyák Tamás, az Axiál Kft. minőségirányítási igazgatója. „Sőt, az országnak vannak olyan területei ahol úgynevezett „funkcionális munkaerőhiány” van, vagyis – bár kimutatható a munkanélküliség – egyes szakmákból, gépészből, gépkezelőből, mezőgazdasági gépszerelőből nem, vagy csak nehezen találni felkészült jelentkezőket. Hisszük, hogy a piaci verseny a jelen és a jövő mezőgazdaságában nem a termelők között dől el, hanem a termelési költségeken múlik, ami a 21. században kifejezetten technológia és gépi technika függő. Ehhez pedig képzett szakemberekre van szüksége minden piaci szereplőnek. Ennek érdekében szeretnénk a felnőttképzésbe bekapcsolódni szaktudásunkkal, akkreditált és OKJ-s képzésekkel” – tette hozzá az igazgató.
Beszállítói fórum: helyi termelők termékei a nemzetközi áruházláncok polcain
A konferencia egy beszállítói fórummal is kiegészül, mely során nemzetközi áruházláncok, vendéglátók várják termelők, potenciális helyi beszállítók jelentkezését annak érdekében, hogy a nagy áruházak polcain, az éttermekben a helyi, termelői áru is megjelenhessen. „Beszállítói stratégiánk szerves részeként, folyamatosan keressük azokat a helyi, jó minőségű termékeket gyártó, magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyekkel hosszú távú, stabil partnerségi viszonyt alakíthatunk ki” – mondta el Eötvös Barbara, a Tesco vállalati kapcsolatok menedzsere. „A mai esemény lehetőséget biztosít arra, hogy a térség kisvállalkozóinak bemutathassuk erőfeszítéseinket, valamint ők is megismerhessék a vállalatunk által kínált lehetőségeket. Célunk, hogy azok, akik kisvállalkozóként ma partnereinkké válnak, közös döntéseink mentén, hosszú távon országos beszállítókká fejlődhessenek, illetve esetleg a Tesco hálózatán belül később export piacokra is eljuthassanak – magyarázta Eötvös Barbara.