Palkó Lajos, légügyi szakértő nyitotta a sort kifejtve, hogy az ország elérhetőségének fejlesztése szempontjából kiemelt szerepet játszik a repülés, különösen a fapadosok kegyeinek elnyerése. Korábban a konzultáció során Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. újdonsült vezérigazgatója elmondta: Dublinban hamarosan tárgyalásokat kezdeményeznek a Ferihegyet rendszeresen kivonulással fenyegető Ryanairrel, hogy maradásra bírják az ír céget. A Napi Turizmus munkatársa a jeles napon beszélt a téma néhány szakértőjével, akik elárulták: a Ryanair évi közel 200 ezer utasát a versenytárs fapadosok készek bármikor átvenni, a piaci űrt betölteni. Palkó Lajos tájékoztatott továbbá: a légi forgalom fejlesztése nem egyenlő a repülőterek fejlesztésével, nem maga a repülőtér a termék, az csak szükséges rossz. Cél a forgalom növelése. Palkó fontosnak tartja a légimarketing alap megújítását, valamint új járatok nyitását.
Ruszinkó Ádám egészségturisztikai szakértő, aki 3 évig a Széchenyi-terv egészségturisztikai programjának vezetője volt, ismertette az idén februárban meghirdetett egészségipari programot. E szerint egyebek mellett kiemelt szerepet kapna az egészségturizmus, azon belül a fürdők fejlesztése. De fontos az egészségiparhoz tartozó ipari termelés is, mely a hazai gazdasági szereplőket hozná előnyös helyzetbe. A fürdők mellett hasonlóan fontos szerepet kaphatna az ásványvíz termelés is. Ruszinkó úgy véli: a hazai fogyasztás duplázódására számíthatunk a közeli jövőben. A szakember felhívta még a figyelmet a szakirányú oktatás és kutatás fejlesztésére is.
Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke elmondta: a hazai vendéglátáson nagyot lendítene, ha a hungaricumnak számító magyar csárdák megújulnának, egy olyan vendéglátói csomagot tudnának nyújtani, ami a belföldi és a külföldi vendég számára egyaránt vonzó.
Nemes Andrea a Corvinus Egyetem docense a turisztikai vonzerőkről beszélve szintén a hazai termálvíz vitathatatlan jelentőségére hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Nemes különösen fontosnak véli a budapesti fürdők élhetőbbé, vendégbarátabbá tételét.
Horkay Nándor, a VÁTI Nonprofit Kft munkatársa a hazai turizmus első számú irányelveként kifejtette: a magyar turizmus legyen magyar és keresztény, azaz nyitott a világ felé. A magas színvonalú szolgáltatásra, stratégiai fejlesztésre, fenntarthatóságra és az erős szervezetek jelentőségére kitérő irányelvek felsorolását követően az igen sokféle hallgatóságot tegező Horkay felhívta a figyelmet a Turisztikai Desztináció Menedzsmentek (TDM) jelentőségére. Horkay kiemelt jelentőséget tulajdonít a létrehozandó regionális TDM szervezeteknek. Szintén a gyógyturizmussal kapcsolatban Horkay elmondta: a Kárpát-medencének Európa gyógyító központjává kellene válnia.
Mezősi Csilla, az egészségturisztika szakértője hangsúlyozta: hosszú távú fejlesztési koncepció révén válhat meghatározóvá a magyar egészségturizmus. Főpiacként egész Európát kell célba vennünk. A meghatározó szerep betöltéséhez - véli Mezősi - komoly állami akarat és 10 éven át biztosított marketingköltség szükésges. Persze az unión belül jelentős pozíciókat szerezhetünk, ha a régóta készülő, a járóbetegek szabad mozgását biztosító direktíva végre hatályba lép. Az egészségturizmus és -ipar fellendülésének köszönhetően megszűnhet a szakképzett egészségügyi személyzet elvándorlása is. A gyógyfürdők mellett egészségturizmusunk másik alappillére a fogászati turizmus lehet. E téren hazánk Európaszerte jegyzett desztináció, de a verseny óriási.
A fogászati turizmusról bővebben a Mezősi Csillát követő Bátorfy Béla fogszakorvos beszélt. Bátorfy tájékoztatott: a fogászati turizmus teljes mértékben önerőből szerezte meg tekintélyes pozícióját, de az erős lengyel, török és bolgár konkurencia legyűrése érdekében eljött az idő, amikor szükséges lehet az állami szerepvállalás. Mint Bátorfy tájékoztatott, a kezelésekre érkező vendégek átlagosan 4-6 ezer eurót hagynak hazánkban. 2009-ben mintegy 600 ezer vendégéjszakát és közel 90 milliárdos bevételt termeltek a fogturisták. A kezelésekre érkezők igen jelentős része Angliából érkezik, akik a font tavalyi gyengülése miatt el-elmaradoztak.
Horváth Tihamér, a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság részéről a munkavállalók felüdülését, munkakedvének és termelékenységének növelését célzó rekreációs kártyáról értekezett. A kártya bankkártyaként működne, az ehhez kapcsolódó számlára fizetné be a munkáltató a munkavállaló jövedelmének 10%-ig az üdülésre felhasználható összeget. A számlákat egy ún. turizmus bank kezelné. A munkaadó a befizetett összeg felét adójából jóváírhatná, ez azonban csak a nyereséges vállakozásokra volna érvényes. A rekreációs kártya egyik nem titkolt célja, hogy növelje a belföldi turisták számát, illetve hogy megfordítsa a kül- és belföldi turisták arányát. Horváth úgy látja egyelőre a külföldiek jóval nagyobb számban utaznak hazánkban, mint a belföldiek.
