Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke tavaly novemberben kenyértörésre szerette volna vinni a dolgot. Az ipartestület túlzónak tartotta az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogdíjszabásait, ráadásul az iroda újabb áremelést helyezett kilátásba 2006-ra. Az MVI szerint a monopolhelyzetben lévő egyesület többszörösen visszaél a rábízott jogokkal, nem felel meg a Versenyhivatal által meghatározott működési szabályoknak, mivel feltételezésük szerint nyereségérdekelt alapon működik. Emlékeztetőül: 2004- ben az Artisjus 3,5 milliárd forint jogdíjat szedett be, az összeg 16,5 százalékát, 578 millió forintot (!) fordítottak működésre. Alkotmányellenesnek tartják, hogy az Artisjus felügyeleti szerve, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hatósági jogosítványokkal ruházta fel az irodát, továbbá azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az Artisjus jogdíjszabása azért nem minősíthető tisztességtelennek, illetve túlzottnak, mivel az a miniszter jóváhagyását élvezi. Az ipartestület úgy gondolta, addig, amíg a parlament nem tárgyalja újra az egyesületek működésének alapszabályait, nem érhetnek el áttörést, különösen, hogy az Artisjus soha nem kezelte partnerként sem az MVI-t, sem más szakmai szervezetet az érdekegyeztető ártárgyalásokon. Háber novemberben hangsúlyozta, hogy az MVI tagjai jó jogdíjfizetők szeretnének lenni, de tekintve, hogy az elmúlt csaknem egy évtizedben nem jutottak dűlőre, és az Artisjus továbbra is elzárkózik az érdekegyeztetés elől, radikális lépésre szánják el magukat: kilépnek az egyesületből, és kizárólag lejárt jogvédelmű, magánmásolásban terjesztett szerzeményeket játszanak az egységekben.
Megszületett a megoldás
A látszólagos patthelyzet lapzártánk idején az érintettek nagy megelégedésére, végül megoldódott. Az MVI ősz óta tartó offenzívájának köszönhetően ugyanis február 7-én a kulturális tárca bevonása nélkül megállapodás született az Artisjus és a szakma hat érdekvédelmi szervezete, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Magyar Cukrászok Ipartestülete, a Magyar Vendéglátó Szövetség, a Magyar Éttermi Szövetség, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Turizmus és Vendéglátás Osztálya és a Magyar Szállodaszövetség között. Ennek értelmében a vendéglátóhelyek kifizetik ugyan a megemelt jogdíjakat, cserébe azonban számos engedményt élveznek. A megállapodás már az idei első negyedévre is érvényes.
Konkrét engedmények
Az Artisjus a jövőben csak minden második esztendőben érvényesít díjemelést. 2006-ra 4 százalékkal drágítja díjait, 2007-re viszont nem emel árat. A vendéglátó egységek kedvezményeket kapnak az élőzene szolgáltatásra: a felár 160 százalékról 150-re mérséklődik. Két zenész tartós, legalább negyedéves foglalkoztatása esetén 130 helyett 120 százalékos felárat, négy zenész után pedig 110 helyett 105 százalékos felárat kell fizetniük. A pontos adatszolgáltatásért az Artisjus újabb 20 százalékot enged el. Megszűnik a halmozott felár (gépzene és élőzene), és a díjszabásnál nem játszik többé szerepet a földrajzi helyzet. A pénztárkönyvvel, hatósági igazolással bizonyítható üzemszünetre utólag is kérhető lesz jogdíjmentesség. A jövőben nem minősül belépőjegynek az a részvételi díj, amelyet a turisztikai vállalkozások idegenforgalmi rendezvényeiken a vendéglátó szolgáltatásokon kívül eső szolgáltatásokért szednek be. Az Artisjus többé nem rendelkezik betekintési joggal a helyszíni ellenőrzés során azokba a pénzügyi, illetve kereskedelmi adatokat tartalmazó okiratokba, amelyek a jogdíj megállapításához vagy a jogdíj mértékének ellenőrzéséhez szükségesek. A szálláshelyek számára jó hír, hogy az igazolt alacsony foglaltság alapján visszaigényelhetik a ki nem adott szobák után befizetett jogdíjakat.
