Magyar Szállodaszövetség Választmánya

Tudomásul vesszük, hogy a kialakult költségvetési helyzet javítására, az államháztartási egyensúly megteremtésre és megőrzésére a Kormány korrekciós intézkedéseket kényszerül bevezetni. Megértjük, hogy a gazdaság stabilizációjához ágazatunknak is hozzá kell járulnia. Támogatni azonban csak olyan változásokat tudunk, amelyek egyrészt nem veszélyeztetik a turisztikai vállalkozások működését, nem rontják az ágazat versenyképességét, másrészt nem gátolják hazánk turizmusának a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában és az azt megerősítő kormányprogramban elhatározott és megerősített további dinamikus fejlődését. A tervezett program pontjai együttesen sújtják az egyébként 14-féle adónemmel terhelt gazdálkodásunkat: az áfaemelés mellett a társasági adó, az energiaárak, a természetbeni juttatások és az egészségpénztári szolgáltatásokat érintő változások, valamint a beszállítói vállalatok fentiek miatti várható áremelése is érinti szakmánkat. A társasági adó növekedése és az új extra adók bevezetése miatt az amúgy is csökkenő, külföldi szállodai és turisztikai befektetői tőke a kedvezőbb feltételeket kínáló országok felé áramlik majd. Az áfa 5%- os növelése több vonatkozásban fejtheti ki, nemcsak a turisztikai vállalkozásokat, hanem az egész gazdaságot érintő negatív hatásait. Hazánk turizmusában a 60 százalék külföldi vendégforgalom az összbevétel 70%-át adja. Az áfa nem igényelhető vissza, így annak mértéke jelentősen befolyásolja helyzetünket a nemzetközi versenyben. A 25 EU ország között csak 4-ben van 15%-ot meghaladó turistákat terhelő forgalmi adókulcs, 19 országban 10%, illetve ez alatti, 11-ben pedig 6% vagy ez alatti.

A tervezett áfanövelés a szálláshely- szolgáltatás árszintjének 4,35%-os emelését eredményezné, amely áremelés tovább rontana piaci versenyképességünkön. Ilyen mértékű és előkészítetlen áremelést a piac egyrészt nem fogad el, másrészt az egyéb költségnövelő tényezőt – energiaár, beszerzési árak, bérköltségek – továbbra sem érvényesíthetjük valós értékben árainkban. Az áremelés hatása jelentős keresletcsökkenéshez vezethet. A forgalom 2005-ben tapasztalt fellendülése megtörik. A forgalom csökkenése várhatóan az állam deviza- és adóbevételeinek nagyságára is negatív hatást gyakorol. A belföldi turizmust is rendkívüli módon megrendítheti a turisztikai szolgáltatások árainak növekedése, az áremelésekkel együtt a fizetőképes kereslet egyre szűkülhet. Az egészségpénztárra vonatkozó törvényjavaslati módosítások a gyógy- és wellness-szállodák további piacvesztését vetíti előre, valamint csökkenti a lakosság lehetőségét a kedvezményes üdülésre, gyógyulásra. Az áfaváltozás év közbeni bevezetése a már szerződésben rögzített - és a szállodák forgalmának 50%-át jelentő vendégkörre érvényes – 2007-re kiajánlott bruttó áraink áfatartalmának módosítására esélyt sem ad. Az áfaemelés ebben az esetben nem hárítható át a vevőre, teljes mértékben a vállalkozásokat terhelné.

A gazdálkodási feltételek romlásával a vállalkozások kényszerű költségtakarékossági intézkedései a munkabérek stagnálását, a munkahelyek megszűnését, a szálláshelyek fejlesztésének elmaradását, minőségromlást idézik elő. A szürkegazdaság kifehérítésére tett korábbi erőfeszítések nem hozzák majd az elvárt eredményt, hiszen például a felszolgálási díj bevezetésének szélesebb körben való elterjedése nem folytatódik: az éttermi árak áfa miatti emelése mellett ellehetetlenül majd a 100 napos programban kihirdetett felszolgálási díj alkalmazása. A turizmus, amely a GDP 8,5%-át termelő, és 398 ezer munkahelyet biztosító ágazat – a Kormány korábbi kijelentése alapján a 3 legfontosabb ágazat egyike – csak akkor fejlődhet tovább, ha megfelelő feltételeket biztosítanak számára.

Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásainak a kedvezményes 5%-os áfakulcsba történő besorolása – amely megfelel az EU-s irányelveknek, valamint az EU-s országok többségének gyakorlatával – biztosíthatná hosszú távra ezeket a feltételeket. Az adóreform bizottság már korábban támogatta ezt a javaslatunkat, szerintünk nemzetgazdasági érdek, hogy ezt a célt a költségvetés stabilizációja után 2008-ban megvalósíthassuk. Az áfakulcs emelés 2%-os mértékét tartjuk elviselhetőnek, a bevezetés időpontját javasoljuk kitolni 2007. január 1-jére, hangsúlyozva álláspontunkat az emelés időszakos, átmeneti érvényessége mellett. Szükségesnek tartjuk ezenkívül, hogy a megnövelt áfa révén befizetett többletadóból a Magyar Turizmus Zrt. által végzett turisztikai marketing és piacépítés költségeire, valamint az új konferenciaközpont finanszírozására is jusson.

A MUISZ véleménye

A turizmus a továbbiakban a Területfejlesztési és Önkormányzati Minisztériumhoz fog tartozni, önálló szakállamtitkárság (főosztály) keretében. Abban az esetben, hogyha a tárcán belül az egyes ágazatok megfelelő súllyal képviseltetnek, és az egyes területek között megfelelő együttműködés alakul ki, akkor ez nagyon pozitív lehet a szakma számára, hiszen bármilyen területfejlesztés az idegenforgalom érdekeit is szolgálja. Másrészt nagyon hasznos lenne, ha a közös tárca irányítása alatt minél több önkormányzat ismerné fel a turizmusban rejlő lehetőségeket, és lépéseket tenne a saját területén a fejlődés érdekében. E tekintetben tehát nagy várakozással tekintünk az új minisztérium működése elé. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az állandó változás nem tesz jót a szakmának, az elmúlt 15 év során másfél-kétévente változott az idegenforgalom hovatartozása, besorolása, vezetése. A folyamatos változás miatt a jogalkotási munka is nemegyszer megakadt. Jelenleg az utazási irodai rendelet szükséges aktualizálása szenved késedelmet a változások miatt. A MUISZ már több mint fél éve kidolgozta a módosítási javaslatát, azonban a változások miatt ezek már nem kerültek megtárgyalásra, illetve bevezetésre (kerozinár, charterezés feltételeinek pontosítása).

A 15%-ról 20%-ra emelt áfakulcs a beutaztatást egyértelműen hátrányosan érinti, hiszen a szállodai szoba, az étkezések, a belföldi autóbusz közlekedés mind a 20%-os sávba kerültek, holott a MUISZ a többi szakmai szövetséggel együtt mindvégig azért harcolt, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások az 5%-os, kedvezményes áfabesorolásba kerüljenek. Az áfakulcs megemelése jövőre mindenképpen áremelésekhez fog vezetni, amit a külföldi piacok, és elsősorban a fő küldő Németország nem fog elfogadni. Az áfakulcs megemelésével Magyarország versenyképessége a nemzetközi piacon jelentősen romlani fog, tekintetbe véve, hogy a szomszédos országokban az áfa mértéke lényegesen kedvezőbb. Ráadásul a Magyar Turizmus Zrt. országmarketingre fordítható kerete 2006-ban ismét csökkent, bízunk benne, hogy 2007-ben lehetőség lesz e keret jelentős megemelésére. A miniszterelnök úr korábban hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban a turizmus lesz a magyar gazdaság egyik kiemelt, húzó ágazata, amelynek fellendítéséért a kormány komoly lépéseket fog tenni. Várakozással nézünk elébe e lépéseknek, hiszen nagyon sok olyan komoly beruházás lenne szükséges, amelyek kormánydöntés nélkül nem valósulhatnak meg. Nincs hír a nagy kapacitású kongresszusi központ megépítéséről, várjuk a nemzetközi hajóállomás újjáépítését, a ferihegyi gyorsvasút megépítését, a fürdőrekonstrukciókat.

Magyar Vendéglátók Ipartestülete

A magyar vendéglátásban működő szakmai-érdekképviseleti szervezetek tudatában vannak az államháztartásban napjainkra kialakult pénzügyi helyzetnek és elismerik, hogy a kormányzat döntéshozatali lehetőségei meglehetősen szűk körben mozognak.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete, mint a munkaadói oldal országos érdekképviselete, támogatja a kormány stabilizálási szándékát, ugyanakkor – az ágazat működőképessége fenntartásának elsődlegessége miatt – felhívja a figyelmet, hogy az ismertetett intézkedések hatására mi várható ebben a leginkább élőmunka- igényes, devizabevételei miatt gazdaságilag igen jelentős szektorban. Az idegenforgalom és vendéglátás ddig is alacsony nyereségtermelő képessége az elmúlt években több területen bizonyítottan romlott. A tervezett intézkedések a vállalkozások jelentős részének pénzügyi stabilitását, működését és túlélését egyértelműen veszélyeztetik, rövid távon végképp visszavethetik és válságba sodorhatják a turizmust. Aggodalommal tölti el a vállalkozásokat a kedvezményes áfakulcs 15%- ról 20%-ra történő emelése (amely hat a szállásdíjakra, a vendéglátás, a munkahelyi és gyermekélelmezés, valamint a cukrászat ételforgalmára) egyúttal a működési költségek, az élőmunkát terhelő költségek növekedése.

Az alapélelmiszerek áfakulcsának 5%-os emelése a lakosság, a végső fogyasztók felé halmozottan jelenik meg, árnövelő hatása mintegy 33%-os, amely az éttermek és cukrászdák vendégkörét, a közétkeztetésben és gyermekélelmezésben résztvevőket fogja súlyosan érinteni. A szálláshelyszolgáltatást is hátrányosan érintő áfaváltozás következtében a munkavállalóknak adómentesen biztosított étkezési utalványok és üdülési csekkek értékvesztésével is számolni kell, miáltal nemzetközi viszonylatban jelentősen romlik a magyar turisztikai ágazat versenyképessége is. A működési költségek becsült, mintegy 30-40%-os növekedése, az élőmunka közterheinek, a központi elvonásoknak következményei, ezzel párhuzamosan a lakossági jövedelemszint csaknem 610 milliárd forintos csökkenése turisztikai vállalkozásokra gyakorolt negatív hatása felbecsülhetetlen. Jelentős forgalomcsökkenés, a fejlesztések elmaradása, a realizálható bruttó működési eredmény visszaesése, nem utolsó sorban a vállalkozások jelentős hányadának tönkremenése és munkahelyek megszüntetése prognosztizálható. Az intézkedések hatására gyarapodhat a fekete- és szürkegazdaságban dolgozók aránya.

A működést bizonyíthatóan nehezítő tervezett intézkedések: ital, cigaretta jövedéki adóemelése; a veszteséges vállalkozásokat is sújtó szolidaritási adó (4%), ill. minimumadó (elvárt adó); egyéni és társas vállalkozások járulékkötelezettség- növekedése; nyugdíjas vállalkozók korábbi 5%-os baleseti járuléka helyett 15%-os eü. szolgáltatási járulék; házipénztáradó; energiaárak, benzin, gépjárműadó emelése; százalékos EHO (4%) bevezetése az osztalékra és egyéb jövedelmekre; természetbeni juttatások adójának emelése 54%-ra; céges telefonhasználat megadóztatása; bérminimum bevezetése már júliustól.