Az uniós forrásból megvalósuló, 1,5 milliárd forintos fejlesztés révén a 7505 négyzetméter védelem alatt álló romterület mellett a tájba szervesen illeszkedő, korszerű technikával ellátott látogatóközpontot építenek - olvasható a középkori Magyarország egyik legjelentősebb kultikus és kulturális központjának a felújításáról napokban aláírt szerződésről tájékoztató közleményben.

Az érkezőket a tervek szerint a látogatóközpont épületében a Szent Korona hologramja fogadja, majd megismerkedhetnek a Kupavárhegy történetével, Szent László király életével és korával, a bencés apátság történetével, kultúránkban betöltött szerepével. A kiállítás korhű kópiák segítségével mutatja be Szent László fegyvereit, öltözetét, a különleges hologram-lapidárium pedig a Somogyváron fellelt, igen értékes kőanyagot mutatja be. A korszerű 3D-s technika révén a látogatók a teljes kolostor együttes rekonstruált képét is megcsodálhatják majd.

A látogatóközpont a mellette felépülő szabadtéri színpaddal együtt különféle rendezvényekre, a nemzeti emlékhelyhez és a korszakhoz kapcsolódó témaköröket újszerű módon bemutató múzeumpedagógiai foglalkozásokra nyújt lehetőséget. A tervek szerint a látogatóközpont környékén egy közparkot is létesítenek, ahonnan a romterületig vezető 1,2 kilométer hosszú Szent László sétaút jó lehetőséget kínál a legendás király életének felelevenítésére.

A jelenleg szezonálisan látogatható somogyvári emlékhely története a 10. századig nyúlik vissza. A néphagyomány szerint a Balatonhoz közeli Kupavárhegyen akkor építtetett a király elleni hatalmi központként jelentős erődítményt - földvárat - az Álmos-Árpád-uralkodóházból származó Koppány herceg, István király ellenlábasa. Koppány leverése után István az építményt Somogy vármegye ispáni székváraként használta.

A 11. században Szent László király építtetett itt templomot, ahová halála után temetkezni kívánt. A 12. század első felében megépült kolostorban egészen a török veszély erősödéséig francia bencés szerzetesek éltek. Itt tartózkodásuk alatt feltehetőleg ők vetették papírra a legkorábbi magyar nyelvű összefüggő szövegemléket, a Pray-kódexben található Halotti beszédet és könyörgést. A kódex zenei anyagát is a somogyvári scriptoriumban alkották meg.

Később az apátság végvárként szolgált, majd az enyészeté lett. A 19. században a birtok tulajdonosa, a Széchenyi-család az innen kitermelt anyagokból építtette meg a falu templomát, a hozzá tartozó parókiát, a kocsmát és a régi malmot.

A terület tudományos feltárása 1972-ben kezdődött. Felszínre kerültek a bazilika és a kolostor alapfalai, és a területet körülvevő vár robusztus falmaradványai. Azonosították azt a kriptát, amely Szent László király első nyughelye lehetett. A közel 130 ezer lelet és kétezer kőfaragvány egy része a balatonszárszói József Attila Emlékmúzeumba és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba került.

A munkálatok a 1980-as évek végén félbe maradtak, majd a részlegesen helyreállított romterületet 1991-ben megnyitották a látogatók előtt. A feltárások 2008-ban folytatódtak. Ekkor került elő a Kárpát-medence legnagyobb sáncárka. 2010-ben sikerült megszerezni a párizsi levéltárból az alapítólevél másolatát, ezzel háromra nőtt a Magyarországon kutatható, ilyen korú alapítólevelek száma.