Mint Hamar József elmondta, Szolnok alföldi város, és sokan, még a szolnokiak is úgy gondolják, hogy itt igazán nincs természeti érték, nincs mivel büszkélkedni. Ezt cáfolva sorolták fel és mutatták be azokat a helyeket, ahová a turisták szép és érdekes látnivalókkal találkozhatnak.

Főleg parkok szerepelnek a könyvben, amelynek nemcsak fáit, hanem azok állatvilágát is bemutatják, felsorolják mikor, milyen körülmények között alakult és milyen módon óvják értékeit. Megtalálhatjuk itt a szolnoki Széchenyi Parkerdőt, a Tüdőkórház parkját, a Molnárfecske-telepet, és a Művésztelep parkját is.
Bemutatnak egy-egy szép fasort, a nevezetes Tiszaparti fasort, a Templom út virágos kőriseit, a gesztenyefasort, a Mária utcai fasort és Szolnok egyik nevezetességét, a Verseghy Gimnázium páfrányfenyőjét, valamint tiszafáját.  Mindezt színes képekkel illusztrálják, és a fák, valamint az azon található madarak részletes leírásával is felkeltik a figyelmünket mennyi szépség is van ebben a városban.

Természetesen a folyók se maradhatnak ki, a szerzők bemutatják a Zagyva Malomzug feletti részének gazdag növény és állatvilágát, a Malomzugi Holt-zagyvát, a Feketevárosi (Kovácsi) Holt-Tiszát, az Alcsi Holt-Tiszát is.

Turistavonzó a Kengyelben lévő Bagi kunhalom, amit Szélmalomdombnak is neveznek, mivel a tetején egy szép, felújított szélmalom található. A Kengyeli halastóban is lehet gyönyörködni, és nem felejtették el a Martfűn lévő Kastélyparkot és az Újszászon lévő Orczy Kastélyparkot sem, amelyek színes állat és növényparkjaival kiemelkednek a létesítmények közül.

A kiadványban a 900 éves Szolnok történetében elsőször gyűjtötték össze és tették közzé a város és a környékének természeti szépségeit, gps koordinátákkal rögzítették a feltárt értékeket, és a kerékpáros és a tömegközlekedési megközelíthetőségeit is feltüntették.