Február 1-jével, közös megegyezéssel távozik az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatói posztjáról Kiss István, a 2007-ben kinevezett vezérigazgató. Az érintett megerősítette a hírt, de nem kommentálta. A jövőjével kapcsolatban csupán annyit közölt, hogy visszatér a tolcsvai családi gazdaságukhoz, ahol eddig édesapja tartotta a frontot.

Borvidéki szakemberek szerint a tokaji borok édesítése körül kialakult vita okozta azt a helyzetet, hogy az állami borászati cég vezetőjének fel kellett állnia székéből.  A kormány bizalmát élvező Tokaj-hegyaljai borász csoport régóta szeretné elérni, hogy a borok utólagos javítását tiltsák meg a borvidéken.

Az úgynevezett visszaédesítést jelenleg általában szőlőből származtatott sűrítménnyel végzik a borászok, korábban ezeket nevezték minőségi boroknak. A magukat minőségi borászatokként pozícionáló pincészetek azonban úgy gondolják, több drága bort tudnának értékesíteni, ha a kereskedőház és a kisebb vállalkozások nem rontanák a piacot az olcsó boraikkal. Szerintük az lenne a tokajit megillető árszint, amit ők meghatároztak.

A gazdák is éreznék a változást

A vita azért alakult ki, mert a Tokaj Kereskedőház eladott borainak 60-70 százalékát az édesített, olcsóbb árkategóriájú borok teszik ki. Ez készül annak a 2500 termelőnek a szőlőjéből, akik szerződéses kapcsolatban állnak az állami tulajdonú borászattal. Vagyis ha módosítják a szabályozást, az kihat a borvidéki gazdák sorsára is. Ha maguk is drágább bort készítenek, és nem tud annyit értékesíteni a cég, mint amennyit jelenleg, akkor kevesebb alapanyagra van szüksége, az átvett mennyiség meg sem közelítené az utóbbi években megszokott 100-120 ezer mázsát. Annyira, hogy az édes borok természetes alapanyagaként felhasználható szőlő évente a felvásárolt termés alig 5-10 százalékát teszi ki.

A másik lehetőség az édesített borok visszaminősítése, amit viszont a mostani árnál is olcsóbban tudna eladni a társaság. Ebben az esetben a szőlőfelvásárlási árak csökkennének. Úgy tudni, a vezérigazgató ebbe a bizonytalan helyzetbe nem akart belemenni, ezért kellett távoznia. Korábban több szakmai fórumon is elmondta: számításaik szerint a változás több százmillió forint veszteséget eredményezne a cégnek. Ebből következik, hogy a minőségi változást csakis állami támogatással lehetne megvalósítani, amiről állítólag a tulajdonos MNV Zrt. hallani sem akar.

Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, egyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke érdeklődésünkre azt mondta: a tokaji borok 80-85 százalékát édesített borként értékesítik a pincészetek. Véleménye szerint a szabályozás bármilyen mértékű változtatása előtt komoly piackutatást és gazdasági elemzést kellene végezni, hogy várhatóan miként reagálnak arra a fogyasztók. A 700-900 forintos árkategóriájú borok helyett leveszik-e a polcról a drágábbat, avagy keresnek egy másik – nem tokaji - édes bort ugyanazért az árért.

Utódlásáról az MNV Zrt. közleményt adott ki. Ezek szerint február elsejétől Goreczky Gergely a TK Zrt. vezérigazgatója. A sárospataki születésű, jelenleg Budapesten élő közgazdász szakember hazai és nemzetközi pénzintézeteknél szerzett értékesítési, vállalatirányítási és hálózatépítési gyakorlatot.