A közgyűlés első előadójaként a Magyar Turizmus Zrt. második félévi kampányáról, valamint annak a beutaztató irodákra gyakorolt várható hatásáról beszélt Horváth Gergely, a zrt. vezérigazgatója. A legfőbb célokat az értékesítésösztönzésben, az egyéni utazási döntések előremozdításában, a márkaépítésben és az új piacok megdolgozásában határozta meg az MT Zrt. A Magyar Turizmus Zrt. ezért belföldi kommunikációjában arra fekteti a hangsúlyt, hogy a belföldi utazás releváns alternatíva lehet a külföldivel szemben. Ezt a kereslet felkeltésével, élménykommunikációval igyekeznek elérni. Megújul az online jelenlét, a zrt. jelenleg működő száz fölötti számú honlapját az online fejlesztést követően az Itthon.hu alá rendezve találhatják meg a látogatók. A weboldal fejlesztését indokolja, hogy a társaság kutatása szerint a hazai lakosság 60 százaléka utazási döntéséhez az internetről tájékozódik, míg 25 százalékuk az interneten is foglal utazást.

A külpiaci stratégiában Magyarországot mint márkát igyekeznek megjeleníteni. Ehhez föld alatti vizeinket állították a fókuszba. Komoly figyelmet kapnak a feltörekvő (délszláv, indiai, arab-öbölbeli) piacok, amelyek ellensúlyozhatják a német vendégek évek óta tartó fogyását. Study Tour Pályázati Alap létrehozását is tervezi a Magyar Turizmus Zrt. Szolgáltatói igény esetén pályázni lehet az alapnál forrásért study tour szervezéséhez, amelyhez ötvenszázalékos támogatást is kaphat az utazási iroda. A MICEturizmus színvonalának erősítésére minősítési rendszer bevezetését is tervezi az MT Zrt.

Molnár József, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. (BTSZK) ügyvezető igazgatója beszélt a budapesti TDM-szervezet létrehozásáról, várható tagjairól és a tervezett tulajdonosi szerkezetéről. A budapesti TDM-modell alapja lehet a jövőben a BTSZK által kiadott hivatalos városkártya, a BudapestCard. Idén is lesz karácsonyi vásár – jelentette be Molnár József, méghozzá november 18. és 30. között. Az idén a BudapestGuide nemcsak évi egy, hanem két alkalommal jelenik meg, ahogy a Budapestkártyához kapcsolódó katalógus is. A BTSZK szeretne a budapesti látnivalók kitáblázottságán is javítani a közeljövőben. A Várban nyílt meg a BTSZK legújabb információs irodája, tervezik, hogy a Műjégpályánál is nyitnak egy exkluzív, 100 négyzetméteres, akár fogadóközpontként is használható irodát.

Káel Csaba, a Művészetek Palotájának vezérigazgatója ismertette az intézménye előtt álló kihívásokat. Az elmúlt hat év a Müpa megismertetéséről szólt, ezt a célt külföldi előadók meghívásaival igyekeztek elérni, sikeresen. A kulturális turizmus erősítésére a stratégiai partnerekkel közösen csomagajánlatokat dolgoznának ki.

Molnár Gabriella ismertette a MUISZ eddigi tevékenységeit, amelyek három pillérre épülnek: az utazási irodai rendelet, a feketeszervezés és az adótörvények. Az utazási irodai rendelet ügyében 2009 októbere óta nem történt előrelépés. Akkor sikerült elérni, hogy a kauciót nem emelték, és nem vezették be az utazásközvetítők kauciókötelezettségét. Sajnálatos viszont, hogy sok, az utazási vállalkozások számára pozitív javaslat sem került bevezetésre.

Az államtitkárság jelenleg a turizmustörvény előkészítésével foglalkozik, amelyhez természetesen a MUISZ is tett javaslatokat.

A közgazdasági bizottság javaslatot tett az irodákat érintő adórendeletekre, sajnos időközben távozott a helyettes államtitkár, és a tervbe vett kodifikációs bizottság sem jött ezért létre. Az EU-elnökség lezárása után nagyobb lesz a fogadókészség az NGM részéről is. A feketekereskedelem elleni fellépés részeként az NFH-nak számtalan bejelentést tettek. Keveslik a feketén szervezőkre kiszabható 100 000 forintos bírságot is.

A bevezetésre kerülő Szép-kártyával kapcsolatban levelet írt a MUISZ az államtitkárság főosztályvezetőjének, Nemes Andrának és az országgyűlés sport- és turizmusbizottságának: hiszen ha a szállodák szolgáltatásokat vásárolnak jutalék ellenében, az kimeríti a feketeszervezés fogalmát. A MUISZ részt vett az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága ülésén, mindenre kiterjedő összefoglalójukban felhívták a figyelmet a jogosulatlan utazásszervezés mellett a fekete idegenvezetésre, az iskolai kirándulások autóbuszosok feketeszervezéseire. Szatmáry Kristóf ígéretet tett arra, hogy ha elkészül a tavaszi vizsgálat elemzése, visszatér a témára. Sajnálatos, hogy a vizsgálat nem igazán a feketén szervezők ellen irányult, inkább a törvényesen működő irodákat „macerálták”.

A MUISZ levélben megkereste az Orvosi Turizmus Zrt.-t, felajánlva a beutaztató irodák segítségét a fogászati kezelésre érkező betegek fogadására.

A megszűnő Apáczai Alapítvány helyett új alapítvány jött létre a határon túli magyarlakta területekre szervezendő osztálykirándulások témájában. A MUISZ azt kérte, hogy a bonyolultabb utaknál vegyék igénybe utazási iroda segítségét. A tagoknak azt javasolják, hogy regisztrálják magukat a honlapon, szolgáltatásaikat ajánlva. A közelmúltban etikai kódexet alkotott a MUISZ a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületével (NIT Hungary), cél az volt, hogy a buszos vállalkozók tartózkodjanak a fekete utazásszervezéstől. A NIT pedig elvárja, hogy az utazási irodák, elsősorban külföldi utak szervezésekor, vegyék figyelembe a buszközlekedésre vonatkozó szigorú EU-előírásokat (vezetési idő, pihenőidő). A Magyar Szállodaszövetséggel felújították a nagyjából tíz évvel ezelőtt elfogadott Code of Conductot, amely az ECTAA és Hotrec által összeállított követelményrendszer, legfontosabb pontja, hogy a szerződős felek tartózkodnak egymás ismert partnereinek elcsábításától. A szöveget megküldték a tagoknak, adott esetben lehet rá hivatkozni.

A szövetség összeállítást készített az Új Széchenyi- terv turizmussal kapcsolatos fejezeteihez, valamint a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-nak, és a főváros városüzemeltetésért felelős polgármester-helyettesének jelezték azokat a problémákat, amelyek Budapest turizmusát nehezítik (buszok parkolása, reptéri gyorsvasút hiánya, itt a piros, hol a piros, nyilvános WC-k hiánya, Nemzetközi Hajóállomás, irányítótáblák).