A szerkesztőségünknek eljuttatott állásfoglalás szerint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) maximálisan egyetért a törvénytervezet céljával, a fekete gazdaság visszaszorításával. A fekete gazdaság részarányának csökkenése növeli a GDP-t, s lehetővé teszi a vállalkozások részére a jelenleginél sokkal kedvezőbb működési környezet, adórendszer kialakítását az állam részéről.

A rendelkezésre álló információk szerint a tervezett intézkedés Magyarországon összesen kb. 400.000 pénztárgépet érint a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a szállásadásban stb.

A KSH adatai szerint az utóbbi ágazatban 2012 júliusában - a nyári főszezonban, amikor az idényjellegű üzemek is működtek - 3.277 kereskedelmi szálláshely (közöttük 993 szálloda, 1.162 panzió, 456 üdülőház, 388 közösségi szálláshely, 278 kemping) üzemelt.

Ugyancsak a KSH szerint 2011 december 31-én Magyarországon összesen 55.730 vendéglátó üzlet működött. Közöttük 49.532 egységet a kereskedelmi vendéglátásban (25.245 büfét, étteremet, 3.283 cukrászdát, 21.529 italboltot, bárt, zenés szórakozó helyet), 5.673 egységet a munkahelyi vendéglátásban üzemeltettek. A szállodákban kb. 1.200-1.500 különböző típusú vendéglátó üzlet működik jelenleg.

A KSH kimutatásaiban szereplő szállodákban kb. 3-4.000, a kereskedelmi szálláshelyeken összesen kb. 5.500-6.500, a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátásban 65-70.000, a két ágazatban együtt 70-75.000 körülire becsülhető a pénztárgépek száma.

Amikor az MSZÉSZ észrevételeit, álláspontját megfogalmazza az új típusú pénztárgépekre vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban, akkor fenti vállalkozások szempontjait képviseli, hangsúlyozza a szövetség. 

Az MSZÉSZ észrevételei, javaslatai

1. Bár korábbi sajtóhírekből ismert volt, hogy új típusú pénztárgépek bevezetése várható 2013-ban, a felkészülést, az átállást a vállalkozások részére nagyban segítette volna, ha a mértékadó szakmai szervezeteket az előkészítésbe bevonták volna.

2. Nem világos az MSZÉSZ számára, hogy egy ilyen horderejű törvénytervezet véleményezésére, - ami több 10.000 vállalkozást érint, és azok számára jelentős kiadással jár – az NGM miért csak 3 napot biztosított (beleértve a hétvégét is) véleményezésre. Nem várható el, hogy egy 109 oldalas rendelettervezetről – amelynél műszaki, számviteli, gazdasági, beszerzési szempontokat kell figyelembe venni - ilyen rövid idő alatt a szakmai szervezetek megalapozott állásfoglalást készítsenek.

3. A törvénytervezet rendelkezése szerint 2013. április 1-jével a szállásadás, vendéglátás ágazatban kizárólag az új követelményeket teljesítő pénztárgépek működtethetők. Szakértők véleménye alapján a fenti feladatok elvégzésére rendelkezésre álló 3 hónap nem elegendő. A szövetség ezt a pénztárgép-szállítók nyilatkozataival igazolja, melyek arra is felhívják a figyelmet, hogy a régi pénztárgépekről az újakra való átállás egy éjszaka (március 31-április 1.) nem valósítható meg.

További probléma lehet, hogy a pénztárgépek által - a rendelet szerint – 6 óránként küldött adatokat a NAV rendszerének fogadnia kell. A szövetség információi szerint a NAV külön keretet kapott a központi rendszer kialakítására, aminek határidejét mindenképpen összhangba kell hozni a új kasszagépekre való átállás időpontjával.

Ezek figyelembe vételével az MSZÉSZ azt javasolja, hogy az új pénztárgépekre való átállás határidejét 6 hónappal hosszabbítsák meg, illetve a tényleges átállás ne egy éjszaka alatt történjen az egész országban a kb. 70-75.000 pénztárgépnél. Azt előzze meg egy “teszt” időszak.

4. Az MSZÉSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonylatok adatainak rögzítése szempontjából 2 féle kasszagép létezik: fekete dobozt tartalmazó és elektromos naplófájlt készítő. A törvénytervezet kifejezetten „cél” pénztárgépeket tárgyal, de nem érinti a számítógépből kialakított elektronikus naplófájlt készítő pénztárgépeket. Az utóbbiak lehetőséget nyújtanak online, vagy napi szintű adattovábbításra (interneten keresztül). A tervezetben meghatározott adattartalom, - amit a NAV felé küldeni fog a tervezett rendszer - nem bővebb a jelenlegi előírt, s alkalmazott elektronikus naplófájlnál. Kérdés, hogy az elektronikus naplófájlt készítő pénztárgépek megmaradhatnak e, amennyiben megoldásra kerül a napi (szélső esetben 6 óránkénti) adattovábbítás? Amennyiben ez nem lehetséges, akkor ezen gépeknél elegendő-e az új típusú fekete doboz beszereltetése? Ez utóbbi költsége a teljes pénztárgép cseréhez képest ugyanis sokkal kisebb.

5. Szakértői vélemény szerint a törvénytervezetből az sem derül ki, hogy az egyes szállodák, éttermek stb. üzleti adatainak interneten történő továbbításának adatbiztonságáról megfelelő szinten gondoskodnának-e?

6. Előzetes becslések szerint kb. 300 - 600.000 Ft egy új pénztárgép beszerzésének, és installálásának költsége, attól függően, hogy a meglevő pénztárgéphez csak kiegészítő elemeket, vagy egy új gépet kell-e beszerezni. A fenti mennyiséget figyelembe véve, ez összesen kb. 25-45 milliárd Ft kiadással terheli a szállodákat, panziókat, kempingeket, a különböző típusú vendéglátó üzleteket működtető vállalkozásokat. Ez elviselhetetlen terhet jelent a rendkívül alacsony jövedelmezőségű, rossz pénzügyi helyzetben levő ágazat számára.

Azt is meg kell jegyezni, hogy az előírt 2013. április 1-jei határidő éppen a holtszezon végével esik egybe, amikor a vállalkozások “cash flow” pozíciója a leggyengébb.

Fentiek miatt az MSZÉSZ azt javasolja, hogy az állam 100%-ban biztosítson forrásokat az új pénztárgépek beszerzésére, az új követelmények teljesítésének fedezetére.

Megoldás lehet, ha a vállalkozások az ÁFA terhére számolhatják el fenti intézkedés miatt keletkező kiadásaikat, amint erre már volt példa a „fekete dobozos” pénztárgépek esetében.

7. A fenti törvénytervezet által megszabott rövid határidő nyilvánvalóan növeli az átállás költségeit, hiszen a szállítóknak 3 hónap alatt kell a szükséges számú új pénztárgépet biztosítani, az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatokat ellátni, amit azok csak rendkívüli ráfordítással tudnak teljesíteni. Az indokolatlanul szűkre szabott határidő a törvény végrehajtásáért felelős vállalkozásokat hozza kiszolgáltatott helyzetbe, mert azok viselik a költségeket. A beszerzési árakat, a kapcsolódó díjakat csökkentené, ha törvény tervezetben meghatározott 2013 április 1-es határidőt 6 hónappal meghosszabbítanák.

8. Az MSZÉSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a szállásadás, vendéglátás szezonális jellegéből következően sok olyan szálloda, panzió, vendéglő stb. működik Magyarországon, amelyeket csak a nyári időszakban – június-augusztus hónapokban – üzemeltetnek. Ezeknél teljesen indokolatlan az új követelmények teljesítését 2013. április 1-jére elvárni. Esetükben – amennyiben a bevezetés határidejének MSZÉSZ által javasolt módosítása nem kerül elfogadásra - az új követelmények teljesítésére a 2013-as üzemelésük kezdetét lehet előírni, hangsúlyozza a MSZÉSZ.