Az MKI partnerei az év során 381 nemzetközi és több mint 20.000, a nemzetközi szervezetek kritériumai alapján az egyéb kategóriába sorolható rendezvényről nyújtottak tájékoztatást, amely az MKI saját kutatásai alapján még 221 nemzetközi rendezvénnyel egészült ki. 2011-ben a nemzetközi konferenciák kísérőrendezvényeként 70 nemzetközi kiállítás is zajlott hazánkban. Magyarországon a nemzetközi rendezvények átlagos időtartama 3,4 nap volt, résztvevőinek átlagos száma meghaladta a 209 főt.
Az elmúlt évben a Magyarországon megrendezett nemzetközi konferenciák és a rendezvényeken résztvevők száma mellett a nemzetközi konferenciák összesített napjainak száma és a részt vevő nemzetek száma is növekedett az előző évhez képest.
Bővült a nemzetközi konferenciák és a rendezvényeken résztvevők száma

2011-ben a Magyar Kongresszusi Igazgatóság partnerei által szolgáltatott információk és az MKI saját adatgyűjtése alapján összesen 602 db, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak megfelelő konferenciát rendeztek Magyarországon, ami 12,1%-os növekedést jelent a 2010. évi adatokhoz képest. A nemzetközi konferenciákon a 2010. évhez képest 218 fővel több, összesen 125.818 résztvevőt regisztráltak. A konferenciákon átlagosan 209 fő vett részt. A rendezvények legnagyobb része (44,1%) 50 és 100 közötti résztvevőszámmal bírt (2010-ben ez az arány 38% volt).
2011-ben 9 alkalommal rendeztek hazánkban 1000 fő feletti konferenciát, 4 esetben pedig a 2500-at is meghaladta a résztvevők száma. Az 1000 fő feletti rendezvények száma utoljára 2008-ban hozott hasonlóan kimagasló eredményeket. 2011-ben a kiemelkedően magas résztvevőszámú nemzetközi konferenciák (pl.: EUROECHO, WoHIT 2011, EFNS 2011) elsősorban az orvostudomány témáira fókuszáltak.
2011-ben összesen 2069 napnyi nemzetközi konferencia zajlott Magyarországon, amelyek átlagos időtartama 3,4 nap volt. A konferenciák több mint 57%-a 2-3 napos volt. Nemzetközileg is érvényes trend, hogy a nemzetközi konferenciák átlagos időtartama egyre rövidebb. Ezt támasztja alá, hogy az egynapos rendezvények aránya közel 3 százalékponttal nőtt a 2010. évi adathoz képest, míg a 4-5 napos, illetve az ennél is hosszabb konferenciák aránya folyamatosan csökken.

Németek, britek és franciák érkeztek leggyakrabban Magyarországra, nemzetközi konferenciákra

2011-ben a Magyar Kongresszusi Igazgatóság partnerei által szolgáltatott információk alapján, a Magyarországon megrendezett konferenciákon résztvevők több mint 80%-a külföldről érkezett. 81 alkalommal magyar résztvevő nélkül rendeztek konferenciát, ami az összes rendezvény 21,3%-át teszi ki. A rendezvényeken megjelenő nemzetek átlagos száma 13 volt.
Az elmúlt évben a magyar résztvevők mellett Németországból (71,1%), az Egyesült Királyságból (63%) és Franciaországból (49,9%) érkeztek leggyakrabban hazánkba nemzetközi konferenciákra. Továbbra is jelentős az Olaszországból (43,8%), Csehországból (40,4%), Ausztriából (40,4%) és Lengyelországból (40,4%) érkező hivatásturisztikai szakemberek aránya, de a hazánkban megrendezett nemzetközi konferenciákon az amerikai, a holland, belga, szlovák és svájci résztvevők is 30% feletti gyakorisággal képviseltették magukat az elmúlt év során.

Továbbra is Budapest-központú a hivatásturisztikai piac

A hivatásturisztikai piac, szerkezetét tekintve továbbra is Budapest-központú, 2011-ben 3%-kal nőtt a fővárosban megrendezett nemzetközi konferenciák száma (74%). A legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszínek között Gödöllő, Szeged, Pécs, Debrecen, valamint az előző évhez hasonlóan Eger, Sopron és számos Balaton-parti település szerepelt. Gödöllő esetében természetesen kiemelkedő szerepet játszott Magyarország első féléves EU-elnöksége, melynek keretében a Gödöllői Királyi Kastély – mint az elnökség hivatalos helyszíne – 19 alkalommal fogadott konferenciavendégeket. A felsorolt települések mellett számos konferenciahelyszín szerepel még a palettán, amelyek általában két nemzetközi rendezvénynek adtak otthont 2011-ben (pl.: Visegrád, Szombathely, Székesfehérvár, Veszprém, Kecskemét, Zalakaros). Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében kiemelt jelentősége van a vidéki konferenciavárosok nemzetközi piacra való bevezetésének.

Egyre népszerűbb helyszínek az egyetemek és a tudományos intézetek

A Magyarországon megrendezett nemzetközi konferenciák többségének 2011-ben is a szállodák (63,1%) szolgáltak helyszínül. Ez, valamint az egyetemekre és a tudományos intézetekre jutó arány (20,1%) szinte pontosan megegyezik a 2010-es év értékeivel. Utóbbiak egyre népszerűbb konferenciahelyszínek, hiszen 2011-ben már 116 alkalommal láttak vendégül nemzetközi konferenciát. A kongresszusi központokban megrendezett konferenciák aránya kisebb visszaesést mutat, miközben újabb, az egyéb kategóriába sorolható helyszínekkel (11,4%) egyre bővül a paletta. Összességében elmondható, hogy az egyéb kategóriába sorolható helyszínek, valamint az egyetemek és tudományos intézetek robbanásszerű erősödése 2008 óta folyamatos, míg a szállodák és a kongresszusi központok eredményei stagnálnak, illetve némi visszaesést mutatnak.
Orvosi, gazdasági és a tudományos témájú konferenciák a legnépszerűbbek
Az egyetemek és tudományos intézetek intenzív térhódítása mellett nem meglepő tény, hogy a gazdasági témákkal azonos arányban, azaz közel 25%-ban az orvosi, továbbá a tudományos témájú (11,3%) nemzetközi konferenciák a legvonzóbbak a szakmai közönség számára. Az informatika, majd a jogi vagy oktatásügyi témájú konferenciák az összes rendezvény 6,1 illetve 5,8%-át tették ki, de rendeztek mezőgazdasági, közlekedési, kulturális és turisztikai témájú konferenciákat is 2011-ben.

A legtöbb konferenciát szeptemberben rendezték

A 2011-ben megrendezett nemzetközi konferenciák száma a legtöbb hónap esetében túlszárnyalja az előző év azonos időszakának adatait. A legsikeresebb hónap szeptember volt 81 db konferenciával, a dobogó második fokán pedig október végzett (77 db konferencia). Magyarországon továbbra is a tavaszi és őszi hónapok a legkedveltebbek, a nemzetközi konferenciák több mint 50%-át március, május, szeptember és október folyamán rendezték meg 2011-ben.

Továbbra is Magyarországról érkezik a legtöbb megrendelés

A Magyar Kongresszusi Igazgatóság partnerei által szolgáltatott információk alapján a nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy továbbra is a magyar megrendelők (51,3%) állnak az élen. A brit megrendelők (8,4%) változatlanul a második helyen állnak, az Egyesült Államokból érkező megrendelések száma pedig közel duplájára emelkedett az elmúlt év során (2010: 3,9%, 2011: 7,3%), elfoglalva ezzel az előkelő harmadik helyet. A rendelkezésre álló adatok alapján Németország, habár 2010-ben még dobogós volt, a vizsgált időszakban az USA-t követi (7,2%-kal).
A nemzetközi konferenciák megrendelőit típus alapján vizsgálva elmondható, hogy 2011-ben a konferenciák 17,3%-át külföldi cégek rendelték meg, a külföldi szervezőirodák (15,2%) aránya pedig 4%-kal nőtt 2010-hez képest. A legmagasabb arányban szereplő egyéb megrendelők (18,4%) között számos tudományos és kulturális egyesületet, alapítványt, egyetemet, kutató intézetet, de minisztériumot és egyházat is találunk. A magyar vállalatok részesedése 12,6%, míg a hazai szervezőirodáké 11,5% volt. Az európai szövetségektől 10,2%-ban, míg különböző világszövetségektől 6,8%-ban érkeztek megrendelések.
A kutatás eredményeiből készített részletesebb összefoglaló (táblázatokkal, grafikonokkal és az egyéb rendezvényekről szóló információkkal is kiegészítve) a Magyar Kongresszusi Igazgatóság honlapján, a www.hcb.hu oldalon, a Háttéranyagok/Tanulmányok menüpontban található meg.