A török miniszterelnök szerint Törökország híd lehetne Európa és a Közel-Kelet, illetve Észak-Afrika között, uniós tagságuk pedig társadalmilag és gazdaságilag is megerősítené az Európai Uniót.

Recep Tayyip Erdogan kedden Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A török külpolitika és a globális béke című előadásában kiemelte: az EU-csatlakozás továbbra is fontos célja az országnak, de csak egy bizonyos pontig, utána nem várnak tovább az unióra.

A magyar-török kapcsolatokról azt mondta, arra a népre, amely felül tud emelkedni a sérelmeken, képes tanulni a vereségekből és tartós barátságokat alakít ki, fényes jövő vár. A magyaroknak és a törököknek ez sikerült - mutatott rá, hozzátéve: Magyarország mindig támogatta Törökország EU-csatlakozását, amit nagyra értékelnek.

Az eseményen, amelyen a diplomáciai testület több tagja is részt vett, a politikus hangsúlyozta, sajnos Európa egészéről nem mondható el, hogy olyan kedvezően állna a török EU-tagság kérdéséhez, mint Magyarország: 2005-ben - emlékeztetett - "politikai akadályok" miatt megakadtak a csatlakozási tárgyalások.

A török kormányfő azt hangoztatta, Törökország 1959-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, azaz több mint ötven év telt el azóta. Egyetlen uniós állammal sem bántak így, csak Törökországgal szemben viselkedik így az EU, pedig a tagállamok közül soknak a gazdasági helyzete össze sem hasonlítható az övékével - mondta.

Recep Tayyip Erdogan úgy véli, az EU Ciprust "ideológiai okból" vette fel. Ciprusnak nevezik, pedig ilyen állam nem létezik - fogalmazott. Kiemelte, az EU-csatlakozás továbbra is fontos célja Törökországnak, de nem várnak erre örökké. Jelenleg az EU komoly problémákkal küzd, a válság mélyen megrázta. Közölte, a török tagság társadalmilag és gazdaságilag is megerősítené Európát, így az ország csatlakozása életbevágóan fontos lenne az EU-nak, de ezt nem érti meg Európa.

A török miniszterelnök arról is beszélt, hogy Szíriában "véres összecsapások" folynak, a kormány már több mint hatvanezer ember haláláért felelős, és több mint egymillió ember elvándorlását idézte elő. Törökországnak 910 kilométer közös határszakasza van Szíriával, így rengetegen jöttek onnan az országba - mondta.

Úgy fogalmazott, "a nyitott kapuk politikáját" követik, nem zárják le a határokat, tárt karokkal fogadják a menekülteket, és segítenek a rászoruló szíriaiakon. Emlékeztetett arra, hogy korábban is befogadták azokat, akiknek el kellett menekülniük a hazájukból, így Magyarországról II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost is. Recep Tayyip Erdogan azt mondta, hogy "a háború könnyű, a béke nehezebb", de Törökország mindig a nehezebb utat választja, hogy békés jövőt hagyjanak a következő nemzedékeknek. Ez határozza meg az ország külpolitikáját a szomszédjai és a világ más országai iránt is - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy mindig a béke pártján állnak a világ konfliktusaiban, mert a globalizációval nemcsak a tőke, hanem a politika is globálissá vált, a konfliktusok hatása az egész világon érezhető. A török kormányfő hangsúlyozta, fontos, hogy segítséget nyújtsanak a rászorulóknak szerte a világon.

Kiemelte, hogy a világot nemcsak a globális felmelegedés fenyegeti, sokkal nagyobb veszélyt jelent a globális igazságtalanság: ezért nem szabad bőrszín, vallás vagy etnikai hovatartozás alapján megkülönböztetni az embereket.

Recep Tayyip Erdogan kedden megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel az Országházban, majd a két kormányfő beszédet mondott a magyar-török üzleti fórumon. A török miniszterelnököt délután a Sándor-palotában fogadta Áder János köztársasági elnök.